Asszony-gyerek, hol a helyed?

Ám sajnos a parlament úgy ítélte meg, hogy a fenti téma nem tartozik az olyan fajsúlyú napirendi pontok közé, melyeket érdemes napközben tárgyalni, inkább esti – először konkrétan a hajnal három órai, később a hétfő este 10 órai – időpontra tűzték ki a napirendben.

Csakis ez a késői időpont és az egész napos munka okozta fáradtság lehet a magyarázata annak, hogy az alábbi hozzászólások hangoztak el a témában:

"Az asszonyoknak, a hölgyeknek és különösen a fiatal hölgyeknek a legfontosabb hivatásuk az, hogy gyereket szüljenek. Emellett természetesen, ha mindenki a két-három vagy négy gyermekét megszüli, és eleget ad a hazának, és mindenki boldog lesz, ezt követően mindenki megvalósíthatja saját magát, és különböző helyeken kell dolgozni." - Varga István, Fidesz

"Talán vissza kellene állítani a családnak, a gyermekvállalásnak a rangját és szerepét. Talán az anyáknak vissza kellene térni elsősorban a gyermeknevelés mellé, és elsősorban azzal kellene foglalkozni, hogy ebben a társadalomban ne egy vagy két gyermek szülessen, hanem három, négy vagy öt gyermek. És akkor lenne értelme annak, hogy jobban megbecsülnénk egymást, és fel sem merülhetne a családon belüli erőszak." - Varga István, Fidesz

"Az, hogy mi okozza a családon belüli erőszakot, hogy miért jelennek meg ezek, és egyébként, ha megenged egy kiegészítést, akkor hallottam már olyat, hogy nők is zsarolnak gyerekekkel férfiakat, tehát ez nem csak ilyen egyoldalú beállítást igényel. Azt gondolom, féligazságok kimondásával nem jutunk előbbre." - Móring József KDNP

"Ha ennek a népi kezdeményezésnek helyt adnánk, akkor a családon belüli és a családon kívüli, a különböző erőszakos cselekmények tényállását egybevonnánk, ami nem célszerű" - ismeretlen fideszes képviselő

"Úgy gondolom, a nőknek megvan a lehetőségük arra, hogy kiteljesítsék magukat, de talán vissza kellene menni a családhoz, a család fogalmához. Talán 44 évi házasság után azt tudom mondani, hogy lehet erőszak nélkül élni, és úgy gondolom, hogy ez nem is jogi kérdés elsősorban, hanem hosszabb távon morális kérdés, hogy példát tudunk-e mutatni. Inkább azt tanácsolnám mindenkinek, hogy a családok, a családban élők mutassanak példát, hogy hogyan lehet normálisan élni, és akkor talán kevesebb lesz az erőszak, kevesebb lesz az, amire valóban azt mondom, hogy egy elhibázott oktatási rendszer egy rossz értelemben vett női megmutatás hozott be a családba." - Karvalics Ottó, KDNP

"A nagy női jogvédelem közepette, a jogokért való harcolás közepette a mondanivalójuk sokszor átcsapott egyfajta férfigyűlöletbe, egyfajta női felsőbbrendűség kifejezésébe." - Szávay István, Jobbik

"Ha így gondolkodtok, kihalunk!" - fideszes bekiabálás

Tehát a javaslat tárgyalásán megjelent hat (!) kormánypárti képviselő úr szerint a családon belüli erőszakért a női emancipáció okolható, és ezek szerint csupán az elmúlt közel 150 évben megjelent, a történelem során korábban példa nélküli jelenségről van szó. Amely ráadásul egyszerűen orvosolható: minél több gyereket szül egy nő, annál nagyobb az esélye, hogy a férje majd jól megbecsüli, és nem emel rá kezet. De az is lehet, hogy a két-három-négy-öt gyerek – fizikai eszközökkel is történő – megnevelése mellett a család fejének már nem marad ideje-energiája az asszonyka rendszeres fenyítésére…

Furcsa módon a kutatások szerint a családon belüli erőszak az – igaz, hogy alacsony iskolázottságú, de – sokgyermekes családokban a leggyakoribb (bár egyébként a társadalom minden rétegében jelen van, a magas iskolázottsággal rendelkező családokban is). Ezért sem szerencsés az emancipációt és a népességfogyás jelenségét összemosni a családon belüli erőszakkal.

A népességfogyás mögött is számtalan ok áll, és ezek közül csak az egyik a nők munkába állása – netán karrier iránti vágya. Ennél sokkal fontosabb tényező lehet, hogy a családok esetében már képtelenség egy keresetből – és a gyerek után járó támogatásokból - megélni, előteremteni a szükséges javakat, fizetni a számlákat és a hiteleket. Ahogy az is sokkal többet nyom a latba, hogy a kisgyerekes szülő elhelyezkedése a munkaerőpiacon komoly nehézséget jelent.

És azt se felejtsük el, hogy a családon belüli erőszak nemcsak a nőket érinti, de a gyerekeket is. Éheztetés, verés, kínzás, lelki és testi terror, szexuális abúzus, elhanyagolás az osztályrésze azoknak a gyerekeknek - újszülötteknek, csecsemőknek, kisgyerekeknek és nagyobbaknak -, akik olyan családban élnek, ahol a családon belüli erőszak jelen van. Ők vajon mit tegyenek azért, hogy apa-anya ne bántsa őket?

Köztudott és sokszorosan bizonyított, alátámasztott tény ma már az is, hogy az erőszakot elszenvedő gyerekek felnőtt korukra nagy eséllyel maguk is vagy bántalmazókká válnak, vagy a párválasztásuk következtében továbbra is áldozatok maradnak. Miképpen lehet majd megtörni ezt az ördögi kört, ha egy ilyen horderejű ügyet jelentéktelennek titulálnak?

A statisztikák szerint Magyarországon minden ötödik nőt rendszeresen bántalmaz a házastársa vagy az élettársa, évente mintegy 70 nő hal bele az erőszakba. Hazánkban továbbá évente 30 gyerek halálát okozza a családon belüli erőszak. Az összes emberölés 39 százalékát teszik ki a családon belül elkövetett gyilkosságok. A családon belüli erőszak halálos áldozatai háromszor többen vannak Magyarországon, mint más demokratikus országokban.

Az asszony és a gyerek tényleg verve jó? A javaslatról szóló parlamenti szavazás még nem történt meg…