A partner első két szülés közötti megváltozásának hatása a terhesség kimeneteléreL. J Vatten és R. Skjærven cikkének ismertetése (BMJ 2003;327:1138 )

Az új partner hatása a terhesség kimenetelése egyrészt az apai genetikai hatásoknak tulajdonítható. Ez a megközelítés hasznos olyan esetekben, amelyek ismétlődhetnek terhességről terhességre – pl. toxémia vagy születési rendellenesség – de egy ilyen vizsgálatban a biológiai interpretáció kevésbé meggyőző. A partner váltással összefüggő tényezőket, mint pl. az életmód megváltozása is figyelembe kell venni.  Például, a magasan iskolázott nőknél kisebb a  terhesség problémás kimenetelének esélye, és a különböző partnerekkel történő szülés is kevésbé elterjedt ebben a csoportban.

Módszerek

Norvégiában kb. 1,8 millió szülés volt 1967 és 1998 között. A bábáknak és orvosoknak egységes formában kell jelenteniük és regisztrálniuk  szüléseket. Az adatok tartalmazzák a születési súlyt, hosszt, a gesztációnak az utolsó menstruáció alapján becsült idejét. A csecsemőhalandóság adatai a hivatalois norvég statisztikából származtak.

A szülők személyazonossága is rögzítésre kerül, lehetővé téve azoknak az anyáknak az azonosítását, akik partnert váltottak. Összesen 488 141 asszony adatait dolgozták fel, közülük 31683-nak volt más partnere a második szüléskor.

Az iskolázottsági szintet a Norvég Statisztikai Hivatal (Statistics Norway) gyűjti. A tanulmányban az anyai iskolázottságot az oktatásban eltöltött  befejezett évek száma állapították meg: alacsony (kevesebb, mint10 év) , közepes, (11-14 év), magas, (legalább 14 év)

A csecsemőhalandóságot az élveszületett gyermekek közül  az első életévben meghaltak számával definiálták. Definíció szerint koraszülés a 37 gesztációs hét (az utolsó menstruáció idejéből becsülve) előtt történt szülés, az alacsony születés súly 2500 gr alatti súly, függetlenül a terhesség hosszától.
A szüléseket 3 periódusba osztottá, (1967-76, 1977-86, 1987-98), 5 ill. 2 éves kategóriákat alkottak anyai életkor és a születések között eltelt idő alapján. (20 évesnél fiatalabb, 20-24, 25-29 anyai életkor).

Statisztikai módszerekkel becsülték meg a relatív kockázat mértékét és korrigálták az anyai életkor, szülések között eltelt idő, a szülés időpontja, az anyai iskolázottság hatását. Külön-külön is vizsgálták az eltérő iskolázottságú anyák csoportjaiban a partnerváltás hatását a terhesség  kimenetelére, és hogy vajon ez a hatás függ-e az iskolázottságtól.

Eredmények

A partnert váltó anyák aránya növekedett. (1967-76 között 3.1%, 1987-98: 10.0%) Az anyai iskolázottság szintén nőtt: 1967-76 között az anyák 10.3%-a magas iskolázottságú, 1987-98 között  22.3% . Az alacsony iskolázottságú nők között a partnerváltás elterjedtebb, és a különbség  nőtt. (1967-76 között alacsony iskolázottságúak esetében:  4.8%,   magas iskolázottságúak 1.9%, 1987-98: 19.3% ill 6.0%)

A másodszülött gyermekek halandósága  az elsőszülöttekhez képest csökkent azoknál, akiknek ugyanaz maradt a partnere (1000 szülésre 8.3-ról 6.7 –re), de a partnert váltóknál nőtt:  8.3-ról 8.7-re. Hasonlóan csökkent a koraszülés és az alacsony súllyal születők aránya a másodszülötteknél az elsőszülöttekhez képes az azonos partnerű és nőtt a partnert váltó nők esetén. (Koraszülés: 5.1%-ról 3.7%-ra, ill. 6.1%-ról 7.6%-ra, alacsony születési súly: 4.4%-ról 2.8%-ra, ill. 5.5%-ról 6.8%-ra)

A másodszülöttek halandósága az anya iskolázottságával csökken, függetlenül attól, hogy az anya partnert váltott-e. A partnert váltó asszonyokat azonban az iskolázottság nem védi meg a koraszülés és az alacsony születési súly kockázatától, és ez a kockázat nem függ az iskolázottságtól.

Kifejtés

A vizsgálat több, mint 30 évet fed le és azt mutatja, hogy a különböző apától származó szülés egyre elterjedtebb.  Az anyáknál, akik partnert váltanak, az a tendencia, hogy hosszabb idő telik el a két szülés között, és valamivel idősebbek, és mind a kettő hatással lehet a terhesség kimenetelére. Lehet, hogy a nők, akik partnert cserélnek, olyan csoportot alkotnak, amely kockázatnövelő jellemzőkkel rendelkezik vagy  az életmódjukat vagy viselkedésüket a terhesség kimenetele szempontjából kedvezőtlenül változtatják.

A “szelekciós hipotézis” azt jelenti, hogy a partnerváltó nők körében elterjedtebbek a kockázatot növelő szokások, mint a dohányzás, alkohol, szegényesebb táplálkozás és ezt folytatják a terhesség alatt is. Vizsgálták ezt a lehetőséget is a legújabb szülési- orvosi adatok alapján. 68427 olyan asszony adatai alapján, akik legalább kétszer szültek, csaknem háromszor akkora esélye volt annak, hogy valaki dohányzik a partnert váltók között, mint a nem váltók között.

Ezeknél az asszonyoknál az lenne várható, hogy első szülésükkor is magasabb a problémás szülések aránya, de a kockázat alig volt magasabb, mint azoknál, akiknek ugyanaz maradt a partnere. Ez gyengítheti a szelekciós hipotézist.

Az életmód vagy a szociális körülmények változása együtt járhat a partner cseréjével. Az még bizonyításra vár, hogy azok az asszonyok, akik partnert váltanak nagyobb valószínűséggel vesznek fel egészségtelenebb életmódot, mint akiknek megmarad a partnere. Az nem világos, hogy az apa megváltozásával az apai genetikai hatás miért lenne inkább kedvezőtlen a terhesség kimenetele szempontjából.

Amit tudtunk:

• A nyugati társadalmakban növekszik az olyan szülések száma, ahol az apa különböző
• Kevéssé ismert ennek hatása a terhesség kimenetelére

Amit ez a kutatás az eddigiekhez hozzáadott:

• A nőknél, akik partnert cserélnek az első két szülésük között, magasabb a koraszülés, az alacsony születési súly és a csecsemőhalandóság kockázata.
• Az életmód vagy szociális körülmények változása együtt járhat a partner változásával, és ennek hatása lehet a terhesség kimenetelére.
• A magas iskolázottságú nők úgy tűnik, különösen érzékenyek a partnerváltásra.

Általában a magas iskolázottság csökkenti a terhesség problémás kimenetelének kockázatát. Azonban a partnert váltó asszonyoknál az iskolázottságnak nincs protektív hatása, mivel a kockázat hasonló volt az alacsonyabb iskolázottságú nőkéhez.  Ezeknél az asszonyoknál a partnerváltás magasabb relatív kockázattal jár együtt a koraszülés és az alacsony születési súly tekintetében, mint az alacsonyabb iskolázottságú nőknél.