#baba#anya

Talán az enyém is aludni fog egyszer

Hajnali 2 óra.
Az ágy szélén imbolygok, ölemben a békésen szopizó babámmal.
Az álom piszkosul húz visszafelé, erőnek erejével kell magam az ébrenlétre erőltetni. Még csak az kéne, hogy leejtsem a picit.
Aki, valljuk be, nem is olyan ici-pici már, hisz bizony elmúlt 6 hónapos. S mégis. Igen, mégis itt ülök az ágy szélén hajnali 2-kor. Minden áldott éjjel.
És kelek éjfélkor és 5 órakor is. Mintha csak újszülött lenne.
Hajnali 2-kor az ember lánya hajlamos istenelni félálomban, meg morgolódni azon, hogy miért csak az ő gyereke ébred minden átkozott hajnalban.

Bezzeg a szomszéd Julcsisárikatimari fia meg lánya alszik.

Hisz a Julcsisárikatimari épp a minap dicsekedett el vele, hogy a kicsi este 8-kor ágyban van, és reggel 7-ig egy mukk nélkül alszik. Természetesen a születése óta.
És természetesen a Julcsisárikatimari gyereke már fordul mindkét oldalára, sőt, majdnem mászik is, maholnap fel is áll. Az enyém meg, a kis drágám, még nemigen méltóztat fáradni. Épp csak az oldalára billen.
És a tökéletes kis bébi már 4 foggal rendelkezik, no meg eszik is már sok mindent.

Az enyém meg még éppen csak kóstol, a kibújt fogak száma pedig, lássuk csak, még mindig 0.

Nem egészséges dolog hajnali 2-kor bezzeg dolgokat számba venni. Mindig rossz a vége. De hajnali 2-kor egy fáradt anya mi mást tehetne?
Ha már egyszer az ő csemetéje nem és nem akarja átaludni az éjszakát?

Bezzegel és azon agyal, mit tehetne még, amit még nem próbált.

Mert kipróbáltam már sok mindent a békésebb alvás érdekében:
- Tömtem már meg, mint a libát, lefekvés előtt, hátha akkor jobban alszik.
- Kentem a fogínyét géllel, hátha a fájdalom kelti.
- Takartam több paplannal.
- Takartam kevesebb paplannal.
- Fektettem közénk, magam mellé.
- Kapott homepátiás kúpot.
- Adtam rongyit alvós barátnak.
- Próbáltam, hogy nem reagáltam, mikor hívott (na jó, ez a próba megbukott, mert 10 másodperc múlva ugrottam)
- Próbáltuk, hogy apa ment ( ez sem vált be, mert zengett a ház)


Mindent kipróbáltam, amit csak ajánlottak. Mindhiába.
Most épp erősen fontolgatom, hogy egy nemrég olvasott régi praktika szerint fogok eljárni, és fokhagymát dugok a párna alá.
Ki tudja mi hoz eredményt? Talán épp ez. És akkor végre én is alhatok.
 

Addig pedig maradt a kelés – minden éjjel. 3-szor. Kuporgással és bezzegeléssel.

 

De egyszer ennek az időszaknak is vége lesz. És majd az enyém is fog aludni. Talán már holnap....

 

A cikk elkészítésében közreműködött: http://kissemese.cafeblog.hu/

2017. január 09.

 
 
 
Címkék:  

anyaság

fogzás

Babanet hozzászólások  
(2 hozzászólás) 

2017 01 12. 09:38
17 hónapos a fiam, s még mindig ott tartunk, hogy éjjel min. 3 óránként szopik. Ha jön a foga, akkor akár 20-szor is fent vagyunk, cicizés, gélezés, hintaszék, ringatás, simogatás, nagy nehezen elalvás, aztán fél óra múlva újra az egész.

Nem aludtam, mióta megszületett egy huzamban 3 óránál többet.

Mondhatom, hogy ezt is meg lehet szokni, de kistesóról szó sem lehet, amíg az alvás nem rendeződik.

Kitartást minden kismaminak!
→ válasz erre
2017 01 12. 09:49
@annie32: ugyanez nálunk is, csak még 11 hónapos. Egyenlőre nem látom, hogy javulna a helyzet. A 3 órás alvásnak már nagyon tudok örülni. 3. gyerek, a nagyok szépen aludtak 1/2 éves korukra. Így a végére nekünk is kijutott a jóból! :)
→ válasz erre
X
EZT MÁR OLVASTAD?