Patri története
5 hét után jöhettünk végre haza vele. Azóta folyamatosan figyelemmel kísérik az orvosok a fejlődését és nagyon meg vannak vele elégedve. Utólag az orvosok elmondták hogy ők 20% esélyt adtak neki a túlélésre.
Patri története
Kislányom 2001-05-08-án született. Ő egy nagyon várt baba. Mivel én természetes úton nem lehetek terhes így ő a Lombikbébi program keretében fogant. 2-ik alkalomra sikerült.
22 hetes terhes voltam, amikor kiderült, hogy fejlődési rendellenességgel fog születni. /A drága orvosom figyelmét elkerülte a 16hetes AFP-ém eredménye:82,5/. Orvos professzorok konzíliuma után tájékoztattak, hogy kislányom bal oldali rekeszsérvben szenved, ami azt jelenti hogy a gyomrot és a tüdőt elválasztó rekeszen egy lyuk van. Ennek következtében a gyomorból a belek és egyéb szervek felkerülhetnek a tüdő helyére. Nálunk sajnos ez be is következett, így a baba bal tüdeje nem tudott kifejlődni. Elmondták a túlélési esélyeit és a születés utáni lehetőségeket és nekünk el kellett dönteni, hogy vállaljuk a terhességet tovább vagy megszülöm, elvesztem a gyermekem. Mi megadtuk az esélyt neki és vállaltunk minden kockázatot.
Hosszú hetek következtek kétségek és gyötrődések között. A35. héten elfolyt a magzatvíz és 7óra vajúdás után megcsászároztak.
A kicsit rögtön lélegeztetőgépre tették és a POTE GYer. Klinika PIC OSZTÁLYÁRA vitték, ahol elvégezték az első életmentő műtétet.11napig volt még utána lélegeztetőn. Akkor derült ki, hogy a belek egy helyen összevannak nőve, így elvégezték a második műtétet rajta. Ezután nagyon lassú de eredményes gyógyulásnak indult.
5 hét után jöhettünk végre haza vele. Azóta folyamatosan figyelemmel kísérik az orvosok a fejlődését és nagyon meg vannak vele elégedve.
Utólag az orvosok elmondták hogy ők 20% esélyt adtak neki a túlélésre. Ma már egy kis ördögfióka !
Bizakodunk, hogy több műtétre nem lesz szükség! De ha mégis akkor az már nem életmentő hanem korrekciós!
Hát ez a mi történetünk és nagyon örülök, hogy annak idején így döntöttünk. Ez a baba minden szenvedést megért!
Bea
2003.03.25