Norvégiában a legjobb anyának lenni
Norvégiában és Ausztráliában a legjobbak anyának lenni, míg Afganisztánban a legrosszabb. Ez derül ki a Save the Children’s idén 11. alkalommal közzétett, az anyák lehetőségeit számba vevő jelentéséből. A listában 160 országot vettek sorra, köztük 43 fejlett és 117 fejlődő ország szerepelt.
A Save The Children elnevezésű kezdeményezés 11. alkalommal adta ki jelentését az anyák helyzetéről a világ országaiban. Ennek összeállítása során a nők és a gyerekek jólétét - beleértve az oktatási, gazdasági és egészségügyi lehetőségeket - vizsgálták a listában felsorolt 160 országban.
Idén Norvégia került az első helyre, ezzel maga mögé utasítva a tavalyi listagyőztes Svédországot, amely idén csak a harmadik helyet kapta megosztva Izlanddal. A második helyen Ausztrália végzett, az ötödik Dánia lett. Az első tíz helyezett között szerepel még Új-Zéland, Finnország, Hollandia, Belgium, valamint Németország.
A lista utolsó tíz helyén azok az országok állnak, ahol a legrosszabbak az anyák és a gyerekek szempontjából a körülmények. Ezek a következők: Niger, Csád, Bissau-Guinea, Jemen, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Mali, Szudán, Eritrea, illetve Egyenlítői-Guinea. S bár a tavalyi lista végén Niger szerepelt az utolsó helyen, idén Afganisztán vette át a helyét.
Ami meglepő, hogy Magyarország a lista 21. helyén áll, olyan országokat utasítva maga mögé ezzel, mint Csehország, Ausztria, az Egyesült Államok, Luxemburg, Lengyelország, Szlovákia.
Az Egyesült Államok tavaly óta egy helyet csúszott vissza, elsősorban a magas anyai halálozásnak köszönhetően – minden 4800 anyából egy életét veszti a terhesség vagy a szülés következtében. Amerikában emellett a többi ipari országnál rövidebb szülési szabadságot biztosítanak a nőknek.
Az országok összehasonlításából kiderül például, hogy míg Nigerben a terhesség vagy szülés miatti anyai halálozás minden hét nőből egyet érint, addig Görögországban és Olaszországban ez az arány csak 1:25 000, míg Írországban 1:47 600.
Afganisztánban és Csádban csak a szülések kevesebb, mint 15 százalékánál segédkezik szakképzett személyzet, Etiópiában pedig mindössze a gyerekek hat százaléka jön világra szakember felügyelete mellett. Eközben a fejlett országokban szinte minden egyes szülést képzett egészségügyi személyzet kísér figyelemmel.
Angolában, Csádban, Kongóban és Szomáliában minden ötödik gyerek életét veszti, még mielőtt betöltené az ötödik életévét. Afganisztánban a gyerekek negyede jut hasonló sorsra, ezzel szemben Finnországban, Izlandon, Luxemburgban és Svédországban csak 333 gyerek közül eggyel történik ilyen tragédia.
Nagy eltérések tapasztalhatók a tanulmányok terén is: míg Afganisztánban, Angolában, Csádban egy nő kevesebb, mint öt évet tanul, Nigerben pedig még ennél is kevesebbet, addig Ausztráliában és Új-Zélandon a nők több mint 20 évet töltenek az iskolapadban.
Afganisztánban, Jordániában, Libanonban, Marokkóban, Pakisztánban, Ománban, Szíriában és Jemenben a nő 25 centnyi vagy annál is kevesebb fizetséget kap minden dollárból, amit egy férfi megkeres. Mongóliában és Mozambikban jóval kisebb a nemek keresete közötti különbség, az előbbiben 87 cent, utóbbiban 90 cent jár egy nőnek minden dollár után, amit egy férfi kap.
"Az utolsó helyeken szereplő tíz országban rémisztőek a körülmények az anyák és a gyerekek számára. Huszonhárom nőből átlagosan egy meghal a terhességhez-szüléshez kapcsolódó okok miatt. Hat gyerekből egy nem éri meg az ötödik életévet, háromból egy pedig nem jut megfelelő élelemhez" - áll a Save The Children közleményében.
