"A férjem megcsalt, 1 hónappal a babánk születése után - megalázó kifogása volt"
A férj elmondta, miért lépett félre, és egyáltalán nem érzi magát hibásnak.
Az új viszony nem tartott sokáig, és bár a férfi szakított a szeretőjével, és visszament a feleségéhez, sok megbánást nem tanúsított.
Amikor a nő megkérdezte, hogy miért csalta meg, olyan választ adott a férfi, aminek hallatán a fiatal anyukának kétségei támadtak a kapcsolatuk jövőjét illetően. A Redditen kért tanácsot:
A férjem megcsalt 1 hónappal a szülés után, és elhagyott engem és az újszülött babánkat. Elköltöztünk, és nem törődött azzal, hogy visszajövünk-e vagy sem. Le voltam sújtva, és körülbelül 8-9 hónapig sírtam, harcoltam és küzdöttem. Végül a férjem véget vetett a viszonynak, de továbbra is engem hibáztat a rossz házasságunkért, és azt mondja, hogy az én hibám az, hogy ő megcsalt. Nem vagyok tökéletes, de dolgozom, gondoskodom a háztartásról, és kielégítem az férjem igényeit. Nagyon boldogtalan vagyok, még mindig fáj, és úgy tűnik, nem törődik azzal, amit velem tett. A szeretője fiatalabb nálam, ezért azóta állandóan fiatalabb, szebb nőkhöz hasonlítom magamat. Még mindig szeretem a férjemet, de dühös, megbántott és csalódott is vagyok. Nagyon szeretnék dolgozni a házasságunkon, de fáj, hogy nem vállal felelősséget, és azt érezteti velem, hogy bárkit megkaphat. Azt mondja, neki az is megfelel, ha elhagyom. Mikor érdemes bedobni a törölközőt?
A történet sokakat felháborított, és rengetegen osztották meg az élettapasztalatikat az anyukával. Többen felhívták a figyelmét arra, hogy azon túl, hogy már a megcsalás sincs rendjén, az, hogy a férj semmiféle megbánást nem mutat, teljesen ellehetetleníti a közös jövőt. Sokan kiemelték, hogy a házasságban, a párkapcsolatban mind a két félnek részt kell vennie, bele kell tenniük az idejüket, energiájukat, és felelősséget kell vállalni a tetteikért.
Az anya megköszönte a tanácsokat, de a soraiban kettősség érződik:
Nagyon hálás vagyok minden tanácsért és bátorító szóért, amit kaptam, mert hihetetlenül depressziósnak éreztem magam. A 30-as éveimben járok egy kisgyerekkel és egy babával, és a családom nincs a közelben. Megfogadom a tanácsokat, és megpróbálom megtervezni a kiutat ebből az egyoldalú házasságból. Bár van munkám, de nem elég a fizetésem, egyedül nem tudok mindent kifizetni, így a férjem azonnali elhagyása nem megoldható. Őszintén akartam, hogy működjön, mert valami furcsa okból még mindig szeretem őt, annak ellenére is, hogy nyilvánvaló, hogy az érzés nem kölcsönös.
Babanet, 2024. június 05.
