Picik & kicsik

Így könnyítsd meg az életed, egyedülálló szülőként 2. rész

Mi, a Babanet-nél nem igazán kedveljük a „csonka család” kifejezést. Ez egy negatív kicsengésű megbélyegzés szerintünk, egy rossz ómen, valamiféle diszfunkcionalitást jelöl; mi pedig legalább annyira becsüljük a gyermeküket egyedül nevelő anyukákat/apukákat, mint az idilli családi modell szerint élőket. Ezért a következő sorok mindannyiuknak szólnak – kiemelten a szingli szülőknek.

Ahhoz, hogy egészséges felnőtté váljon porontyunk, fontos, hogy mindenképp betartsuk a következőket:

Légy következetes a fegyelmeztetést illetően. Az egyedülálló szülők gyakran hajlamosabbak az engedékenységre, mert attól félnek, hogy nem tudnak mindent megadni a gyermeküknek. Ezt azzal próbálják meg ellensúlyozni, hogy bizonyos, korábban megtiltott dolgokat később mégis megengednek, vagy elkényeztetik szemük fényét. Ha ráadásul a másik fél (az apa) ellentétes nézeteket vall a nevelésről, teljesen megzavarodhat a gyerek – kamaszkorban pedig kiismerve szülei gyenge pontjait, kedve szerint manipulálhat is titeket.
Légy mindig őszinte. Bármit kérdez a gyerkőc, mindig az igazat mondd (persze sok olyan dolog van, amit szükséges „lefordítani az ő nyelvükre”), így sosem gabalyodhatsz bele a korábban mondottak és a jelen közötti ellentétbe. Próbálj meg egyeztetni a másik féllel is, beszéljétek meg, hogy mit hogy kommunikáltok a lurkó felé, akár a válást, kettőtök kapcsolatát; akár más témákat illetően.
Kezeld a gyermeked mindig gyerekként. Főleg az egyedülálló szülőkkel fordul elő olykor, hogy felnőtt partner hiányában túl sok terhet raknak a gyerkőcre. De a kicsiknek még nincs meg sem a kellő élettapasztalatuk, sem az érettségük, komoly döntések meghozatalához, vagy a szüleik frusztráltságának oldásához. Ha túlságosan támaszkodsz a fiadra/lányodra, kimaradhat az önfeledt gyermekkor egy szelete az életéből, ami későbbi problémákhoz vezethet (30-40 éves korában akarja majd kiélni magát).
Szakíts időt a gyermekedre, és magadra is – ennek az egyensúlynak a megtalálása különösen nehéz feladat, ha egyedül vagy, de ahogy cikkünk első részében is tanácsoltuk, a megfelelő védelmi háló kiépítése és a jól megkreált time management segít megteremteni azt. Olyan szimpla programokra gondolunk itt, mint a mindennapi séta, játék, közös olvasás – majd ezután egy kád melegvíz egy pohárka borral és a kedvenc könyveddel vagy egy késő esti filmnézés, mikor a lurkó már elaludt.
Maradj mindig pozitív és száműzd a bűntudatot a szótáradból. A kicsik ugyanis rendkívül fogékonyak szüleik hangulatára. Bár tudjuk, hogy nem mindig könnyű az élet napos oldalát meglátni, de sose téveszd szem elől, hogy a gyerek nem tehet arról, hogy egyedül neveled és hogy ez rengeteg terhet ró Rád, próbálj meg erőt meríteni Belőle!

Az én szüleim is elváltak, tini koromban, és bár nem minden helyzetből sikerült a legjobbat kihozniuk, ma már tudom, hogy mindent megtettek érte és nem hibáztatom őket – ne légy szigorú magaddal; hibátlan szülők (emberek) nem léteznek!