Hol laknak az angyalaink?

Van nekünk egy házi angyalunk, Angéla lányom. Ő sokszor tényleg olyan, mintha nem e földről való lenne, akkora benne az empátia, mint egy baptista szeretetszolgálatos különítményben. Érzelmi ingadozásaink legkisebb kitérését is észreveszi, bármikor készen áll egy kis simogatásra.

Ha az oviba új kisgyerek jön, ki nehezen válik el anyájától, hüppögését Angéla csillapítja - kézen fogja, körbeviszi, játszik vele, feledteti átmeneti magányosságát. Az óvónők már egyenesen számítanak rá a beszoktatásnál, megérzik a hiányát, ha nincs jelen. Talán egyszer majd ő is kisgyerekekkel fog foglalkozni, vigyázva mindennapjaikat. Ő igazán alkalmas lesz rá, akárki meglássa.

Van aztán még őrangyalunk, mindőnknek saját. Őket nem látjuk, de védelmüket tapasztaljuk a bajban. Mint amikor csak enyhén koccan az autó a termetes szarvassal, a benne ülőknek kutya baja, csak az őziszarvas - házi használatú név mindféle agancsosra - nem éli túl a karambolt.

Angyal lóg a fülemben is, én fűztem drótra, mert imádom a kecsességét, a báját, van belőle jó sok. Ha akarom, virágszoknyás, ha más hangulatom van, fekete fejű angyal csüng a fülemben.

Még pólóm is van pufók, kislányarcú, pimasz angyalkával, a felirat szerint 99% angel (nobody is perfect). Mert hát tényleg nem.

A gyerekorvosunk, noha férfi, angyal ő maga is. Rohansz hozzá, hogy baj van, nagy baj van, mire ő úgy megnyugtat, hogy csuda. A vérnyomásod rendeződik, ráncaid kisimulnak, a gyerek is mosolyog és elégedett. Varázslat van ebben, azt hiszem.

Angyala voltam nemrég a kézimunkakörös néniknek. Összejárnak, varrogatnak, kötögetnek, szépítgetik a templomot, az óvodát, amit éppen kell. Adtam hát neki nagy zsáknyi anyagot, fonalat, tudtam, náluk jó helye lesz. Ők pedig voltak olyan angyalok, hogy egy gyönyörű, díszes párnát varrtak nekem, azóta is azzal alszom.

És van nekünk egy kisangyalunk, akiről nem beszélünk, hónapszámra eszünkbe sem jut. Úgy volt, hogy hozzánk születik, nekünk nő nagyra, de 12 hét múltán meggondolta magát. Akkor nagyon fájt, sokat sírtunk miatta, és azzal bíztattuk egymást, hogy oka van, amiért ez történt. Nem spirituális, hanem egészségügyi, fizikai síkon lévő oka.

Na meg aztán gyorsan jött az utánpótlás, aki ma a Középső Gyerek, a Nagylány, aki nélkül sokkal szegényebbek lennénk, ezért aztán már nem búsulunk, ha a mi kis angyalkánkra gondolunk, hanem csak szomorkásan elmosolyodunk, hogy igen, volt valaki, aki már 10 éve, hogy úgy döntött, nem minket választ. Majd talán egy másik életben.

A te angyalaid hol laknak?