Chicklit: nőktől nőknek

A chick tag az angol nyelvű szlengben a fiatal nőt jelenti, a lit pedig a literature, vagyis az irodalom rövidítése. Történtek próbálkozások a magyarra fordítására, de a pipiirodalom vagy libairodalom amellett, hogy sértő és lekezelő, még csak nem is fedi a chicklit eredeti jelentéstartalmát.

Nem a klasszikus romantikus szerelmes regények sorolhatóak ide, pláne nem a ’80-as évek könyvesboltjait elárasztó Tanga, Romana, Jennifer vonulat: a chicklit hangvétele friss, egyedi, és bár a szerelmi szál szinte mindig megtalálható, de nem ez a regény alfája és ómegája.

Korai képviselői pl. a Bridget Jones, vagy a Szex és New York (Sex and the City) történetek. Itt már nem (csak) az a fontos, hogy a nő párt találjon, aztán ásó, kapa, nagyharang, hanem lényeges a főszereplőnő közösségi élete, a baráti-családi viszonyai is, a környezet, melyben a sztori játszódik. Nagyon gyakran a történet egyes szám első személyben mesélődik el. A műfaj ugyan általában könnyed, de ez nem egyenlő az igénytelennel vagy a felszínességgel - bár tagadhatatlan, hogy erre is bőven akad példa hazai és külföldi szerzőknél egyaránt. A művekben gyakran megjelennek olyan hétköznapi nehézségek, mint válás, párkapcsolati krízis, öngyilkossági szándék, vagy a halál.

Már maga az a kérdés is, hogy létezik-e egyáltalán női irodalom, viták által övezett. Míg egyesek szerint nincs ilyen, az irodalom nemtelen, a minőségben van csak különbség az egyes művek között, addig mások szerint vannak tipikusan női szempontok, amiket csak nők tudnak jól megírni, és csakis nők képesek azt értően olvasni.

Személy szerint hajlok rá, hogy ez utóbbi álláspontot képviseljem, ugyanis rendszeresen azt veszem észre magamon, hogy a könyvtárban kiválasztott, majd hazahozott könyvek között akarva-akaratlanul jelentős a női szerzők által megírt történet. Mostanában pedig kifejezetten keresem a jó chicklitet, bármikor jöhet egy Kerstin Gier, Marian Keyes, Cecelia Ahern vagy éppen Fábián Janka, Baráth Katalin, Bíró Kriszta, Rácz Zsuzsa.

Könyvkiadói szempontból sem utolsó szempont az, hogy a nők többet olvasnak, tehát emiatt is érdemes a chicklit kiadásával foglalkozni. Nézzünk szét például ezen a honlapon, kik ma a legismertebb, legközkedveltebb női szerzők.

Szembetűnő a borítók minősége: a szemnek kellemesek, figyelemfelkeltők, érdekesek, többségében találóan adják vissza a könyv tartalmát, és egyáltalán nem hasonlítanak a ’80-as évek romantikus könyveinek borítóira, ahol többnyire a nő félmeztelenül csábosan vonaglik a rendkívül jóképű fiatalember karjaiban.

Nektek melyik a kedvenc chicklit könyvetek?