Anya, minden tőle telhetőt megtesz!
Egy anyuka nyílt levele gyerekeinek.
Tudom, hogy nem vagyok mindig, mindenben tökéletes, de szeretném, ha tudnátok, hogy igyekszem megfelelni nektek. Lehet, hogy nem mindig látszik, de próbálok helyt állni anyaként, feleségként és munkaerőként is.
Tudom, hogy telnek a percek, az órák, az évek, és mindjárt már középiskolások lesztek, ezért szeretném elmondani nektek a következőket.
Ha vacsorára csak zabpehely van, az nem jelenti azt, hogy már nem szeretlek titeket. Ez azért van, mert egy fárasztó munkanap után inkább veletek töltöm a szabadidőmet, minthogy robotoljak a konyhában. Ezért kérlek benneteket, hogy mikor együtt a család, akkor ne hozzátok magatokkal a telefonjaitokat, inkább beszélgessünk az élet nagy dolgairól.
Ha nem is teszek meg mindent, az még nem jelenti azt, hogy szörnyű anya vagyok, aki nem törődik veletek.
Én mindig hinni fogok bennetek, és része akarok lenni az életeteknek, ami azt feltételezi, hogy időt töltök veletek, ami miatt igen, egyéb kötelezettségeim háttérbe szorulhatnak.
Ha nem viszlek gyakran gyorsétterembe, az még nem jelenti azt, hogy kevésbé szeretlek titeket.
Pont ellenkezőleg, törődöm veletek, mivel nem akarom azt, hogy genetikailag módosított ételeket egyetek, amelyektől meg is betegedhettek. Számomra az egészségetek mindennél fontosabb.
Azért dolgozom, hogy nektek és a családnak jobb legyen.
Ezzel példát mutatok nektek, hogy csak akkor tudtok boldogulni az életben, ha dolgoztok, válasszatok olyan szakmát, amelyet szerettek. Ahogyan a nagyszüleitek, és a szüleitek, belőletek is sikeres vállalkozó válhat, a véretekben van.
Nem csak a nagy dolgaitok, sikereitek fognak örömmel eltölteni, hanem az apró csodák is, hiszen azok is az életünk részei, mert hiába él valaki egy nagy házba, ha az nem otthonos. És mi tesz otthonossá egy házat, hát naná, hogy az apró dolgok.
Ha nem is mondom minden nap nektek, de szeretném, ha tudnátok: büszke vagyok rátok!
Ti vagytok számomra a tökéletes gyerekek, és én vagyok a legbüszkébb édesanya a világon.
Ölel titeket, Anya
A cikk forrása: filantropikum.com
