Egy anya besokallt, és felhagyott a házimunkával - 2 nap után eluralkodott a káosz
Az anyuka belefáradt abba, hogy mindent egyedül kell elvégeznie, rá akarta ébreszteni a családját, hogy segítségre és megbecsülésre van szüksége.
Az édesanyák munkáját sokszor nem értékeli kellőképpen a családjuk, hiszen természetes, hogy a lakás rendezett, mindig van étel, hogy az étkezések után a mosatlan nem tornyosul a konyhában, mint ahogy az is, hogy a szennyesből hirtelen tiszta ruha lesz, és varázslatos módon a szekrénybe kerül. Egy család háztartását vinni soha véget nem érő munka, de sajnos, sokszor láthatatlan. Ezt elégelte meg egy anyuka, aki úgy határozott, egyik napról a másikra felhagy mindenféle házimunkával.
Az anyuka belefáradt abba, hogy mindent egyedül kell csinálnia, és úgy döntött, tesz egy kísérletet, amivel ráébresztheti a családját arra, hogy mennyi munkát végez valójában. Arra volt kíváncsi, hogy a férje és a gyerekei mikor veszik észre, hogy a rendszer, ami addig működött, leállt.
2 nap telt el, amikorra a mosatlan tányérok, tálak és a poharak már toronyban álltak a konyhapulton és a mosogatóban, de a család szóvá sem tette a dolgot. A 3. napra kifogytak a tiszta tányérokból és az evőeszközökből is.
Az anyuka azonban nemcsak mosogatással hagyott fel, hanem a főzéssel is és mindennemű takarítással, valamint a mosással is. A konyhában napokig csak egy kolbász árválkodott a serpenyőben, olyan állapotban, amire a nő ránézni sem tudott. A házban szó szerint halmokban állt a szennyes.
A szoba sem nézett ki jobban:
Pár nap után valaki kivitte a szemetet, bár az edények továbbra is koszosak maradtak, akárcsak a ruhák. Az evőeszköz is elfogyott, de a férj találékony volt:
Egy idő után azonban a nő férje mégis megemberelte magát, és nekiállt kiüríteni a koszos tányérokat, majd bepakolt a mosogatógépbe, de nem indította el. Amikor a nő megkérdezte, miért maradt ki ez az igen fontos mozdulat, amivel bevégezhette volna a munkáját, a férfi azt felelte, hogy nem volt rá ideje.
Természetesen, nem így élünk. Ez egy lecke, amivel azt szerettem volna elérni, hogy meghallgassanak, hogy tiszteljenek, és ne kelljen minden apróságot elismételnem. Mi, anyák a szeretet miatt tartjuk rendben az otthonunkat. Szeretetből főzünk, terítjük meg az asztalt, és töltjük meg a levegőt virágok és a mosott ruha illatával. A szeretet türelmes, de napi 14 órában ez fárasztó.
Az anyuka végül sikerrel járt, és a család megtanult egy fontos leckét: azt, hogy mindenkinek ki kell vennie a részét a házimunkából, és értékelni azt, amit addig természetesnek vettek.
Babanet, 2024. augusztus 21.
