A szülés, születés módjai

Magyarországon a szülések legnagyobb része kórházi körülmények között zajlik. A felvételt követően az orvos megvizsgálja a kismamát, majd kikérdezi a kórelőzményről, tájékozódik a terhesség során elvégzett vizsgálatok eredményeiről. Ezt követően többnyire rutinszerűen elvégzik az előkészítést: ez a gáttájéki szőrzet leborotválásából, majd beöntésből áll. A kismama ezután többnyire lezuhanyozhat (ez attól is függ, megtörtént-e már a burokrepedés vagy sem).

Bizonyos kórházakban a vajúdás idejét kötelező fekve tölteni, másutt lehet sétálgatni is, ha jólesik. Ha a kismama fekszik, akkor folyamatos CTG (magzati szívhang és méhtevékenység) monitorozásra is lehetőség van. Gyakran alkalmaznak oxitocin-infúziót a fájások erősségének és hatékonyságának növelésére, a vajúdás meggyorsítására. A tágulási szak folyamán több alkalommal történik belső vizsgálat a tágulás menetének megítélésre. A kitolás kezdetekor egyes kórházakban a kismamának a lábtartóba kell helyezni a lábait és felszólításra nyomni. A gátmetszés alkalmazása első szülésnél gyakorlatilag törvényszerű, a többediknél is valószínű.

A szülést követően az orvos ellátja a keletkezett sérüléseket és a gátmetszést. Ezt követően két órás megfigyelési időszak következik a szülőszobán, majd az anyuka a gyermekágyas osztályra kerülhet. Úgy tűnhet, hogy a kórházi szülés során a várandós kényelmét, igényeit kevésbé veszik figyelembe. Ez talán így is van, viszont az elsődleges cél az, hogy mind a kismama, mind a magzat teljes biztonságban legyen a szülés során és az orvos a lehető leggyorsabban be tudjon avatkozni, ha arra szükség van.

Császármetszés

Ha már a terhesség alatt ismert valamilyen kockázati tényező, ami hagyományos szülés esetén veszélyeztetné a magzat vagy az anya egészségét (pl. ikerterhesség, a magzat tartási rendellenességei, medencevégű fekvés, stb.), rendszerint előre császármetszéssel történő szülést terveznek az orvosok. A császármetszések másik része nem tervezett, a hüvelyi szülés közben fellépő komplikációk indokolják. Manapság már csak igen ritkán altatják el a kismamát a műtét közben, gyakoribb az epidurális érzéstelenítés. Bár a műtéti technika fejlődése következtében már kevesebb komplikáció lép fel, mint korábban, a császármetszés azonban mégiscsak hasi műtét, a felépülés jóval több időt vesz igénybe, mint hüvelyi szülés esetén.

Kísérő a kismamával

Magyarországon minden kórházban lehetőség van rá, hogy a szülés során egy kísérő a kismamával legyen. (Ez alól a császármetszés kivétel, hiszen a műtő steril környezet, ide csak a műtét során közreműködő személyzet léphet be.) Ez a kísérő legtöbbször az apa. Olyan személyt érdemes választani, akinek a jelenléte nem feszélyezi a kismamát, aki tudja őt támogatni, segíteni (és természetesen, aki maga sem ódzkodik a szülőszobai jelenléttől). Vannak olyan terhesek, akik egy olyan kísérőt szeretnénk maguk mellett tudni, aki már maga is szült, ezáltal jobban átérzi a vajúdó helyzetét, hatékonyabban tudja segíteni. Ilyen segítő lehet a dúla. Feladatuk a kismama felkészítése a szülésre, a szülés alatt a fizikai fájdalmak csökkentése természetes módszerekkel (homeopátiás szerek, borogatás, masszázs), az anya lelki támogatása, szülés után pedig hasznos tanácsokkal látják el az anyát.

Alternatív szülőszoba

Vannak bizonyos intézmények, ahol alternatív szülőszoba is a vajúdók rendelkezésére áll. Ez olyan, otthonosan berendezett szülőszoba, amelyben nem kötelező a fekvés és számos, a vajúdás folyamatát könnyítő berendezés is a kismama rendelkezésére áll (pl. bordásfal, fiziológiás labda). Ide csak azok a kismamák kerülhetnek, akik problémamentes terhesség után várhatóan komplikációmentesen fognak szülni. Természetesen nem kötelező a fekvés, ha a kismama úgy kívánja, akkor a kitolási szakban sem. Gátmetszésre kevesebb esetben kerül sor, gyakoribb a gátvédelem. Az otthonos, kellemes környezetben a vajúdók jobban érzik magukat, emiatt a szülés is gyorsabban haladhat. Néhány kórház fel van szerelve szülőszékkel is. Hátránya, hogy az orvos vagy a szülésznő nehezebben fér a szülő nőhöz, azonban a függőleges testhelyzet és a gravitáció segítheti a tágulást, aztán pedig a kitolást is.

Fájdalomcsillapítóval vagy anélkül​

A vajúdók fájdalomküszöbe meglehetősen változó. Vannak kismamák, akik mindenképpen fájdalomcsillapítás nélkül szeretnék átélni a szülés élményét, mások előre egyeztetnek orvosukkal és ragaszkodnak a fájdalomcsillapításhoz. Hogy valóban szükség van-e a fájdalom csillapítására, az sok esetben csak a vajúdás közben dől el. Az egyik gyakran használt eszköz az úgynevezett kéjgáz (nevetőgáz). Ez gyors hatású gáz, amit a kismama a fájás idején lélegez be. Enyhíti a fájdalmat, de nem szünteti meg. Gyorsan kiürül az anya véréből, a magzatra káros hatása nincs. A másik gyakran használt módszer az epidurális anesztézia, amikor is a gerinc közelébe juttatják be a fájdalomcsillapítót egy katéteren át. A fájdalomérzés az adott szakaszon teljesen kiesik, ám okozhatja a kitolási szak megnyúlását, mivel a vajúdó nem érzi megfelelően a tolófájásokat. Biztonságos módszer, a magzatra sem veszélyes.

Forrás: (WEBBeteg - Dr. Szimuly Bernadett)

Fotó: huffintongpost