4 tudnivaló a nyárra, amit taníts meg a gyereknek: életmentő lehet!

Épp ezért a mi feladatunk, hogy ezekre még idejekorán felhívjuk a figyelmüket, sokszor sajnos a végtelenségig ismételve, szajkózva az intelmeket, mint valami „bekattant” papagáj. És ugyan valóban fölöslegesnek tűnhet akár számunkra is ennyiszer és ilyen nyomatékkal elmondani ugyanazokat a figyelmeztetéseket, nyugodtan emlékeztessük magunkat arra, hogy a baj bármikor, bárkivel megtörténhet, és hogy semmi szükség arra, hogy a mi gondatlanságunk miatt következzen be bármilyen sajnálatos baleset, vagy akár tragédia.

Nem ijesztgetésnek szánjuk ezeket a sorokat, de elég csak naponta egyszer átgörgetni bármely magyar hírportált, és máris szembejön velünk egy riasztó, szomorú esemény híre, amely sokszor gyerekekkel, fiatal felnőttekkel kapcsolatos.

Ezért úgy gondoltuk, hogy gyermek portálként nekünk is kötelességünk újra és újra felhívni a minket olvasó szülők figyelmét a megelőzés fontosságára. Pontokba szedtünk összesen négy kategóriát, amelyről már a nagyobbacska ovisokkal és a náluk idősebb gyerkőcökkel is érdemes és kell is beszélgetni, ezekre otthon közösen „szabályokat” hozni, és a legfontosabb tudnivalókat nem csak megismertetni, de gyakoroltatni is velük.

1)) Vízparton, vízben való játszás/fürdés

Strandon és nyílt vízbe való bemerészkedés előtt is mindig le kell mosakodni! Vagy zuhany alatt, vagy pedig a vízbe érve először a lábakat fokozatosan hűtve, a szívünk tájékát, a hátunkat óvatosan belocsolva, hogy a felhevült testünk szép lassan szokhassa meg az új hőmérsékletet. Lemosakodás előtt soha nem megyünk, vagy ugrunk vízbe.

Kizárólag az életkorunknak megfelelő magasságú vízben úszunk, fürdünk, játszunk, lehetőleg sosem egyedül, legyen a víz bármilyen sekély, vagy éppen mély. Vízibicikliről, hajóról, gumimatracról sosem ugrunk derékig érő, vagy annál alacsonyabb vízbe. Ha begörcsöl a lábunk, azonnal segítségért kiabálunk, és megpróbálunk nyugodtak maradni, a part felé venni az irányt. Ha bárki elmerül mellettünk a vízben és nem látjuk hol van, azonnal segítséget hívunk. Felnőtt kíséret nélkül nem indulunk el fürdeni, maximum, ha 1-2 méter látótávolságban van az a felnőtt és tud róla, hogy hol vagyunk. (De inkább akkor sem.) Nem ijesztgetjük, rántjuk le, vagy nyomjuk le a víz alá a másik gyereket, mert nem tudhatjuk mennyire fél, vagy mennyire jó úszó. Használjunk a víz felszínén fenntartó és jól felfújt védőruházatot, vagy felszerelést: ezek leginkább karúszó, vagy úszó-mellény (amelyeknél mindig meg kell nézni, hogy a gyermek súlyához igazodjon).

2)) Napozás, napon való játék

Mindegy, hogy vízparton, vagy akár egy kertben szórakozunk a tűző napon, lehetőleg tegyük ezt inkább a délutáni órákban és/vagy gondoskodjunk a megfelelő napvédelemről, testünk hűtéséről. A napon borzasztó könnyű hőgutát kapni, még akkor is, ha valaki nem sütteti magát, hanem szimplán csak labdázik, tollasozik, vagy a vízben úszkál. Épp ezért javasolt napi 2-3 liter folyadék (lehetőleg víz) fogyasztása, a folyamatos hidratálás, a fejünk eltakarása kalappal, vagy nyári sapkával, esetleg UV-szűrő ruházat viselése is. Ha a ruhadarabok közül egyik sem áll rendelkezésre, akkor a hajunk gyakori bevizezésével védhetjük leghatékonyabban fejünket a napszúrástól. Érdemes gyakran árnyékba vonulni, hogy a testünk tudjon kicsit pihenni is a nagy forróságban, és még ilyen helyen is rendszeres fényvédelemmel ellátni a bőrünket, mert az erős napsugárzástól sem a sima ruházatunk, sem pedig az árnyékos hely nem képes megvédeni azt. Gyerekek számára javasolt az 50-es, de legalább 30-as faktorszámú napolajak, krémek használata, ezekből is leginkább a vízálló termékeké: ugyanakkor ne felejtsük el, hogy még utóbbiakat is pár óránként újra fel kell kennünk a testünkre ahhoz, hogy megfelelő védelmet biztosítson.

3)) Rovarcsípés

Mindig vigyünk magunkkal rovarcsípésre alkalmazható kenőcsöt, vagy gélt, a csípést ideiglenesen hideg vízzel is hűsíthetjük. Tanítsuk meg a gyerekeknek, hogy ha bármelyikőjüket megcsípi egy rovar, azt mindenképp azonnal jelezzék a velük levő felnőttnek, ezzel tudjuk biztosítani, hogy a csípést a leghamarabb le tudjuk kezelni, rosszabb esetben sürgősségi ellátásban részesíteni a gyereket.

4)) Tájékozódás, segítségkérés

A gyerekeket természetesen nem kell bepánikoltatni, vagy megijeszteni, de azt életkoruknak megfelelően mindig érdemes velük megbeszélni, hogy mi a teendő akkor, ha egy zsúfolt helyen elkeverednének, szem elől tévesztenének bennünket. Jó, ha készítünk nekik egy ruhájukra ragasztható, vagy akasztható matricát, cetlit, amin a nevük és a mi elérhetőségünk van feltüntetve. Az is jó, ha a gyerkőc be tud mutatkozni, el tudja mondani a szülei nevét, telefonszámát, vagy hogy hol lakik: ezeket esetleg érdemes velük gyakoroltatni (egyszerűbb dolgokat akár angolul is, ha külföldre utazunk), de mivel a gyerekek sokszor inkább leblokkolnak a számukra ijesztő helyzetben, biztos, ami biztos tartsuk magunkat a matricás verzióhoz is.

A fenti sorok nem hivatalos és nem szakmai ajánlások, kizárólag szülői szemmel írt, biztonságosabb nyári időtöltésre ösztönző javaslatok.

A cikk eredetileg a kölöknet.hu-n jelent meg.