|
Kérdés:
Nyáron
nyaralni készülünk, kisfiam akkor lesz 9 hónapos. A nagymamájára
bíznánk, akivel év közben is napi kapcsolatban van, és
nagyon szeretik egymást, szerencsére. A nyaralás 8 napig
tart. Félek, hogy megsínyli a gyerek a távollétünket, vagy
amitõl a legjobban tartok, tudom butaságnak hangzik, hogy
elfelejt, idegenként kezel majd hazaérkezéskor, Mi errõl a véleménye?
Válasz:
Elõször is ne aggódjon ennyire, mert nem érzi majd jól
magát a nyaraláson! A fia nem felejti el Önt, bár lehet,
hogy eleinte - a visszaérkezés után - inkább
a nagyi gondoskodását fogja majd igényelni, mint az Önét.
Egy kiegyensúlyozott, jó anya-gyerek kapcsolatban semmiféle károsodás
nem éri a kicsit, ha az anyát nélkülöznie kell néhány
napra. Fõleg igaz ez akkor, ha megbízható, a gyermeket ismerõ
és szeretõ személy lép az anya helyébe. Önöknél ezek a
feltételek adottak, így nyugodtan elmehet nyaralni.
A legelsõ mondatot egyébként komolyan gondoltam. Nem lesz könnyû
eleinte a kicsi nélkül utazni, nem tudni azonnal, hogy mi van
vele. Amikor az ember lánya
a mindennapi taposómalomban van (ami persze gyönyörûséggel
teli, és sok örömet ad) néha arra gondol, jó lenne egy
kicsit szabadulni. Amikor pedig kettesben utazik a férjével,
minduntalan hazaszállnak gondolatai.
Egyszóval tréningeznie kell magát az elválásra, higgye el,
az anyáknak nehezebb, mint
a kicsiknek! Próbáljon mindent számba venni, beszéljen
a gyerekorvossal, ha még nem ismeri, vigye el hozzá a nagymamát,
így a legrosszabbra, egy esetleges betegségre is felkészülten
hagyja ott a nagyszülõket.
Jó nyaralást és gondtalan pihenést kívánok!
Izsó Ildikó
Kérdés:
Kisfiam
egy éves múlt. 7 hónapos volt, mikor a férjemmel 10 napra
elutaztunk és a mamámra hagytuk. Akkor nem volt semmi probléma,
úgy tûnt, nem hiányolt különösebben. 10 hónapos volt,
mikor újra a mamámra hagytuk ekkor 4 napra. Ezt nyûgösebben
viselte már. Kb 3 hónap múlva tervezünk egy utazást, de
most bizonytalanabb vagyok. Egyrészt fontosnak tartom, hogy
elmenjünk együtt a párommal, de azt nem akarom, hogy a gyerekünk
kárára. A hármasbani nyaralásaink nem jöttek be túlságosan,
nyûgös volt, lehet, a környezetváltozás miatt. Egyébként
nagyon nyitott, barátságos baba, és eddig nem okozott problémát,
ha a baby-sitterre hagytam. Van-e alapja annak a teóriának,
hogy az "õsbizalom" megrendül, ha hosszabb idõre
magára hagyom 3 éves kora alatt?
Válasz:
A levelében csak egy dolgot nem írt azt, hogy
mennyi az a hosszabb idõ? 1 hetet -10 napot mindenképpen kibír
a gyerek, ennél többet meg Önök nem fognak bírni, általában
hiányozni szoktak a gyerekek, s mert a gondolatok otthon járnak,
nem olyan felhõtlen a pihenés.
Az nagyon fontos lenne, hogy az, aki vigyázni fog a kicsire már
az elutazásuk elõtt is gyakran találkozzon vele, legyen egy
kialakult, jó kapcsolatuk. Ismerje a pontos napirendet, a szokásokat,
az elõforduló leggyakoribb problémákat. Lehetõség szerint
a gyerek maradjon a megszokott környezetében, ne õt vigyék a
nagyihoz.
Ahogy idõsebb lesz a kicsi, egyre inkább nehezebben viseli az
Önök távollétét, mert a kialakult anya-gyerek kapcsolatot
hiányolni fogja. Az õsbizalom megrendüléséhez ennél több
kell! Az õsbizalomnál a kapcsolaton van a hangsúly, azon,
hogy a csecsemõnek lehetõsége van-e egy személlyel
kialakítani egy stabil kötõdést. Lényeges az is, hogy a
gondozó személy - leggyakrabban az anya - érzékeny
legyen a gyerekre, s kielégítse a kicsi szükségleteit.
Azt nem mondom, hogy az Önök elutazása nem viseli mag a fiát,
15 hónaposan már érzékeli az Önök hiányát. Ezt csökkenthetik
azzal, hogy megpróbálják megvalósítani a fentebb leírtakat.
Izsó Ildikó
Kérdés:
Kisfiam
17 hónapos. Egészséges, vidám kisgyerek, és még mindig
szopik, napközben is. Nemrég Budapestrõl vidékre költöztünk,
de tanulmányaim miatt havonta egy-két napra fel kellene
utaznom a fõvárosba. Eddig sosem voltam távol a fiamtól négy-öt
óránál tovább. El sem tudom képzelni, hogy nélküle
utazzam el akár két napra is. Fõleg télen azonban félek,
hogy miként fogom megszervezni az utazást és a szállást.
Családomban van, aki azt gondolja, hogy én túlaggódom a
dolgot, és igazából nem jó ráncigálni a gyereket, kibír nélkülem
két napot a papájával és nagymamájával, akivel együtt is
lakunk. Kérdésem az, hogy valóban mennyire viselné meg a
gyereket a távollétem, illetve végleg le kell-e mondanunk a
szoptatásról az alkalmankénti utazások miatt.
Válasz:
Átérzem a dilemmádat, nagyon nehéz az elszakadás, fõleg az
elsõ gyerek esetében. Én is átéltem, és azt hiszem,
rajtunk kívül még nagyon sokan. Mégis azt tanácsolom Neked,
hogy nyugodtan utazz és tanulj, és bízd a nagyszülõkre és
apukára a babót. Neked is jót fog tenni egy pár nap
kikapcsolódás, és a baba se fogja megszenvedni a hiányodat.
A szopiról pedig nem hinném, hogy mindenképp le kéne
mondani, 1-2 nap alatt nem felejtenek a babák!
Makai Kinga
2004.01.17
2003.03.07
|
