Anyatípusok a facebook csoportokban

A bíztató

Egy segítség kérő poszt alatt ő az, akinek a kommentje olyan, mint egy hatalmas, virtuális ölelés. Lehet, hogy érdemi információval nem tud segíteni, de egy szivecske-jel, vagy egy „kitartást, szuper anya vagy!” hozzászólás minden elkeseredett poszt tulajdonosának jól tud esni .

A mániákus kommentelő

Teljesen mindegy, hogy mi a kérdés, ő biztosan a válaszadók között lesz. Lényegtelen, hogy az általa írt válasz szinte köszönő viszonyban sincs a témával, ő lelkesen és hosszasan ír, lájkol, linkel. Ezek a személyek minden bizonnyal nagyon szeretik olvasni a saját írásaikat, vagy félnek, hogy ha kimaradnak egy témából, akkor lemaradnak valami hatalmas eseményről, ezért kotnyeleskednek bele mindenbe.

A rálicitáló

Elismeri ugyan a problémádat, vagy tényleg nevet a kiposztolt vicceiden, de biztos lehetsz benne, hogy ennyivel nem elégszik meg. Neeeem… Hanem előrukkol egy ezerszer durvább sztorival, egy még cukibb, még mulatságosabb beszámolóval. Nem alszik a gyereked három évesen? Oké, de az övé még iskolás korában se alszik! A gyereked szereti a könyveket, napi akár több órát is nézegeti őket és erről boldogan beszámolsz egy csoportban? Cuki, de az ő gyereke egggész nap lapozgat már újszülött kora óta! És erről lehetőleg egy képet is mellékel…

A segítő

Ő az, aki értékelhető információval segíti a kérdezőt. Ha volt hasonló tapasztalata, mint neked, azt leírja ÉS azt is megosztja, hogyan oldotta meg. Vagy, ha ő is ugyanazzal a problémával küzd jelenleg és szimplán ezt osztja meg, az is lehet segítség, hiszen így láthatod, hogy nem egyedi a problémád. Vannak az olyan segítők is, akik hivatalos szakértői egy-egy témának (szoptatási tanácsadók, dietetikusok, hordozási tanácsadók stb.). Az ő válaszaik aranyat érnek és szerintem a közösségi média egyik zseniális hozadéka az, hogy akár otthon, a lebüfizett kanapén ülve is bárkinek van lehetősége arra, hogy minőségi válaszokat kapjon a babagondozást érintő kérdésekre.

A bagatellizáló mártír

Nagyon kártékony kommentelő, ugyanis hatalmasat tud rombolni azzal, hogy lekicsinyli egy kétségbeesett anya problémáját. Vagy egy jóindulatú élménybeszámolót tesz tönkre azzal, hogy azt személyeskedő, okoskodó módon kritizálja. Ha te beszámolsz arról, mennyire fáradt vagy már a hónapok óta tartó éjjeli szoptatástól, akkor ő biztosan odaír majd valami olyasmit, hogy „mégis mit vársz egy 10 hónapostól?! Bezzeg én, már 47 hónapja boldogan szoptatok éjjelente, közben cuki népdalokat is dúdolok, ez az anyák dolga…” vagy „Hogy mered ezt a könyvet ajánlani?! Ezek szerint te sírni hagyod a gyereked?! Én sose lennék erre képes…”. Vitázni felesleges vele, hiszen éppen erre vár. Egy dolgot tehetsz ellene: levegőnek nézed .

Az eminens

Hasonlít a mániákus kommentelőhöz és a rálicitálóhoz, de nála aranyszabály, hogy kizárólag olyan hozzászólásokat gyárt, amiknek a lényege: az ő gyereke sokkal jobb mint a tied és ő maga is sokkal jobb anya mint te. Ha a babád alvásproblémájáról írsz, akkor le fogja neked írni, hogy az ő kicsi kincsecskéje bizony tizenkét órákat alszik már első naptól kezdve. Ha nem eszik a gyereked és sorstársakat keresel a témában, neki ez nem számít és részletesen beszámol arról, hogy az ő gyereke minden nap literszámra eszi a főzelékeket. Igen, a sárgaborsó főzeléket is. Meg a spenótot is… Ha igazán hatalmasat akar beléd rúgni, akkor a dicsekvő beszámolója végére biggyeszt egy olyasmi mondatot is, hogy „… de fel a fejjel, majd nektek is jobb lesz! + kacsintó szmájli!”

A közbekérdező

Ő egyfajta sorstárs, amivel semmi gond nincs. A bökkenő akkor van, ha egyszercsak azt veszed észre: leuralta a posztodat – engedélykérés nélkül! Közbekérdez és néhány kommenttel lejjebb regény hosszúságú csevejbe kezd a válaszadókkal, a te kérdésed pedig már el is tűnt közben a süllyesztőbe…

„Követem”

Szerintem ezt a módszert már mind használtuk, ha egy bejegyzés alakulását szerettük volna szemmel tartani . Ugyanis ha valakit érdekelnek a válaszok egy poszt alatt, jellemzően aláírja: követem, vagy csupán egy .-ot ír, így számára is érkeznek értesítések egy-egy új hozzászóláskor. DE!!! Ez sajnos végtelenül idegesítő tud ám lenni, pláne, ha valaki már nagyon várja a segítő hozzászólásokat. Ehelyett a poszt jobb oldalán található nyilat legördítve kiválasztható az az opció, hogy az új kommentekről értesüljünk. Így nem zavarjuk feleslegesen a kérdezőt.

A nagy búcsúzó

Az utóbbi hónapokban egész sok ilyet látok: jellemzően egy felháborodott anyuka hosszadalmas bejegyzést tesz közzé egy csoportban, amelyben részletesen leírja, hogy ő most bizony távozni fog a csoportból, ilyen-olyan okból kifolyólag. Van, aki a posztolást követően azonnal kilép – ilyenkor egyáltalán minek ír alá bárki is? Olyan is akad, aki még bent marad egy jó kis vitatkozásra, majd amikor már szörnyű vihart kavart, egyszercsak kilép. Én egyiknek se látom értelmét. Ha valaki kilép, szíve joga! De miért kell nyilvánosan búcsúzni egy akár több tízezer fős csoportból, ezzel elvéve a helyet más, fontosabb posztoktól?

Ti milyen további típusokat ismertek?