AMBLYOSOL RENDSZER - A TOMPALÁTÁSNAK VÉGE! (x)
Klinikai vizsgálat
Az AmblyoSOL eszközt hamarosan klinikai vizsgálat alá vonjuk. Elsősorban 5-16 éves tompalátó betegek (felnőtt betegek jelentkezését elfogadjuk) jelentkezését várjuk az alábbi elérhetőségek egyikén: info@tompalatas.eu; +36-20-9799757.
Az amblyopia, más néven tompalátás, az agy vizuális rendszerének fejlődési rendellenessége, amely fő jellemzője, hogy az agy a tompalátó szemből jövő fényingert nem dolgozza fel hatékonyan, hanem elnyomja1. Kialakulása szemészeti okokra vezethető vissza (kancsalság, jelentős fénytörési különbség), amelynek eredményeként a fejlődő agy nem tanulja meg összehangolni a két szemből jövő vizuális információt. Így egy sor, a látást és a szem-kéz koordinációt, érintő rendellenesség alakul ki2–5, melyek közül a legjelentősebb az érintett szem látásélességének erőteljes csökkenése, és a csökkent vagy hiányzó sztereólátás (mélységészlelés). Hazánkban az európai átlaghoz hasonlóan a populáció 2-3 %-a érintett. Ez a 2-6 éves korú gyermekekre vetítve 20-25.000 gyermeket jelent csak Magyarországon!
A tompalátás jelenleg elfogadott kezelési módja az, hogy a jól működő szemet akadályozzuk a jó látásban, így a rosszul működő szem idegi kapcsolatai újra megerősödhetnek, és visszaállhat a tompalátó szem látásélessége. Ennek egyik, sok évtizede sikerrel használt megoldása a jó szem tapasszal történő leragasztása, amely azonban sok hátránnyal jár, és létjogosultsága egyre inkább megkérdőjelezhető a modern technika vívmányainak előretörésével6. A jelenleg elérhető takarásos és egyéb, a jó szem látását akadályozó terápiák hatékonysága nagyon változó, alacsony a betegek együttműködése, az esetek egynegyedében abbahagyva kiújul7, és többek között társadalmi megbélyegzést is okozhat. A gyermek kellemetlenül és frusztrálva érzi magát az egyes társas helyzetekben, amelyek súlyos következményekkel járhatnak felnőttkorban8,9. Sok gyermek és szülő nem bírja a hosszú, akár évekig tartó kezelést és az ezzel járó fent említett hátrányokat, így sokszor csupán részleges gyógyulás érhető el a gyermeknél, de az sem ritka, hogy a tompalátás teljesen kezeletlenül marad.
Azonban a hagyományos okklúziós terápia legnagyobb hátrányának jelenleg azt tartják, hogy nem alkalmas a kétszemes látás (binokuláris funkció) visszaállítására10,11. Az emberi látórendszer az evolúció során bekövetkező újítása éppen az volt, hogy az egymáshoz anatómiailag nagyon közel kerülő szemek látómezeje nagyban átfedett, így kialakulhatott a főemlősökre jellemző széles látószögű binokuláris látómező12, amely a térbeli mélység pontos észlelését teszi lehetővé, lefektetve ezáltal kézmozdulataink pontos térbeli irányításának látási alapjait. A tompalátók többségének azonban ez a pontos mélységészlelési képessége nem alakul ki, emiatt a terápia legfontosabb, végső célját a binokuláris látás helyreállítása kellene, hogy képezze.
Az amblyopia jóval több pusztán látásélesség romlásnál!
- az amblyopiás szem látásélessége mellett kontrasztérzékelése is erősen csökkent3
- csökkent a mélységészlelés képessége, illetve sok esetben ki sem alakul10
- hiányzó mélységészlelés mellett a világ „laposnak” néz ki (mint egy kétdimenziós TV műsor), és a beteg a 3D-s filmeket és 3D-s játékokat sem tudja élvezni
- sztereólátás hiányában azonban egy sor más mozgáskoordinációval összefüggő probléma is fennáll2: pl. tárgyak megfelelő megfogása, kikerülése, a lépcsőn járás, bizonyos sportok mind-mind kihívást jelent. Így az életminőséget negatívan befolyásolja, és a karrierválasztás szempontjából is erősen limitáló tényezőt jelent (hivatásos sofőr, hivatásos sportoló, sebész, és egyéb precíziós kézimunkát igénylő szakmák)
- a tompalátó szem azon képessége, hogy a tekintetet egy ponton tartsa (ún. fixációstabilitása) erősen csökkent13–15, ami egyéb információfeldolgozásbeli problémákkal16 együtt akadályozhatja a pácienst az olvasásban17
- az egyetlen jó szem elvesztéséből adódó vakság, és más súlyos látáskárosodás rizikója 1,2%-kal nagyobb, mint egészséges látású embereknél18
- számos kutatás rávilágít arra, hogy az orvosilag egészségesnek tekintett domináns szemből jövő információ agyi feldolgozása sem tekinthető teljesen normálisnak19,20
Az AmblyoSOL rendszer erre nyújt 21. századi megoldást!
Az AmblyoSOL rendszer az amblyopia kezelésére használható elektronikai eszköz. A rendszer része egy szemüveg, amely hasonlít egy normál optikai szemüvegre, azonban annál lényegesen több. A szemüvegben egy olyan optikai és elektronikai struktúrát hoztunk létre, ami állíthatóvá teszi a lencse átláthatóságát a gyermek szemének állapotához illesztve. A technológiával a domináns szembe érkező kép minőségét lehet rontani, és elérhető vele a szemek közti egyensúly helyreállítása21,22. Így az AmblyoSOL szemüveg nem csak megtartja a lehetőséget a látási információ binokuláris kombinációjára, hanem aktívan elő is segíti azt. A szemüvegben különleges szenzorok kerültek elhelyezésre, melyek hatékonyabbá teszik a gyógyítási folyamatot, és visszajelzést adnak a szemüveg viseléséről is. Kialakításának köszönhetően elhelyezhetőek benne a páciens optikai korrekciójának megfelelő lencsék is. A szemüveghez hasonlító elektronikus eszköz könnyen használható, kényelmes, egyénre szabható és hatékony.
A rendszer másik része egy speciális tablet és a rajta futó applikáció, amelynek segítségével folyamatosan mérhetőek a páciens látási funkciói. Az applikáció révén bluetooth- és/vagy wi-fi kapcsolattal követni lehet a gyermek javulásának görbéjét. Ez a kezelőorvos munkáját is nagyban megkönnyíti, hiszen folyamatosan nyomon tudja követni a gyermek állapotát. Így a páciens a saját gyógyulási tempójához illeszkedő kezelést kapja.
Termékünk célja egy gyorsabb, pontosabb és professzionálisabb gyógyítási folyamat!
|
Gyorsabb gyógyulás |
Mivel a tompalátás gyógyítását a felborult szemek közti egyensúly helyreállításával kezdi, a kezelési időtartam várhatóan lényegesen rövidebb. |
|
Kontrollált |
A megfigyelés folyamatos, mind a szülő, mind az orvos részéről. |
|
Egyénre szabott |
Az eszköz a gyermek egyéni javulási ütemét követi, ahhoz igazodik |
|
Jobb beteg együttműködés |
A szemüveg modern kialakítása miatt a gyermek szívesen viseli, ami a kezelés hatékonyságának növelését jelenti. |
|
Kényelmesebb |
Sokkal kényelmesebb a gyermek számára a napi tevékenységei során, és a technológia lehetővé teszi, hogy a gyermek élvezze az aktív, normális életmódot. |
|
Nincs megbélyegzés |
A gyermek nem érzi frusztrálónak az eszköz viselését, így nincs hozzá kapcsolódó pszichológiai teher; jó közérzet miatt pedig kellemes élményként maradhat meg a terápiában töltött időszak. |
Kinek ajánljuk?
Az AmblyoSOL szemüveget szemészeti szakemberek hagyták jóvá. Elsősorban 3 és 10 év közötti gyermekek igényeit szem előtt tartva készült, de általánosan alkalmas minden korosztályú amblyopiában szenvedő gyermek és felnőtt számára. Nem helyettesíti azonban a szemészeti szakvizsgálatot, az AmblySOL eszköz használatát és a terápiát a szemész szakorvos irányítása mellett kell végezni!
TÁMOGATÁS
A PROFIGRAM Automatika Tervező, Vállalkozási és Kereskedelmi Kft. konzorciumban Forrás Centrum Kft-vel 470,581 millió Ft, 68,52%-os intenzitású támogatást nyert a Vállalati KFI_16 - Vállalatok K+F tevékenységének támogatása című pályázati kiíráson. A projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által kezelt NKFI Alap támogatásával valósul meg.
Hivatkozott irodalom
1. Li, J. et al. The role of suppression in amblyopia. Invest. Ophthalmol. Vis. Sci. 52, 4169–4176 (2011).
2. Grant, S. & Moseley, M. J. Amblyopia and Real-World Visuomotor Tasks. Strabismus 19, 119–128 (2011).
3. McKee, S. P., Levi, D. M. & Movshon, J. A. The pattern of visual deficits in amblyopia. J. Vis. 3, 380–405 (2003).
4. Li, X., Dumoulin, S. O., Mansouri, B. & Hess, R. F. Cortical deficits in human amblyopia: their regional distribution and their relationship to the contrast detection deficit. Invest. Ophthalmol. Vis. Sci. 48, 1575–1591 (2007).
5. Levi, D. M., McKee, S. P. & Movshon, J. A. Visual deficits in anisometropia. Vision Res. 51, 48–57 (2011).
6. Tailor, V., Bossi, M., Greenwood, J. A. & Dahlmann-Noor, A. Childhood amblyopia: current management and new trends. Br. Med. Bull. 119, 75–86 (2016).
7. Holmes, J. M. et al. Risk of amblyopia recurrence after cessation of treatment. J. AAPOS Off. Publ. Am. Assoc. Pediatr. Ophthalmol. Strabismus 8, 420–428 (2004).
8. Koklanis, K., Abel, L. A. & Aroni, R. Psychosocial impact of amblyopia and its treatment: a multidisciplinary study. Clin. Experiment. Ophthalmol. 34, 743–750 (2006).
9. Webber, A. L., Wood, J. M., Gole, G. A. & Brown, B. Effect of amblyopia on self-esteem in children. Optom. Vis. Sci. Off. Publ. Am. Acad. Optom. 85, 1074–1081 (2008).
10. Levi, D. M., Knill, D. C. & Bavelier, D. Stereopsis and amblyopia: A mini-review. Vision Res. 114, 17–30 (2015).
11. Hess, R. F., Mansouri, B. & Thompson, B. Restoration of binocular vision in amblyopia. Strabismus 19, 110–118 (2011).
12. Barton, R. A. Binocularity and brain evolution in primates. Proc. Natl. Acad. Sci. 101, 10113–10115 (2004).
13. González, E. G., Wong, A. M. F., Niechwiej-Szwedo, E., Tarita-Nistor, L. & Steinbach, M. J. Eye Position Stability in Amblyopia and in Normal Binocular Vision. Invest. Ophthalmol. Vis. Sci. 53, 5386–5394 (2012).
14. Bedell, H. E., Yap, Y. L. & Flom, M. C. Fixational drift and nasal-temporal pursuit asymmetries in strabismic amblyopes. Invest. Ophthalmol. Vis. Sci. 31, 968–976 (1990).
15. Zhang, B. et al. Effects of fixation instability on multifocal VEP (mfVEP) responses in amblyopes. J. Vis. 8, 16.1–14 (2008).
16. Bonneh, Y. S., Sagi, D. & Polat, U. Spatial and temporal crowding in amblyopia. Vision Res. 47, 1950–1962 (2007).
17. Kanonidou, E., Proudlock, F. A. & Gottlob, I. Reading Strategies in Mild to Moderate Strabismic Amblyopia: An Eye Movement Investigation. Invest. Ophthalmol. Vis. Sci. 51, 3502–3508 (2010).
18. Rahi, J., Logan, S., Timms, C., Russell-Eggitt, I. & Taylor, D. Risk, causes, and outcomes of visual impairment after loss of vision in the non-amblyopic eye: a population-based study. Lancet Lond. Engl. 360, 597–602 (2002).
19. Ho, C. S. et al. Deficient motion perception in the fellow eye of amblyopic children. Vision Res. 45, 1615–1627 (2005).
20. Leguire, L. E., Rogers, G. L. & Bremer, D. L. Amblyopia: the normal eye is not normal. J. Pediatr. Ophthalmol. Strabismus 27, 32–38; discussion 39 (1990).
21. Maehara, G., Thompson, B., Mansouri, B., Farivar, R. & Hess, R. F. The Perceptual Consequences of Interocular Suppression in Amblyopia. Invest. Ophthalmol. Vis. Sci. 52, 9011–9017 (2011).
22. Ding, J. & Levi, D. M. Rebalancing binocular vision in amblyopia. Ophthalmic Physiol. Opt. J. Br. Coll. Ophthalmic Opt. Optom. 34, 199–213 (2014).
