Ír-e olyan jó esti mesét a ChatGPT-t, mint egy mesekönyv szerzője?

Manapság a csapból is a mesterséges intelligencia folyik: szüntelenül találgatjuk, vajon mennyi idő alatt helyettesít majd munkahelyeket, vált ki akár teljes szakmákat, feleslegessé téve ezzel az embert. Egyértelmű, hogy újságírókként az foglalkoztat bennünket leginkább, vajon képes-e a ChatGPT olyan, - akár irodalmi-, szöveget létrehozni, mint az emberi intelligencia. Megkértük hát a mesterséges intelligenciát, hogy írjon esti mesét 4-5 éves gyerekeknek egy macskáról és legjobb barátjáról, egy aranyhalról. Nos, ez kerekedett belőle...

Jó szórakozást!

„Volt egyszer egy kisvárosban egy kisfiú, Jancsi, aki nagyon szerette az állatokat. Minden nap kiment a kertbe játszani és megfigyelni a körülöttük élő kis lakókat. Egy napon Jancsi talált egy kis macskakölyköt az udvaron. A macskakölyök nagyon aranyos volt, fehér bundájával és szemében egy kis csillogással. Jancsi rögtön megszerette, és úgy döntött, hogy befogadja és gondoskodik róla. A kis macskának nem volt neve, így Jancsi úgy hívta, hogy Cirmi. Jancsi és Cirmi azóta elválaszthatatlanok lettek, minden egyes pillanatot együtt töltöttek. Reggelente együtt játszottak a kertben, és Cirmi mindig ugrándozott és futkározott a fűben. Jancsi megtanította neki, hogyan kapjon el labdákat és hogyan ugráljon a fák ágairól. Egy napon, amikor Jancsi és Cirmi a kertben játszottak, Jancsi észrevett egy kis halat a kerti tóban. A hal ragyogó arany színű volt, és vidáman úszkált a vízben. Jancsi rögtön odasietett, és megpróbálta elérni a halat, de a tó túl mély volt. Úgy döntött, hogy segít a halnak, ezért megpróbálta kihalászni egy hálóval. Amikor Jancsi végre kihúzta a halat a vízből, a hal hálásan mosolygott rá, és hálásan mondta: "Köszönöm, hogy megmentettél! Engem Aranyi hívnak." Jancsi boldogan válaszolta: "Örülök, hogy megismertelek, Aranyi! Mostantól te is a barátom vagy!" Aranyi és Cirmi hamarosan elkezdtek barátkozni. Cirmi kíváncsi volt a tó és a halak világára, és Aranyi boldogan mesélt neki a korallok és a tengeri csillagok varázslatos birodalmáról. Jancsi mindig kényelmes párnákat és takarót készített a tó partján, hogy Cirmi és Aranyi kényelmesen pihenhessenek, és órákon át mesélhessenek egymásnak. Minden este, amikor Jancsi a szobájába készült lefeküdni, Cirmi és Aranyi mindig elkísérték. Cirmi a lábainál dőlt el, míg Aranyi a halas történetekről mesélt. Mindig volt valami izgalmas, amit mesélt, legyen az a bátorságos tengeri kalandokról vagy a barátság erejéről. Jancsi mosolyogva hallgatta őket, és érezte, hogy egy varázslatos világban jár, amikor a macskája és az aranyhal barátja mesél neki. Egy éjszaka, amikor Jancsi már majdnem elaludt, hirtelen egy fényes csillag jelent meg a szobájában. Ez a csillag egy tündér volt, aki hallotta a meséket és úgy döntött, hogy meglátogatja Jancsit, Cirmi-t és Aranyit. A tündér azt mondta, hogy nagyon boldog, hogy ilyen erős barátságot lát közöttük, és szeretne nekik egy különleges ajándékot adni.

A tündér arra kért mindenkit, hogy zárja be a szemét, és képzelje el, milyen képességet szeretne kapni. Jancsi, Cirmi és Aranyi mindannyian izgatottan csinálták, amit a tündér mondott. Amikor kinyitották a szemüket, rájöttek, hogy varázslatos képességeket kaptak. Jancsi kapott egy bámulatos képességet, hogy megértse az állatok nyelvét. Így most már képes volt beszélgetni a környéken élő madarakkal, mókusokkal és még a kertben lakó pillangókkal is. Cirmi kapott egy rendkívüli ügyességet, hogy magasra ugorjon és fára mászkáljon, mint egy igazi cirkuszi macska. Aranyi pedig megkapta a képességet, hogy halszörfözhessen a levegőben és a vizeken. Ettől kezdve Jancsi, Cirmi és Aranyi egész nap kalandokat éltek át. Jancsi új barátokkal beszélgetett, és megtudta a kertben történő titkos eseményeket. Cirmi mutatványokat mutatott be a fákon, míg Aranyi a levegőben repült és ugrált a tó fölött. Az esték továbbra is varázslatosak voltak a hármas számára. Jancsi most már meséket mesélt a macskájának és az aranyhalnak, és mindannyian együtt nevettek és álmodoztak. A tündér időnként még mindig meglátogatta őket, és boldogsággal töltötte el a szívüket. Így éltek boldogan Jancsi, Cirmi és Aranyi, és sosem felejtették el a kisvárosban átélt csodálatos kalandjaikat. Emlékezetükben mindig megmaradott a barátság.” – ChatGPT

Hogy tetszett a mese? Ugye sok helyen sántít? Szándékosan hagytuk így, javítatlan mivoltában, hogy megmutassuk a nyilvánvalót: a mesterséges intelligencia lényegében nem csinál mást csak tanul, másol, fejlődik. De saját tapasztalásra és érzelmekre sohasem lesz képes, ily módon pedig valós emberi érzelmek kifejezésére, megfogalmazására sem. Úgyhogy aggodalomra semmi ok: az írói képzelet alkotta mesevilág valószínűleg mindig is képes lesz felülmúlni a mesterséges intelligencia által létrehozottat.

De tudjátok mit? A legjobb, ha a saját elmétekkel kísérleteztek egy kicsit esténként és általatok kigondolt történetekkel szórakoztatjátok a legkisebbeket! Hajrá szülők, mesélésre fel!