Ilyen volt a húsvét nagyanyáink idejében: nosztalgikus fotók a régi korok húsvétjairól
A régi fotókon szereplő gyerekek ma már nagyszülők, dédszülők, de annak idején ők is úgy várták a húsvétot, ahogy most az unokáik.
A húsvétot, a tavasz legnagyobb ünnepét régen is várták a gyerekek, és ugyanolyan izgalommal keresték a tojásokat a fűben, mint a mostani gyerekek. Habár már régen is lapulhatott a fűben a csokinyúlon és a színes tojásokon kívül más ajándék is, a legtöbb családban mégis az édesség volt a leginkább várt húsvéti meglepetés.
A színes, fényes csomagolásba bújt nyulak, kisebb-nagyobb tojások és bárányok mellett kacsa is készült csokiból. Ezek aztán az elmaradhatatlan hímzett terítős asztalra kerültek, így minden vendég láthatta, amikor belépett a lakásba.
Az édességek mellett a roller és a pöttyös labda is népszerű ajándéknak számított. Vidéken sok háznál volt nyúl is, amik akár szomszédolni is "mentek" az ünnep alkalmából, ha valahol kisgyerek volt. Mi azt mondjuk, semmiképp se vegyetek húsvétra nyulat, csibét, kisállatot, ha az ünnepek után nem tudtok velük a megfelelő módon foglalkozni! Menjetek inkább állatsimogatóba, ahol ugyanazt az élményt megkapja a kicsi, és az állatok is jó ellátásban részesülnek - húsvét után is!
Amíg a kisebb gyerekek a tojásvadászaton szedték össze a fűben lapuló édességeket, a cukordrazsét, a csokifigurákat, addig a nagyobb fiúk locsolni mentek, és ott gyűjtötték be ezeket. A locsolásért cserébe jellemzően piros tojást, csokit, vagy egy némi pénzt tehettek zsebre.
A legényeket, azaz a házasodni készülő fiúkat már alkohol is várta a lányos házaknál, és bár a hideg kútvízzel, patakvízzel, szódavízzel történő locsolásnál a mostani kölnivizes verzió sokkal kíméletesebb, a lányok akkoriban nem menekültek a fiúk elöl. A locsolás hagyománya a termékenység köré épül: a népszokás szerint az a lány, akit meglocsoltak húsvétkor, üde, friss és termékeny maradt.
Húsvét vasárnap az idősebbek a templomhoz mentek ételszentelésre. A kosarakban rendszerint kalács, kenyér, sonka, torma, bor lapult, de az sem volt ritka, hogy kolbászt, sót, hagymát és tyúkot is vittek a liturgiára.
A városokban a közértig kellett csak menni az ünnepi ebéd és vacsora hozzávalóiért, és persze, az édességek sem maradhattak el. A boltok kirakatai előtt sok gyerek megállt, és elképzelte, mit hoz majd neki a nyúl.
A közértek húsvéti kirakatai a felnőtteket is csábították: ilyenkor sok helyen a kosárba került a brandy, a likőr, a konyak, a pálinka, a rum és a cherry is. Az édesszájúak pedig konyakmeggyet falatoztak.
Fotók forrása: Fortepan
Babanet, 2024. március 25.
