Te tudsz segítséget kérni?
A múlt héten jelent meg a „Te tudsz...?” cikksorozat bevezető része, amelyben arról írtam, hogy szeretnék egy olyan mini sorozatot indítani, amelyben néhány módszert-eszközt mutatok a túlterhelt anyukáknak ahhoz, hogy kikeveredjenek a feladathegyek alól és fellélegezhessenek kissé.
Hogy a mindennapokat tényleg ne csak a pipálnivaló teendőlisták körvonalazzák, hanem legyen benne idő egy kis lazításra, töltekezésre is!
Remélem hasznos ötleteket találsz majd ahhoz, hogy könnyíts gyerekzsivajos mindennapjaidon!
A mai kérdés: Te tudsz segítséget kérni?
Van az a bizonyos „egy csónakban evezünk” mondás.
Szerinted van valóságalapja? Te így gondolkodsz a családi életedről? Esetleg más mintát hoztál magaddal vagy nálatok ez nem működik? Ha nem, miért nem?
Ezek a bevezető kérdések ma.
Vélhetően nem véletlenül vagy ott, ahol vagy. A párkapcsolatodra gondolok.
Mert bizony a rokonságot nem választhatod meg (néhányan talán itt sóhajtanak, hogy sajnos...), de azt az embert, akivel együtt élsz, akivel együtt gyermeket vállaltál, nos, Őt igen. Te választottad.
Van az a mondás is, hogy „egységben az erő”, ugye?
Ti milyen egység vagytok, mint pár? Hogy működtök?
Egyensúlyban van ez a kapcsolat vagy esetleg te többet vállalsz benne, érte?
Vagy tényleg azt érzed, hogy számíthatsz a párodra mindenben és együtt oldotok meg minden feladatot, osztotok meg minden terhet?
Ezek is jó kérdések, ugye...
Amiért ezt a kis gondolatébresztő bevezetőt írtam, az az, hogy hiszek abban, hogy egy párkapcsolat akkor működik jól hosszú távon, ha odafigyelünk egymásra, ha könnyítünk társunk terhein, ha észrevesszük, amikor elkél még egy segítő kéz. És ez természetesen mindkét félre igaz!
Nézzük csak meg csak kicsit részletesebben!
- Amikor a párod hazaér a munkából és azt látja, hogy épp a vacsorafőzés, a kisbaba szórakoztatása és a nagyobb gyerkőc biliztetése háromszögben manőverzel és ő nem ül le netezni dolgavégezetten, hanem mondjuk megkeveri az ételt, vagy kiveszi az etetőszékből a sírdogáló kicsit, esetleg megtörli a... na igen.... akkor valóban azt érzed, hogy társak vagytok. Gondolom te is segítesz neki, ha úgy látod, épp szétszakadni készül. Tehát az már egy jó alap, ha megvan az egyensúly, ha erre törekszetek a mindennapokban.
- Ezen túl azonban annak a felismerése is fontos, hogy a társunk nagy valószínűséggel nem gondolatolvasó, tehát ha épp nem veszi észre, hogy nehezen boldogulunk, kérjük meg mi, hogy segítsen. „Légyszi, zárd el a gázt”, „kérlek vedd ki a kicsit az etetőszékből, hogy megnyugodjon....”. Konkrétan, egyértelműen mondd, pontosan mit szeretnél. Nem elég a „segíts!”.
- A hangsúly pedig a légyszin és a kérleken van.... Ugye te is szívesebben segítesz, ha szépen szólnak hozzád, de ha számonkérőn vagy mártírkodva pl. „már megint nekem kell mindent egyedül csinálnom, sosem csinálod ezt vagy azt.... na akkor inkább az élettől megy el a kedved, nemigaz?
- Jól hangzik a köszönöm is. Értékeld párod segítségét! Mindenki örül annak, ha elismerik fáradozásait.
- A szándékot figyeld. Sokan azért nem bíznak más segítségében, mert úgy gondolják, nem jól csinálná meg, meg hát ugye senki sem tud olyan tökéleteset alkotni, mint mi magunk. Nos lehetséges. De ez esetben mérlegeld, hogy neked most akkor mi a jobb, ha egyedül megszakadsz a munkában, vagy ha nem épp a te elgondolásodnak/ízlésednek megfelelően, de azért mégis elfogadhatóan megoldódik a feladat.
- Legyél büszke a párodra. Igen, sajnos még mindig sokszor hallani, hogy a férfiak nem igazán segítenek a párjuknak otthon, vagy még mindig vannak családok, ahol pl. a gyereknevelés szinte kizárólag az anyuka feladata. Ez azért szomorú, így 2016-ban.... De szerencsére egyre több olyan párral találkozom, ahol igenis az a természetes, hogy együtt végzik az otthoni teendőket is és a gyerekekkel is mindketten egyformán foglalkoznak, amikor együtt a család. Kívánom, hogy neked is ilyen kapcsolatod legyen!
Talán ma még nem pont így van. De lehet, hogy csak kérned kellene. Tudod, néma gyereknek anyja sem érti a szavát... ha szeretnél valamit, mondd el, ha segítségre van szükséged kérd. Kérd meg a párodat, anyukádat, barátnődet, vagy más segítőt, aki számodra elérhető és megfizethető.
Néha mindenkinek jól jön egy segítő kéz. És majd viszonzod akkor, amikor a másiknak lesz szüksége rá. Mert így működik jól egy család. Így kellene működnie....
A gyerekzsivaj anyacoaching során pedig személyre szabott megoldásokkal várom az édesanyákat.
dr. Domokos Katalin, 2016. december 02.
