Mi az, ami anyaként néha hiányzik?

Néha azonban egy-egy kitörő sóhajban, egy ébredéskor hirtelen bevillanó álomképben eszembe jutnak foszlányok, milyen volt még pár éve az életem.

És igen, vannak elemei, amelyek anyaként most határozottan tudnak hiányozni.

Hogy mik ezek?

Alvás:

Ha kisbaba van a háznál, akkor bizony alapvetés az éjszakai műszak. Később is előfordul persze, hogy kelni kell a gyerekekhez: ha szomjasak, rosszat álmodnak vagy épp betegek. És a hab a tortán, ha amúgy pedig extrém korán kelő típusok, értsd még a kakast is ti ébresztitek... A hét hét napján, mert ez egy ilyen vállalás: ha anya vagy, nincs hétköznap meg hétvége ugyebár.

Evés:

Anyaként gyakorlatilag évekig nem tudsz nyugodtan, normálisan étkezni. Gondolom ismerős az a helyzet, hogy megterítesz, tálalsz, minden kiskorúnak összevágod a tányérjában lévő finom falatokat, amikor is, hirtelen

• vizet kér az egyik, töltesz hát,
• épp leülsz, mire a másik is szomjan akar veszni, töltesz neki is,
• ezután menetrendszerűen valamelyik kiborítja a poharat,
• vagy mindkettő,
• jöhet a törölgetés,
• hopp, a földön landolt egy darab krumpli a nagy önálló evés iráni igyekezetben (mert segíteni azt nem szabad ám!), lehet az asztal alatt keresgetni,
• épp hozzákezdenél a saját ebédhez, mikor valamelyikük újra kér még a második fogásból, félreteszed a villád és szedsz neki még egy adagot,
• egy delikvens ennél a pontnál jelenti be, hogy kakilnia kell (miért? miért? miért? ),
• megcsörren a telefonod és egy direkt marketinges próbálkozik rád sózni valamit (délben, mikor máskor???) temperamentumodtól függő gyorsasággal elhajtod.

Kb. ezek után tudnál helyet foglalni és “jó étvággyal” megenni az ételt, de ekkorra a gyerekek már végeztek és elrohantak az asztaltól. Nyugodt ebédnek lőttek, mehetsz velük fogat mosni, mesélni, altatni. A vége persze az, hogy a kihűlt ételt eszed meg, mert már nincs kedved a melegítéssel vacakolni, ahhoz már egyébként is túl éhes vagy. Jó lesz az “langyosan” is (=tényleg hideg, na)!

Intim szféra:

A legszorosabb értelemben. Amióta legalább egy totyogó gyerek van a családodban, tuti, hogy Te sem tudod úgy meglátogatni a mellékhelyiséget, hogy valaki ne menne utánad, vagy ne akkor kellene neki is… vagy, hogy pont ne akkor zördülne össze a testvérével. Szerencsésnek érezheted magad, ha csak az ajtón keresztül lökik a szöveget és nem rontanak rád az aprónépek.

Más kérdés a tusolás/fürdés. Ha a férjedre is bízod gyerekeket, mert egy gyerekzsivajos nap után  jól esne lazítani egyet egy kád forró vízben, szinte menetrendszerűen max. tizenöt perc után meg fog jelenni valamelyik lurkó (vagy mindkettő). Ha épp nem akarnak bemászni majd hozzád a fürdőkádba, akkor talán azzal is hajlandóak kiegyezni, hogy a fürdőszobaszőnyegen ücsörögve (és csacsogva persze) megvárják, még NYUGODTAN (hát persze…) megfürdesz. Hurrá!

Rend:

Vajon miért van az, hogy gyermektelen éveid alatt valahogy sosem kellett minden étkezés után felsöpörnöd az asztal alatt vagy ragacsos foltokat, ételmaradékokat eltávolítani még a szék háttámlájáról is? Nyilvánvalóan nem állt ekkora kupacokban a mosni és vasalni való sem. Továbbá az is természetes volt, hogy heti egyszer elég porszívózni a lakásban.

A saját használati tárgyaid sem korábban, sem most nem hevernek szanaszét a lakásban, nem ott teszed le őket, ahol épp kedved van és megunod őket, hanem ahol a helyük van. De mert édesanya vagy, hát most már bőven lesz alkalmad gyakorolni ezen szokás kialakítását azokkal is, akiknek mindezt még tanulniuk kell!

Szabadság:

Tudom, hogy ez gyerekek nélkül sem volt feltétlen és abszolút, hisz minden ember életében megvannak a kötöttségek, csak ugye a gyermekkel járók néha leginkább egy igazi béklyóhoz hasonlatosak

Gondolj bele, a szoptatott kisbabád mellől alapból esélytelen kimozdulnod, beteg gyermeket pedig elvből nem hagysz otthon (még apára sem) és simán lemondod azt a koncertet, amire fél éve megvetted a jegyed… Mindig a gyermeked lesz az első, bármiben hozol is döntést. Mindig. És az Ő érdekeit fogod nézni, Neki mi a jó. És ez a kötöttség nem csak az extra szórakozás megvonására érvényes, de ott van minden egyes napodban. Hacsak nem oldod meg a gyerekfelügyeletet, innentől kezdve bizony mindig magaddal hurcolhatod a gyerkőcöket a boltba, gyógyszertárba, hivatalos ügyeid intézésére. És ugye ez mennyivel bonyolultabb??? Ugyan, ki gondol itt utazásra, már az is maga a szabadság, ha egyedül sikerült leugranod a sarki közértbe!

Társasági élet:

Itt most nem arról beszélek, amikor a kisgyerekes ismerősökkel bandáztok a játszótéren, vagy az oviban váltasz pár szót az öltözőben egy anyatárssal. Igazi felnőtt társaságra, társalgásra gondolok, természetesen gyermekek nélkül. Nagyon nehéz kivitelezni, ha nincs rendszeres gyermekfelügyelőd.

Légy büszke magadra, ha heti egy kimenőnapot sikerül megszervezned valahogy és nem csak azért mozdulsz ki olyankor, hogy elszaladj a fogorvoshoz, vagy bevásárolj az akciós kuponokkal a drogériában, hanem hogy találkozz valakivel és beszélgess vele pár órát!

Utazás:

Na igen. Utoljára talán a nászutatokon voltál a férjeddel kettesben nyaralni. Persze csúcs szuper tud lenni egy családi nyaralás is (ha nem szakad végig az eső), de azért tudod jól, mennyire más egy kisgyerekes nyaralás és mit jelent, mikor kötetlenül, csak úgy spontán nyakatokba vesztek egy várost, hogy felfedezzétek, vagy ejtőzzetek a jakuzziban, szaunában úgy, hogy ezt nem csak vetésforgóban tehetitek csak meg, mert valakinek vigyáznia is kell közben a lurkókra.

Vagy például emlékszel még arra, hogy milyen érzés úgy lemenni egy szállodában a vacsorához, hogy ne az asztal körüli kergetőzés és sűrű csendre intés emelje csak az est fényét?!

Egy jó fizura

Most hogy jobban belegondolsz, akár időzíthetnéd is a fodrászt a heti kimenőnapodra, de már annyira hiányzik egy jó kis barátnős-pletyis délután, dehogy fogod a drága idődet fodrászra pazarolni. Jó lesz az a hab állagú hajszínező is majd valamikor a gyerek alvásidejében!

Frizura meg úgysem kell a játszóra, egy lófarok vagy konty is tökéletesen megfelel a homokozóban portyázó társaságnak! Persze-persze, érthető is a praktikum, na de azért néha igenis hiányzik egy szuperdögös, reklámba illő frizura, nem igaz?

DE!!!

Tedd a kezed a szívedre, minden nehézség és korlátozás ellenére ugye leszögezhetem azt, hogy ha tehetnéd sem mennél vissza az időben? Hiszen megtapasztalva azt, hogy anyaként egyébként mennyi örömet találsz a gyerekzsivajos mindennapokban, most már elképzelni sem tudnád az életed a gyermekeid nélkül?!

Mégis, néha egy-egy sóhaj kíséretében talán azért még szabad gondolnod arra, ami igenis hiányzik korábbi, gyermektelen életedből. De csak egy percig! Aztán pedig futás vissza legózni a srácokkal!

http://gyerekzsivaj.co.hu/