A párkapcsolat próbája a gyerek...?

Talán nézzük meg először a dolog másik oldalát

Vajon összetart-e egy két ember egy gyerek? Nem feltétlenül. A valóság, a gyakorlat az mutatja, hogy ha pusztán a gyermek miatt marad együtt két ember, aki már nem szereti egymást, az nem mindig vezet jó irányba.

Természetesen vannak olyan párok, akiknek ez sikerül és azt gondolom, ha valóban tudnak kulturáltan, egymást tisztelve, mondhatni barátilag élniük egymás mellett (nem együtt) a kihűlt kapcsolatukban – és most mindegy az indok: anyagi, kényelmi szempontokból vagy pont a közös gyermekre hivatkozással  –  nincs is azzal különösebb gond. Ha működik a dolog és nekik így megfelelő (mindkét félnek), akkor miért ne?

De egy veszekedős, állandóan feszült légkör mondjuk ki az igazat, egyáltalán nem ideális egy gyermek felneveléséhez. Sőt, erről azt gondolom, hogy még mindig jobb, ha a szülők inkább elválnak egymástól és a gyermek nem ilyen destruktív a közegben nő fel, ezt a családmodellt látva és tekintve mintának.

Azt gondolom, hogy csak és kizárólag a gyerekre tekintettel nem érdemes együtt maradni egy rosszul vagy már egyáltalán nem működő kapcsolatban.

Fontosnak tartom persze – és igen, itt valóban a legfőbb ok maga a gyermek legyen – hogy próbálják helyrehozni, megmenteni a kapcsolatot a szülők, ha saját erőből nem megy, akkor szakértői segítség bevonásával.

Ám ha minden jel arra mutat, hogy erre nincs remény, véleményem mindenki jobban jár a válással, mint azzal, hogy gyűlölködve éljenek le egy életet a felnőttek egymás mellett és ezt a mintát adják át felcseperedő gyermeküknek is.

És mi a helyzet, a másik oldallal?

Vajon tönkremehet-e a kapcsolat pusztán a gyermekvállalás ténye miatt? Valóban a kapcsolat próbája a gyerek?

A véleményem egy határozott NEM!

Saját tapasztalatom és az anyacoachként hozzám érkező visszajelzések alapján valóban igaznak fogadom el azt, hogy a párkapcsolat természetesen módon, szükségszerűen átalakul abban a pillanatban, amikor a szerelmes párból szülőpár lesz. A két szerep – és ezt fontos hangsúlyozni – persze egyáltalán nem zárja ki egymást, sőt, ideális esetben erősíti az összetartozást a baba érkezése az egymást szerető emberek között.

Tehát nem mondhatjuk azt tényszerűen, hogy a kapcsolat változása azt jelenti, hogy házaspár tagjaiból ezután már „csak” szülőtársak lesznek.

A változás a kapcsolat minőségét érinti leginkább.

Amikor gyarapszik a család, akkor azután minden döntésben a kisbabának is szerepe van. Az ő irányában is megoszlik a szülők szeretete. Róla kell elsődlegesen gondoskodni. Az ő szeretetben-becsületben-békességben (melyik családnál mi a legfontosabb szempont) való felnevelése a pár legfőbb célja és feladata ezután.

Tény, hogy vannak nehézségek és komoly kihívások egy párkapcsolatban, amikor megérkezik a gyermek.

Gondoljunk csak arra az alaphelyzetre, hogy a férj sokat dolgozik, mert ha az anyuka otthon van a babával, akkor biztosan ő lesz a fő családfenntartó, akinek a vállát nyomja a megélhetéshez szükséges anyagiak előteremtése (is). Anyuka pedig beszorul a négy fal közé, éjszakázik a kisbabával, ami miatt meg ő fáradtabb és feszültebb és nappal sem igazán van segítsége. Komoly kihívás számára a kisbaba ellátása, a lakás rendben tartása, a főzés stb, de leginkább az, hogy mindennel időben elkészüljön, mindennel tudjon foglalkozni, ami fontos.

Adjuk ehhez hozzá, hogy a két, egykor egymást szerető embernek a baba érkezése után sokkal kevesebb lehetősége van kettesben kimozdulni (ha nincs a közelben segítség, akkor pedig egyáltalán nincs alkalmuk elmenni pl. egy moziba vagy vacsorázni).

Miről beszélgetnek? Mi történt a munkahelyen és megette-e a baba az almapürét?

Mit csinálnak esténként? Egyikük jobbra, másikuk balra dőlve alszik el a kanapén a tévé előtt?

Igen, ha nem figyelnek tudatosan a párkapcsolatukra akkor könnyen elmehet ebbe az irányba az életük.

Úgy gondolom, a gyermek születése valójában olyan tipikus buktatókat, nehézségeket állít a párkapcsolatok útjába, amelyeket ha nem veszünk észre és nem foglalkozunk velük, akár tönkre is tehetik az egykor jól működő kapcsolatot.

Ámde, ha tetten érjük ezeket az intő jeleket és érezzük, hogy most van az a pillanat, amikor tennünk kell valamit egymásért is, akkor kölcsönös akarattal és odafigyeléssel hiszem, hogy áthidalhatók a nehezebb élethelyzetek

Hogyan? Mire is kell figyelnünk?

• Fel kell ismerni, hogy ezek a kihívások nem csak a mi párkapcsolatunkat érintik, hanem átmegy rajtuk minden pár, akinek kisgyermeke születik.
• Meg kell tanulni családban gondolkodni, nem szem elől tévesztve a párunkat.
• Tudatosan kell keresni azokat a lehetőségeket, amelyek segítenek a kapcsolatunkat újra és újra megújítani (figyelem! Nem szinten tartani, hanem igenis új élményekkel kell gazdagodni, nem elég a régi jó közös emlékeken sóhajtozni)
• Figyelni kell a tiszta, egyértelmű kommunikációra, mert a párunk sem gondolatolvasó, mondjuk azt, „fáradt vagyok, rossz napom volt, nem veled van bajom, adj öt percet, hogy összeszedjem magam” a letámadás helyett.
• Nézzük meg, hol tudjuk segíteni egymást, hisz egy csapat vagyunk. Ha apuka megfürdeti a babát, addig anyuka tud haladni a konyhai romeltakarítással és hamarabb le tud ülni fektetés után, hogy kettesben lehessenek.
• Lehet vitatkozni is egymással, hisz nem kell mindenben egyeznie két ember véleményének. A lényeg: mindent meg lehet mondani, de nem mindegy, hogy hogyan. Ha elszabadulni látszanak az indulatok, okosabb visszavonulót fújni és akkor rendezni a nézeteltérést, amikor lenyugodtak a kedélyek és a vádaskodás helyett érvekkel tudjuk kifejezni, hogy pontosan mit szeretnénk.

Anyacoachként látom azt és hiszem azt, hogy két ember kapcsolatát, összetartozását, együttlétük alapját inkább erősíti az, ha gyermeket vállalnak.

A kisgyermekes léttel járó és a párkapcsolatra (is) ható kihívásokat pedig igenis lehet megfelelően, kulturáltan, felnőttek módjára kezelni, ha ebben mindkét fél partner, ha a szándék és a cél közös!

Az anyacoaching konzultációk során párkapcsolati nehézségekkel is foglalkozunk, ha úgy érzed, kezd rossz irányba elmenni a kommunikációtok, a közös életetek, keress bátran és ha a szándék megvan, akkor a megoldást is megtaláljuk majd együtt!

A gyerekzsivaj anyacoaching során pedig személyre szabott megoldásokkal várom az édesanyákat.