A következő ötéves terv

 

A gyerekek pedig jönnek és jönnek.... általában nem is egy... Kettő, akár három, ahogy épp tervezitek, vagy ahogy néha a sors tervezi. 

 

A család bővülése egyben azt is jelenti, hogy akár hosszú évekig is búcsút mondhattok a rendszeres közös programoknak, már ami a kettesben töltött időt jelenti.

Hacsak.... Hacsak nincs egy jó fej nagymama a közelben, aki rendszeresen vigyáz a gyerekekre. Vagy egy bébiszitter, de ezt bizony sokan nem engedhetik meg maguknak. Esetleg a barátnőd bevállal pár órát a srácaiddal, hogy legalább a céges karácsonyra el tudd kísérni a párodat.

 

Mégis, a gyermekek születésétől kezdve a párkapcsolatotok szükségszerűen átalakul, ha van gyerekmegőrző segítség, ha nincs, ez bizony nagyon valószínű.

 

A párból családdá válás pedig nem csupán mennyiségi, de minőségi változást is jelent az életetekben.

 

Mert a képlet egyszerű: szerelem-együttélés-házasság-gyerek, a sorrend persze változhat, de a kérdés a végén mindig ugyanaz, és mi jön utána?

 

Csak a szürke hétköznapok és az alig várt nyaralás (ha ugyan sikerül elmennetek nyaralni), na meg az évek lassú folyása az, ami majd sodor előre? Bölcsi, ovi, iskola.. . kirepülés?

 

Ha egy percre most megállsz és kiszámolod, hány évesek is lesztek, amikor a gyerekek nagy valószínűség szerint elhagyják a családi házat (és remélhetőleg nem fogja a tizenhat éves kamaszod rád vágni az ajtót), akkor hamar rájössz, hogy ha pusztán ennyi a fő cél, akkor bizony hosszú-hosszú évek telnek majd el anélkül, hogy kettőtökért bármit is tettetek volna.

 

Márpedig megvan a maga veszélye annak is, ha már csak a szülői szerepek működnek a kapcsolatotokban (néha azok is döcögősen, nemigaz?).

 

Ha csak úgy éldegéltek egymás mellett és már azt sem tudjátok miért, szem elől tévesztitek egymást, azt az embert, akibe egykor beleszerettetek. Esetleg egy nap arra ébred valamelyikőtök, hogy a láng végleg kihunyt és már csak megszokás tartja össze a kapcsolatot. És akkor nem biztos, hogy együtt eljuttok a gyermekek kirepüléséig.

 

Ne várjátok meg, még csendben eltávolodtok egymástól. Szép jövőkép persze, hogy egy nap majd idős néniként és bácsiként kézen fogva korzóztok a Duna parton, de addig azért valahogy el is kell jutni!

 

És ezért már ma tenni kell valamit, sőt, holnap is.

 

Minden egyes nap tudnod kell, miért vagy a másik mellett és neki is tudnia kell, miért van veled.

 

Az nem jó érv és főleg nem elég, hogy közös gyermekeitek vannak. Hosszú távon biztos nem lesz elég.

 

Ezért már most kezdjetek el kettőtökért is élni, kettőtökben is gondolkodni.

 

És igen, ehhez kellenek az ötéves tervek.

 

Hogy pontosan tudjátok:

 

• Hova tart a kapcsolatotok?

 

• Miért küzdötök még ketten együtt?

 

• Mi visz titeket előre?

 

• Mi tart össze a gyerekeiteken kívül?

 

Az ötéves (tízéves) tervben lehet egy nagyobb utazás kettesben, egy nyaraló megvásárlása, melyet persze az egész család élvezhet majd. Lehet egy költözés, új lakás vásárlása, amit közösen tervezgettek.

No meg persze kellenek egyéni célok, bakancslistás célok is, melyek néha elröpítenek a szülő szerepből és amelyekben támogatjátok egymást. Mert ez is a párkapcsolat fontos sarokköve: a másik mögé állni, segíteni megvalósítani az Ő álmait is.

 

Tudom, tudom, sok minden pénzkérdés, nagyon sok dolog sajnos az az életben, ez tény.

 

De a közös tervezés, a küzdeni akarás, az egymásba vetett hitt, hogy ketten elérhetitek, igenis szárnyakat tud adni.

 

Megéri spórolni, félretenni, odafigyelni a kiadásokra, keresni a lehetőségeket, ha egy fontosabb cél lebeg a szemetek előtt.

 

És persze számtalan olyan terv létezhet, melynek megvalósítása nem csak az anyagiaktól függ!

 

Fordítsatok hát időt a közös tervezésre, gyártsatok ötéves terveket (vagy amilyet csak szeretnétek)!

Szabad a pálya, ez a Ti életetek, most már a kettőtöké, így együtt. Egyszeri és megismételhetetlen. Így gondoljatok rá, így éljétek minden egyes napját!