5 ok, hogy miért törekedj arra, hogy jobb anya légy!
Édesanyaként nap mint nap szembesülünk olyan kihívásokkal, melyek megnehezítik azt, hogy mindig, minden pillanatban kellő türelemmel, odafigyeléssel forduljunk csemetéink felé. Emberből vagyunk, nekünk is lehet rossz napunk, olykor mi is bal lábbal kelünk. És persze mindez igaz gyermekeinkre is, vannak olyan időszakok, amikor különösen izgágák, nyűgösek, szófogadatlanok.
Sok anyuka azonban sajnos megbélyegzi magát és azt gondolja rossz szülő, amiért nem tud mindig mosolyogva, teljes odafigyeléssel és rajongó szeretettel fordulni gyermeke felé. Mert utólag persze mindig mindenki megbánja a „nem megfelelő” viselkedését. Csak hát a pillanat hevében, ugye...
De vajon ki mondja meg, mi a megfelelő? Kinek van jog ítélkezni felettünk?
Azt gondolom, mi édesanyák arra vágyunk, hogy igenis a legtöbbet, legjobbat nyújtsuk gyermekeinknek és hogy ha nem is tökéletesen, de elég jól teljesítsünk szülői szerepünkben.
Bár ez a teljesítés szó nem is megfelelő, mert azt hiszem, mindennek leginkább természetesen, ösztönből kellene jönnie. Persze ha nem jön magától, akkor kell az odafigyelés is!
De miért is fontos, hogy figyeljünk magunkra, viselkedésünkre és törekedjünk arra, hogy egyre jobb édesanyává váljunk?
1. Gyermeked boldogsága és boldogulásának záloga érzelmi intelligenciájától is függ
Az hogy felnőttként hogyan állja meg a helyét az életben a gyermeked, nagyban függ attól, milyen példát lát most otthon. Nem mindegy, mit tanul meg arról, hogyan ismerje fel, kezelje, fejezze ki az érzelmeit. Hogy melyek erre az általánosan elfogadott formák és melyek nem azok. Hogy nem bűn az, ha dühös, haragos, szomorú, hisz az embereknek vannak negatív érzelmei is, csak meg kell tanulnunk megfelelő formában kifejezni azokat. És itt ennél a pontnál a prédikációnál bizony többet ér a minta, amit nap mint nap lát!
2. Jobbá teheted a múltat
Most tekinthetsz vissza igazán mindarra, amit gyermekkorodban otthon kaptál, ami a szülői házból magaddal hoztál. Sok édesanyával beszélgetek és többen számolnak be arról, hogy sajnos nem kaptak igazán szerető-kötődő nevelést gyerekként. Ők viszont úgy szeretnék nevelni gyermeküket. Amikor visszanézünk a szülői házra, két dolgot láthatunk: egy olyan mintát, amit mi is szeretnénk követni és átadni gyermekeinknek. Vagy egy ellenpéldát, amiről úgy gondoljuk, nem vagy nem úgy kaptunk meg szüleinktől, amit most felnőtt fejjel megfelelőnek tartunk. És most itt az alkalom, hogy a gyermekünkkel új lapot kezdjünk és egy másfajta életet éljünk. Most a másik oldalon állunk, igaz, de kaptunk egy lehetőséget, hogy ugyanazt az utat most másféleképpen járjuk be!
3. Szakíthatsz a rossz szokásokkal, beidegződésekkel
Az anyaság kiváló forrása az önismeretnek. Sok olyan tulajdonságunk, jellemvonásunk tesztelődik most élesben, amiről eddig azt hittük, minden a legnagyobb rendben van velük. Pusztán azért, mert eddig nem voltak különösebben próbára téve. Mint pl. a türelmünk, a stressztűrő képességünk, a konfliktuskezelési mechanizmusunk. Jó hír: ha felismerjük, hogy valami nem klappol, a legjobb alkalom most van arra, hogy változtassunk rajta, hogy fejlesszük magunkat. Kell nagyobb motiváció, hogy megéri dolgoznunk rajta, mint a gyermekünk?!
4. Erősebb szülő-gyermek kapcsolat
Ha most megint visszatekintesz az egykori szülői házba, hogy látod: milyen szülőhöz ragaszkodik felnőtt fejjel is jobban egy gyermek? Aki szeretettel, tisztelettel terelgette gyermekét vagy aki pusztán tekintélyelvre alapozva nevelte őt? Ha erős a bizalom, a kötelék a szülőkkel, az felnőttkorban is megmarad és szívesebben, gyakrabban nyitják rá az ajtót a távol élő gyerekek is a nagyszülőkre. Hát ezért is fontos, hogy most kialakítsd ezt a szoros kapcsolatot, hogy felnőtt korban is szívesen lásson és térjen vissza hozzád a gyermeked
5. Önbizalmat, elismerést ad
Ugye nem is kérdés, mennyivel jobban érezzük magunkat anyukaként a bőrünkben, ha otthon viszonylagos béke és nyugalom vesz körül bennünket és nem egy lelki csatatér az, amiben nap mint nap élünk. Ha tudjuk, érezzük, hogy valamit jól csinálunk, az szárnyakat tud adni és sokkal magabiztosabbak vagyunk.
Az anyaság olyan „műfaj”, amit nem tanulhatsz meg szakkönyvekből, netes oldalakon, védőnői jó tanácsokból! Más vagy Te anyaként, mint a szomszédod és a gyermeked sem ugyanolyan, mint a kolléganőd csemetéje. Nincsenek örök receptek, amik mindenkire érvényesek! Neked kell kitapasztalnod, hogy a gyermekednek és Neked mi és hogyan a legjobb.
S ebben bizony benne van az, hogy olykor hibázol és „nem megfelelően” viselkedsz. Mert mindenki keresi, próbálgatja a határokat, a lehetőségeket. Szülő-gyermek egyaránt. Neked is gyakorolnod kell, mit engedj, mit hagyj rá csemetédre és neki is tanulnia kell, mit szabad és mi veszélyes és tilos. Ezek a leckék pedig alkalomadtán bizony összeütközéssel járnak, de attól még nem rossz szülő senki, mert néha nem ismeri fel vagy átlépi a határokat.
Ha törekszel rá, hogy jobb szülő legyél, ha figyeled magad és változtatsz a rossz beidegződésen ha igyekszel jó példával elől járni, nem csak jó szülő leszel, de hidd el, a legtöbbet teszed gyermekedért, amit szülőként csak tehetsz!
Ha szeretnél még többet olvasni a kisgyermekes életről, az anyaság megéléséről, tartsd velem a gyerekzsivaj oldalán is!
dr. Domokos Katalin, 2017. július 05.