Babanapló Zalánki Fruzsival - A szoptatás csodája és nehézségei

Nem értettem a kérdés létjogosultságát, hiszen vagy lesz tejem, vagy nem. Így teljesen lényegtelen, hogy én szülés előtt mit tervezek el, úgyis az adott körülmények alakítják a dolog menetét. Egyébként édesanyám nagyon megszenvedett a szoptatással. Ezért is számítottam arra, hogy nekem is nehézkesen fog menni. Úgy látszik ebben a tekintetben biztosan nem rá ütöttem, mert a szülés után három nappal felkúszott a lázam és megtörtént a tejbelövelés. Onnantól fogva annyi tejem volt, hogy nem egy, de több gyerek igényeit is gond nélkül ki tudtam volna szolgálni. A nagy könyv szerint három óránként kell ébreszteni és etetni a babát. Ha én nem fejtem volna ezek közt (nagyjából óránként), akkor sokkal előbb megtörtént volna a baj, amitől mindenki tart: a mellgyulladás. Ki is hívtam a védőnőt, ugyanis 40 fokos láz, végtagfájdalom és nagyon rossz közérzet jelezte, hogy valami nagyon nincs rendben. Megvizsgált és megállapította, hogy annyi tejem van, amennyit ő védőnői pályafutása során még csak egy-két esetben látott eddig.

A gyulladt mellet haladéktalanul kezelnünk kellett gyulladáscsökkentővel, hideg-forró váltózuhannyal és ami a legszörnyűbb rémálmaimat is felülmúlta: ki kellett masszírozni a tejet. Ez olyan fájdalommal járt, ami a szülést messze túlszárnyalta. Rázott a hideg, szédültem és többször majdnem elájultam közben. Soha nem gondoltam volna, hogy ez ennyire fáj. A védőnőm azt mondta, a gyulladás oka a rengeteg tej. Három napig volt 40 fokos lázam, de aztán szerencsére jobban lettem. A lázas állapot viszont nem maradt következmény nélkül.

Észrevettem, hogy az említett mellemből kezd napról-napra egyre fogyatkozni a tej mennyisége. Először csak nem tudtam fagyasztani, pedig előtte 250 ml körül félre tudtam tenni naponta, a kisbabám táplálása mellett. Kezdetben kifejezetten örültem ennek, hiszen vártam, hogy a kereslet-kínálat elve beálljon nálam is. Mégsem normális hosszú távon, hogy óránként kell fejnem fél órát. Közben sterilizálok, időnként etetek, ellátom az otthoni teendőket stb. stb… Majd amikor észrevettem, hogy teljesen elapadt a tejem, kissé pánikba estem. Utánaolvastam és kiderült, egy komoly gyulladás könnyen okozhat ilyesmit. Gyakori fejéssel meg lehet állítani a folyamatot, de nálam ez sem érte el a hatását.

Először nagyon szomorú voltam, hogy így történt, de aztán eszembe jutott, hogy kezdetben hogyan álltam ehhez. Minden tőlem telhetőt megteszek, és ha nem hozza meg a várt eredményt, akkor pótlom tápszerrel és nem fogok ezen idegeskedni. Tudatosítottam magamban, hogy semmi értelme olyan dolgok miatt szoronganom, amiken nem tudok változtatni és a kisbabám is akkor lesz a legboldogabb, ha én kiegyensúlyozott vagyok.