5 nő, akiknek hálásak lehetnek jelen korunk anyái

A történelem leghíresebb emberei férfiak. Legalábbis ezidáig férfiak voltak, mert azt azért általában mindenki tudja, hogy a C-vitamin Szent-Györgyi Albertnek köszönhető, hogy Henry Ford építette meg az első autót, de szerintem Steve Jobs vagy Bill Gates neve sem lesz ismeretlen az olvasóink számára. Pedig bizony számtalan példa bizonyítja, hogy a nők között is rengetegen vannak, akik nagy dolgokat vittek véghez, nagy dolgokat találtak ki. Telkes Mária, a napeneria-hasznosítás úttörője vagy Marie Curie, aki a radioaktivitást kutatta és fedezte fel a rádiumot és a polóniumot – csak pár név közülük. Ebben a cikkben öt olyan nőről olvashatsz, akiknek különösen azután jegyezzük meg nagyon a nevüket és leszünk nekik nagyon hálásak, miután édesanyává válunk. – Zubor ’IgenAnya’ Rozi írása.

Marion Donovan
Az eldobható pelenka feltalálója

Valakit művészi oldalról, valakit pedig feltalálóként ihlet meg az anyává válás. Marion Donovan az utóbbira volt jó példa, aki egyébként egy nagyon termékeny feltaláló volt – lehet van összefüggés a gyermekei számában is, ugyanis neki is három volt. Élete során húsz találmányát szabadalmaztatta, olyan dolgokat, mint például a papírzsebkendő-tartó vagy a tárolóedény. Legnagyobb találmánya azonban az eldobható pelenka volt, amit nem meglepő módon úgy és azért talált fel, mert baromira elege lett abból, hogy amint tiszta – akkor még ugye textil – pelenkát ad babájára, azt rögtön lehet is cserélni. Meg tudom érteni, az én gyerekeim is imádtak a friss pelusba rottyantani…mondjuk nekem már nem kell utána ezeket a pelusokat mindig cserélni, kimosni. Marionnak viszont kellett, úgyhogy először egy fürdőszobai zuhanyfüggönyt használva vízálló pelenkahuzatot talált ki, majd ezt továbbgondolva született meg az eldobható pelenka, melyet 1951-ben szabadalmaztatott. Fodor Marcsi kolléganőmtől tudom, hogy szegény Donovan hiába házalt ezzel a zseniális ötlettel a férfigyárasoknál, azok egyrészt drágának, másrészt feleslegesnek (no comment – a szerző :D) találták a terméket. Szerintük nem fog majd senki annyit fizetni egy olyan termékért, amit majd aztán kidobnak. Tévedtek. A történet végét ismeritek. :D

Josephine Cochran
A mosogatógép feltalálója
Marionnal ellentétben Josephine nem a saját életét akarta megkönnyíteni, mivel elég jómódú nő volt. Férje egy kastélyba költöztette őt és két közös gyermeküket, ahol rengeteg cseléd végezte a ház körüli munkákat, így a mosogatást is. Személyes indíttatása mégis volt, mivel a szolgák a sűrűn megrendezett nagy vacsorapartik után mosogatás közben rendre megkarcolták és sokszor el is törték a nő családi örökségének számító gyönyörű porcelán étkészlet darabjait. Josephine viszont mivel egy igazi feltaláló dinasztia leszármazottja – nagyapja, John Fitch például az első szabadalmaztatott gőzhajó feltalálója –, a problémára maga akart megoldást találni, egy megbízható gép bevonásával. Mivel viszont akkor még nem létezett mosogatógép, így fogta magát és 1886-ban megalkotta az első prototípust, amire hamar nagy kereslet lett, úgyhogy ezután még ennyire se kellett az anyagi helyzete miatt aggódnia. Meg is érdemli! Én az elmúlt 2 évben, mióta van mosogatógépünk, naponta (van, hogy többször is) eddig sem a nevét, sem a nemét nem ismerve foglaltam imába a nevét. Most már viszont tudni fogom, hogy emiatt (is) egy nőnek lehetek hálás.

Brunszvik Teréz
Az első óvoda megalapítója

„Nevelés teszi az embert, és az ember a hazát!”
Brunszvik Teréz
 

Brunszvik Teréznek saját gyermeke soha nem született, de mivel vállalta húga hat gyermekének tanítását, saját maga tapasztalta meg először azt, hogy mennyivel többet ér a szeretet a pálca és a szigor helyett. S ahogy egyre jobban belemélyedt a gyermeknevelés rejtelmeibe, az is kiderült számára, hogy az igazi nevelést már 2-3 éves korban el kell kezdeni. Tudom, számunkra fura ezt olvasni, de abban a korban, az 1800-as évek elején ez egy nagyon új iránynak és gondolatnak számított. Ezzel jött az óvoda ötlete, amely létrejöttéhez ugyebár pénzre lett volna szüksége. Támogató híján azonban Teréz saját ékszereit, étkészletét és kocsiját adta el és megnyitotta az első óvodát édesanyja budai házában, amely az Angyalkert nevet viselte. Megérte, az intézménynek hatalmas sikere volt, a második óvodát már Mária Dorothea főhercegnő támogatta. Az adományok ellenére azonban folyamatosan anyagi gondokkal küzdöttek, mivel állami támogatást nem kaptak, Brunszvik viszont ragaszkodott ahhoz, hogy az óvoda ingyenes intézmény legyen, mivel a szegény gyermekeknek szánta: úgy vélte ugyanis, hogy nekik van a legnagyobb szükségük rá. Több mint száz magyar óvoda létrejöttét élhette meg, de Európa több országában is segített óvodák létrehozásában.

Dévény Anna
A mozgásproblémákon segítő Dévény-módszer megalkotója

Brunszvik Terézhez hasonlóan Dévény Annának sem lett saját gyermeke, mégis megszámlálhatatlanul sok gyermeknek segített élete során közvetlenül, és közvetetten azóta is, mióta módszerét sok száz tanítványa alkalmazza és segítik a gyermekeket. Az 1935-ben született Anna egyébként táncosnak készült, végül gyógytornász lett, s miután gyerekekkel is elkezdett foglalkozni, megtapasztalta, hogy a megfelelő mozgással milyen hihetetlen változások érhetőek el. Valamint, hogy minél korábban kezdjük el a kezelést, akár már pici babakorban, annál hatékonyabb lehet. Babák iránti rajongását, amely gyermekkorában kezdődött, így úgymond kiélvezhette a munkájában, ahol a Dévény-módszernek elnevezett tornával rengeteg kisbabának segíthetett a mozgásproblémáján. Pénzt ő maga egyébként Fodor Marcsi és Neset Adrienn: 50 elszánt magyar nő című könyvében olvasottak szerint soha nem fogadott el a gyógyításért, és tanítványait is mindig arra kérte: senkit ne küldjenek el csak azért, mert nem tud fizetni.

Melitta Benzt
A kávéfilter feltalálója
 

A gyerekeim előtt se tudtam kávé nélkül élni, az ő érkezésük óta ez hatványozottan igaz. Reggelente nem nagyon lehet hozzám szólni azelőtt, hogy le ne főne és bele ne kortyolnék a napindító kávémba. És bár egy igazi, géppel főzött kávénál tényleg nincs jobb, amióta három gyermek akár csak fél órával tovább alvása múlik rajta, átszoktam a legcsendesebb elkészítési módszerekre: a kotyogósra, az instant kávéra, és már a filteres kávé is az eszembe jutott. Ennek a cikknek a megírása viszont határozottan a kávéfilteres megoldás irányába vezet, ugyanis megtudtam, hogy hogy ezt is egy nő találta ki. Név szerint Melitta Bentz, akinek 1908 nyarán jegyezte be találmányát a berlini szabadalmi hivatal. Őt mondjuk nem a hangosság inspirálta, hanem a kávézacc a csésze alján. De igazából talán ez mindegy is. Végtelenül hálásak vagyunk a finom és frissítő nedűért, amit neki köszönhetően már síri csöndben is elkészíthetünk. És (talán) meg is ihatunk. Még melegen.

A cikk megírásának inspirálásáért és sok forrásért is hatalmas köszönet Fodor Marcsi újságíró  kolléganőmnek, és szerzőtársának, Neset Adriennek, akik megírták az 50 elszánt magyar nő című könyvet.