A "fogyatékos" szó nem elég píszí, a "sérült" magyarázatra szorul, a "kacifántos" túl van tolva – Akkor mégis minek nevezheted?
Lépj be egy másik világba: mindennapjaink szépségei és nehézségei egy súlyosan, halmozottan sérült kislánnyal, Lucababával.
Lehet elvárásod azzal kapcsolatban, hogy a súlyosan, halmozottan sérült gyermekedre ne a fogyatékos jelzőt ragassza boldog-boldogtalan?
Mivel sokat használod ezeket a kifejezéseket, szavakat, próbálsz minél több szinonimát keresni a fogyatékosra és eleinte te magad is cserélgeted, ízlelgeted, próbálgatod, melyikkel tudsz hosszú távon együtt élni.
Hivatalos ügyintézésnél, baráti beszélgetésnél, érintett szülők egymás közt, akinek fogalma sincs, hogy mi történt veletek és akinek van. Közértben, buszon, az utcán, lépcsőházban, a játszón. A legváratlanabb, legfelkészületlenebb helyzetekben.
A fogyatékos nem elég píszí.
Itt a hiányosságokra helyeződik a hangsúly, nem jó. A kacifántos nekem egy picit túl van tolva, de ezt sokan használják és szeretik. A sérülthöz még mindenképp kívánkozik némi magyarázat és van úgy, hogy ehhez semmi kedved.
Az én személyes kedvencem a próbatételes gyerekek elnevezés, ezt Jáger Mónikánál olvastam először és nagyon megtetszett.
Én előszeretettel használom és tőlem ez nem idegen. Nem érzem lesújtónak.
Akik bizonytalanul lépkednek egy ilyen helyzetben, nekik azt javaslom, hogy kérdezzék meg hogy hívják a gyereket és nevezzék nevén. Pl. Luca, Lucus, Luci és nem sértő a kicsinyítő képző a végére, még akkor sem, ha nagyobbacska gyerekről van szó.
Mi, érintett családok pedig segítsünk azoknak, akik zavarban vannak és nem mozognak fesztelenül, gyakorlottan közöttünk és nem ismerik ezeket a kifejezéseket, de semmiképp nem szeretnének bántók lenni és nem akarnak megsérteni.
Számítanak a szavak!
Ha megfontoltan, körültekintően bánunk velük, azzal egy jobb, befogadóbb világot teremthetünk.
(A cikk eredetileg a Lucababa.hu-n jelent meg. Még több hasonló írásért látogass el az oldalukra is.)
A szerzőről: Lang Barbara blogger, a Lucababa.hu blog szerzője. Egy súlyosan, halmozottan sérült 5 éves kislány anyukája. Azzal, hogy bemutatja a mindennapjaikat, próbálja felhívni a figyelmet a fogyatékkal élők nehézségeire, problémáira. Örök gyerek, akinek a fejéről – még ebben az élethelyzetben is - ritkán lehet letörölni a vigyort.
„Hiszem, hogy le lehet dönteni tabukat és falakat, hogy a társadalom, aki egyelőre nem tudja, hogy mit kezdjen a fogyatékkal élőkkel, sokkal természetesebben álljon hozzájuk, hozzánk.”
Lucababa, 2023. október 12.
Forrás: Nyitókép: GettyImages.com
