A Down-kór
A Down-kór a leggyakoribban
előforduló kromoszóma rendellenesség, amely a 21. kromoszóma többletére
vezethető vissza és jellemző küllemmel járó értelmi fogyatékosságot okoz.
Emellett kb. 40%-uknak szívrendellenessége, további 15 %-uknak másfajta
testi rendellenessége is lehet. A Down-kórosok egy része képes közel független
életet élni, míg többségük gondozásra szorul. A Down-kóros terhességek
kb. 30 %-a spontán vetéléssel végződik, a megszületettek 90 %-a jelenleg
már túléli az első, kritikus évet. A Down-kór gyakorisága hazánkban korábban
0,12% volt, tehát 800 születésre esett 1 Down-kór. Az elmúlt években gyakoriságuk
emelkedett és elérte a 0,17%-ot.
A Down-kór esetében is az lesz az optimális megoldás, ha pontosan megértjük
létrejöttének okát és az okok kiküszöbölésével megelőzhető lesz kialakulása.
Addig azonban szükséges a terhesség alatti minél korábbi felismerése,
hogy a leendő szülők élhessenek a magyar törvények adta lehetőségekkel
és dönthessenek a Down-kóros magzat sorsáról. E célt szolgálják a terhesség
alatti szűrővizsgálatok, amelyek az elmúlt években jelentős fejlődésen
mentek keresztül. Minél több ilyen jelzőt ismerünk meg, annál pontosabbak
lehetünk a kockázat meghatározásában és hatékonyabbak a rendellenességek
kiszűrésében.
A Down-kór kockázata a várandós életkorával növekszik, Magyarországon
a szakemberek véleménye szerint a 35 éves kortól várható közel 0,3 %-os
előfordulás, már kellő alapot biztosít a magzati kromoszomavizsgálat elvégeztetéséhez.
Ez, a statisztika alapján történő kockázat-meghatározás nem nevezhető
optimális megoldásnak, két okból: - Egyrészt a 35 éven aluli várandósok
jelentik a terhesek döntő többségét és náluk ez a módszer nem segít e
rendellenesség terhesség alatti felderítésében. Másrészt, a magzati kromoszómavizsgálat
lehetőségét biztosító magzatvízvétel vagy magzatburokminta nyerés 1-1.5%
spontán vetélési kockázattal jár. Így az orvosi vizsgálat kockázata sokszor
nagyobb, mint ami erre indokul szolgál, ráadásul a 35 éven felüliek többségénél
nincs a magzatnak kromoszóma rendellenessége, ezért indokolatlan e veszélyes
vizsgálat elvégeztetése.
A terhesgondozás során az anyai vérből általánosan elvégzett az AFP (alfa-fetoprotein,
vagyis a magzati vér egyik fehérjéje) vizsgálat az ennek során szerzett
megfigyelés, hogy az alacsony AFP szint a Down-kór előfordulásának magasabb
kockázatára utal. Sajnos ez azonban önmagában csak olyan gyenge jel, amely
nem adhat elég alapot magzati kromoszómavizsgálat szükségességének megítélésére.
Ezért fogalmazódott meg az igény további érzékeny kromoszómarendellenességek
jelzőinek (ún. markereinek) megismerésére. Ilyen a hCG (lepénytermelte
hormon), az ösztriol (az egyik női nem hormon) az inhibin (az egyik petefészek
termelte hormon), a PAPP (csak a terhességben előforduló protein - fehérje).
Az AFP-n túl azonban Magyarországon csak néhány helyen végzik a hCG, illetve
az ösztriol mérését, amelyek együttes értékelése a kockázat meghatározását
mintegy 65%-os pontosságúvá emeli. A terhesség második harmadában (15-20
hét között) végzett szűrés azonban még pontosabb lehet -közel 80%-os biztonságú
- ha négy ilyen markert vizsgálnak. Ezt szokás a Quartett vizsgálatnak
nevezni, amely az előbb említett három jelzőn túl az inhibint is magába
foglalja.
Újabb nagy előrelépést jelentett a Down-kór magzati felismerésében az
ultrahangvizsgálat. A terhesség 11-14 hete között, a magzati tarkóredő
túlzott vastagsága jó hatékonysággal jelzi e rendellenességet. A szakemberek
véleménye megoszlik abban, hogy a tarkó- vagy nyakiredő vastagsága 2,5
illetve 3 mm felett mutat emelkedettebb kockázatot. Az egyik 2001 novemberében
publikált vizsgálat szerint ugyanebben az időszakban, a magzat orrcsontjának
hiánya is fontos jelzője a Down-kórnak. A korszerű nézet szerint ezeknek
az érzékeny, de nagy szaktudást igénylő és ez által elég szubjektív tényezők
közül minél többnek a kombinációjára helyes törekedni.
A fentiek alapján három szűrővizsgálati
módszer egyikét ajánljuk az angol Wolfson Betegségmegelőzési Intézettel
együttműködésben.
- Kombinált vizsgálat - A 11-14 terhességi hét között, ultrahangos
vizsgálat és anyai vérben két tényező vizsgálata. A kombinált vizsgálat
találati aránya 85%-os.
- Quartett vizsgálat vagy is a négy-markeres
vizsgálat - A 15-20. terhességi hét között, anyai vérben négy tényező
(AFP, bhCG, ösztriol, inhibin) vizsgálatával, melynek találata 76%-os
- Integrált vizsgálat - A legmodernebb
és leghatékonyabb szűrési módszer: A Kombinált és a Quartett vizsgálat
összedolgozásával 94%-os találati arány érhető el.
Mindhárom vizsgálat önköltségi áron hozzáférhető 25.000 forintos egységáron,
amely az ultrahang-vizsgálat költségét nem tartalmazza. A vérmintát az
angol intézet laboratóriumába küldjük, ott történik a vérmarkerek mérése
és azt követően eredmény kidolgozása.
A vizsgálatokkal kapcsolatos további információkért hívja az 1/273-1913
illetve a 06-20/945-3558-as telefonszámokat.
|