Terhesnapló 38.hét – Mindent feladtam!

Azonnal jót tett a pihenés. A legfontosabb előrelépés az volt, hogy végleg feladtam a főzést. Hiába készültem pedánsan a szülés utáni hetekre, nemcsak a fagyasztó feltöltése akadt el, hanem szépen elkezdtem kiszedni belőle a dolgokat. Azt hiszem, szülésre üres is lesz, így rá fogunk fanyalodni majd valami előfagyasztott, bolti ételre.

A takarítást is feladtam. Apa porszívóz, felsöpör, felmos. Mondjuk csak ott, ahol a király is táncol, de legalább valamennyire tisztaság marad. Így most Kismanóra is több időm marad, és ez nagyon jót tesz nekünk. Már nem sokáig töltjük kettesben a napjainkat, most tudom bármikor szeretgetni, ölelgetni. Sokat beszélgetünk a Kistesóról is. Már nagyon várja! Persze, még nem tudja, hogy mit is jelent ez majd pontosan. De legalább a várakozása boldog, és ez remélem, hogy majd segíteni fogja az új körülmények elfogadásában is.

Voltam szülésznőnél, de a szokásos vizsgálatokon kívül (vérnyomás mérés, vizeletvizsgálat, pocakmérés, fogdosás, szívhanghallgatás) nem volt semmi. Nem tudom, mennyire egyértelmű, de itt az egész terhesség alatt - ha egyébként nem indokolt - egyáltalán nincs hüvelyi vizsgálat. Azt hiszem, ezt a részét szeretem legjobban az itteni rendszernek! Persze, nem tudom, milyen épp a méhszájam állapota, de egyébként nem mindegy? Van, aki nyitott méhszájjal is heteket van talpon, és van, aki pár óra alatt kinyílik, és már szül is. Inkább az számít, hogy mit érzek, hol érzem, fáj-e valahol, kellemetlen-e. És ezt szépen meg is kérdezik, részletesen meghallgatnak mindent, amit el akar mondani a kismama. Én mondtam, hogy szurkál a méhszájam, sokat keményedik a pocakom, és talán többet kellene feküdnöm. A szülésznő szeme azonban felcsillant, és mosolyogva mondta, hogy akkor ebből nem valószínű, hogy túlhordás lesz, időszerű a méhszáj kivékonyodása. A keményedésre fel sem merült az otthon megszokott magnézium ipari mennyiségben való fogyasztása! Örült, hogy Braxton-Hicks összehúzódásaim vannak. Mondtam, hogy én azt hittem, azok fájdalommal is járó kontrakciók (magyarul Braxton-Hicks fájásoknak vagy jósló fájásoknak nevezzük, ugye, őket), de azt mondta, hogy egyáltalán nem kell, hogy valós fájdalom is társuljon hozzájuk.