Terhesnapló 36.hét – Itt fogok szülni!

A szülőszoba, amit megnéztünk és ahol a konzultációt tartotta a szülésznő, óriási volt! A legfeltűnőbb a hatalmas kád! A kád fölött beépített hangulatvilágítás, változtatható színekkel. Nagy franciaágy, a fejrésznél kapaszkodóval. A sarokban fotelek, asztal. Az ablakokon és mellette az ajtón redőnyök, hogy teljesen sötétet, meghitt hangulatot lehessen bent csinálni. Az ajtón keresztül ki lehet menni a belső kertre sétálni, vajúdni. A szobához saját zuhanyzós fürdőszoba tartozik. A zuhanynál lehajtható szék (szédülés esetén jól jöhet). Felfújt labda. Babaöböl, amit a franciaágy mellé oda lehet rakni, ha nem akarja épp az ágyban maga mellett hagyni a kis újszülöttet az anyuka. Mert a szülés utáni 3-6 órás megfigyelés alatt is itt maradnak a szülők a babával összebújva, próbálgatva az első szoptatást. Persze, csak ezt az egy szülőszobát láttam, de a földszinten lévők állítólag mind ilyenek. Talán 5-6 szoba lehetett. Az emeleten is vannak további szülőszobák, ott csak egy kádas szoba van. A műtő részlegen sem jártunk, de a szülőszobák folyosója oda torkollik. Szükség esetén egy perc alatt elérhető.

Nekem óriási meglepetés volt egy ennyire tágas, hangulatos, kapaszkodókkal ellátott a szülőszoba. Látszott, és a beszélgetésből egyértelmű volt, hogy a fekve szülést egyáltalán nem erőltetik. Sőt, a szülésznő rögtön hangsúlyozta a vízben szülés előnyeit is, amikor rákérdeztem. Meg persze a különböző pózok jelentőségét, a gravitáció szerepét, és minden olyant, amiben én bíztam az első szülésemnél, megbeszéltem az orvosommal és a szülésznőmmel is, mégse úgy lett. Mert volt indok a burokrepesztésre, volt indok a kitolásnál az oxitocinra. Csak épp utólag, tiszta aggyal átgondolva ezek nem kellettek volna. Itt már a második szülésznővel beszéltem végig az előző szülésemet, és a válasz az volt mind a kettőnél, hogy a burok sokszor csak a kitolási szakaszban reped, tehát itt nem repesztettek volna semmiképp teljes tágulás előtt. Oxitocint se kaptam volna (vagy csak jóval később, ha úgy alakul), mert nem volt elhúzódó a vajúdásom. Persze, finoman fogalmaznak, véletlenül se bírálnak más rendszereket, vagy ítélkeznek. Ezt egyébként szeretem itt, nagyon korrektek mindig.

A szülésznő meg is vizsgált. Főleg a babát tapogatta sok ideig, és azt mondta, hogy nagyon sokat mozog. Ami furcsa volt, mert én pont nem is éreztem mozogni, de a szülésznő valahogy minden kis porcikáját érezte. Mondta, hogy a kis kezei, lábai hogyan vannak, és a fejét is kitapogatta. Azt mondta, hogy már nagyon lent van. Ezt érzem is... Néha olyan, mintha már nem is a pocakomban matatna...

Azért még bírjon ki egy-két hetet bent!