Nyári kapcsolattartás

Most, hogy itt, van, talán már el is múlt a nyár, nem árt arról beszélnünk, hogy a különélő szülők esetében hogyan is alakul a nyári, vagyis az úgynevezett “időszakos kapcsolattartás”, mely a gyermekétől különélő szülő kapcsolattartási jogát jelenti az óvodai és iskolai szünetekben (az őszi, téli, tavaszi, nyári szünidőben), továbbá a kétnapos ünnepeken.

Szabályozás

Fontos tudni, hogy a különböző törvények (Polgári törvénykönyv, Gyámhivatali Eljárásról szóló törvény) a kapcsolattartást nagyon szűkszavúan szabályozza, gyakorlatilag csak az alapelveket rögzíti, ami azzal jár, hogy alapvetőn a szülőkre van bízva, hogy miben egyeznek meg, és ha nem sikerül megegyezniük, a gyámhivatal és a bíróság a kialakult szokásokból indul ki, és az egyedi ügy konkrétumait a legmesszebbmenőkig figyelembe veszi. Mindez a mindennapok nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy semmilyen törvényben nincs leírva, hogy a különélő szülő a nyári kapcsolattartás keretei között mennyi időre viheti el a gyermeket. A szokás alakította úgy, hogy a különélő szülő általában a szünidők felét töltheti együtt gyermekével. Ettől azonban a konkrét körülményeket figyelembe véve a szabályozó határozatban vagy egyezségben el lehet térni. Gyakori például, hogy az óvodás korú vagy még kisebb gyermekek nehezen szakadnak el az őket gondozó-nevelő szülőtől pár napnál tovább. Ilyenkor be lehet iktatni néhány olyan évet, amikor a különélő szülő nyáron is csak pár napra, maximum egy hétre viszi el a kicsit. De az is megoldható, hogy egy nyár folyamán ezt többször is lehetővé teszik.

Határozat helyett megegyezés

Az új törvényi szabályozás egyre erőteljesebben hangsúlyozza a családjogi ügyekben a megegyezés szükségességét. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha bírósághoz vagy gyámhivatalhoz fordulunk a kapcsolattartás szabályozása érdekében, egyből mediátorhoz, magyarul közvetítőhöz küldenek. Ő egy képzett szakember, aki jó esetben úgy tudja a szülők közti kommunikációt terelni, hogy abból megegyezés szülessen. Ha azonban előre tudjuk, hogy a hatóság is csak mediátorhoz küld bennünket, akkor célszerű már eleve vele kezdeni. Így elkerülhetjük a fölösleges köröket, és azt hogy esetleg egy gyorstalpalón végzett, tapasztalatlan mediátorhoz kerüljünk. A fizetős, profi mediátor cégek és mediátorok sokkal megbízhatóbbak. A gyámhivatal és a bíróság által kijelölt mediátorok viszont ingyenesek.

Külföldi nyaralás

Gyakran felmerül a kérdés, hogy külön engedélyt kell-e kérni az exemtől, ha gyerekünket külföldre viszem nyaralni. A válasz: nem. Pár hetes külföldi nyaralásra a másik engedélye nélkül is elviheti mindkét szülő a gyermeket. Csak a tartós külföldre településhez kell a másik engedélye.

A kapcsolattartás költségei és a tartásdíj

A kapcsolattartás költségeit természetesen annak a szülőnk kell viselnie, aki a kapcsolatot tartja. Ha a szülők nagyon távol élnek egymástól, akkor az utazás költsége megosztható. A nyári kapcsolattartás költségei nem vonhatók le a tartásdíjból, és a tartásdíjat akkor is fizetni kell, amikor a gyermek heteket nálam tölt.

A nyári kapcsolattartás korlátozása és pótlása

Azt a kialakult szokást, hogy a különélő szülő a szünidő fele idejében lehet együtt a gyermekével csak a gyermek érdekében, illetve a különélő szülő felróható magatartására hivatkozva lehet módosítani, a nyári kapcsolattartás  időtartamát korlátozni. Ilyen ok lehet, hogy a különélő szülő nem tudja hová vinni a gyermekét. Nem is vele tölti az időt, csak lepasszolja a gyereket valakinek. Lakáskörülményei olyanok, hogy jobb, ha ott nem tölt heteket a gyermek. Vannak apukák, akik a veszélyes sportok iránti odaadásukba a gyermeküket is belevonják, ami nem mindig szolgálja  a gyermek érdekét, aki fél vagy fizikailag nem bírja a terhelést stb.

Alapszabály, hogy az elmulasztott kapcsolattartást pótolni kell. A nyári mulasztásokat azonban azok hosszú időtartama miatt lehetetlenség pótolni. Az együttélő szülő azonban figyeljen oda: mert ha az ő hibájából marad el a különélő szülő közös nyaralása a gyermekkel, komoly kártérítést fizethet.