„Látom, tej az van bőven, ugye?!”

A kínos mosoly kezdete…

A témát több anyukával is megvitattam és igencsak eltérnek a vélemények arról, hogy ki meddig és mire válaszol szívesen. A közös nevező talán az, hogy míg egy szokatlanul közvetlen kérdés kapcsán maximum meghökkenünk, egy érzékeny témáról történő cseverészés bizony igen sértő tud lenni:

„Ja, hogy császár volt? De ismerek ám olyat, aki meg TUDTA szülni az ikerit.” Az ismeretlen hölgy persze nem tudta, és láthatóan bele se gondolt abba, hogy Dia számára még hónapokkal a szülés után is hatalmas dilemma az, hogy vajon mi lett volna, ha természetes úton szülheti meg kislányait és hogy valóban szükséges volt-e a császármetszés.

„Múltkor a futár indított azzal, hogy van-e elég tejem…Hát az arcom leszakadt. Engem eléggé zavarnak ezek a dolgok, főleg, hogy általában nem az elvárt választ adom.” Az ajtóban álló érdeklődő mit sem sejtett persze arról, hogy Ágotának igazán nehéz volt elfogadnia azt, hogy mindkét gyermeke tápszert kap. Elmondta, hogy amikor ez a téma felmerül egy beszélgetésben, a legtöbb ember elkezd a szoptatás fontosságáról beszélni, holott ez számára nem választás kérdése volt – így a téma még kényelmetlenebbé válik.

„Amikor a hordozásra beszólnak, na, nekem az a legdurvább kategória.” – szögezte le Kinga, aki kisfiával az első néhány hónapban szinte kizárólag hordozókendővel közlekedett. Azok, akik látva őket, csóválták a fejüket, vagy olyan félmondatokat ejtettek el, mint például „Túlságosan el lesz kényeztetve…”, vagy „Szegény gyerek, lóg abban az izében!”, bizonyára nem is gondolták, hogy Kinga számára a hordozás szinte életmentő volt, hiszen Bence se a kiságyban, se a babakocsiban nem tudott aludni egy percig sem, kizárólag a kendőben.

„Engem a szülés-szoptatás témakör nem zavar. A baba tapizása viszont érzékenyen érint!” – szögezte le Márti és ezzel eddig minden anyuka, akit ismerek, egyetértett. Valaki tolakodásnak véli, ám a legtöbbeket a higiénia miatt zavar a baba megsimogatása.

Így kerekedj felül a kellemetlen helyzeteken:

• Először is, tudatosítsd magadban, hogy a legtöbb érdeklődőt nem a rosszindulat és az okoskodás vezérli. Egyszerűen kíváncsiak és nem gondolnak bele abba, hogy nem mindenki számára vannak ugyanott azok a bizonyos határok, aminek átlépése kellemetlen, sőt, akár sértő is lehet.
• Mindig tartsd szem előtt, hogy egyáltalán nem számít, amit egy számodra teljesen ismeretlen személy kérdez vagy mond.
• Ha már elhangzott a kellemetlen kérdés, kedvesen, de határozottan mondhatod azt, hogy nem szeretnél erről beszélni. A másik út az, hogy egyszerűen azt válaszolod, amit az illető hallani szeretne.
• Nehezebb ügy, ha nem kérdés hangzik el, hanem egy bántó vélemény vagy kéretlen tanács. Ezesetben sem érdemes belemenni egy vitatkozásba. A legjobb az, ha faképnél hagyod az illetőt mindenféle kommentár nélkül – tudva azt, hogy a mondanivaló nem téged minősít…
• A fizikai kontaktus elkerülésére jó recept, ha csupa mosollyal, de frappánsan például azt mondod, a gyermekorvos épp az imént figyelmeztetett benneteket, hogy éppen vírusos időszak van…A legtöbben azért veszik majd a lapot. Extrém esetben pedig tedd oda a kezed, simogasd meg a babádat és mondd azt, hogy a babád sokszor megijed az ismeretlenektől.