#baba#anya

Aztán egyszer csak szülők lettünk… - Bata Gábor írása

Amikor apa lettem megváltozott az életem. Előtte sok mindent gondoltam és sok mindenről kiderült, hogy rosszul, erről legutóbb írtam is. 

Aztán azt hittem itt az ideje, hogy a gyereknevelési elveinket megvalósítsuk. Feleségemmel közösen kitaláltuk, hogy mit fogunk csinálni, és mihez tartjuk magunkat szigorúan. Eddig minden szülő hülye/béna/elvtelen volt, de majd mi megmutatjuk. Hát persze.

1.       A mi lányunk sosem fog cumizni.

2.       A mi lányunk a saját kiságyában fog aludni, nem mellettünk.

3.       A mi lányunknak nem lesz sok játéka.

4.       A mi lányunkra úgy odafigyelünk, hogy biztos nem kell majd Dévény tornáztatni.

5.       A mi lányunk nem fog évekig szopizni.

6.       A mi lányunk nem lesz folyton ölben.

7.       A mi lányunk át fogja aludni az éjszakát.

8.       A mi lányunk majd hamar megtanul cumisüvegből inni, hogy mi kibonthassunk egy bort és jól érezzük magunkat.

9.       A mi lányunk fog a legjobban viselkedni bármilyen társasági eseményen, vagy a bevásárlás közben, mert ha kell, akkor rászólunk.

10.   A mi lányunk nem kap meg minden marhaságot a szüleitől.

11.   A mi lányunknak tűrnie kell az oltásokat, a tornáztatást, mert ezek fontos dolgok.

És ezekből mi lett mostanra?

 

képünk illusztráció

1.       Először nem kapott cumit, aztán mégis, mert akkor jó volt, most éppen megint ott tartunk, hogy a cumi rossz.

2.       A kiságya már külön szobában van, de ő maga éjjelente köztünk alszik az ágyunkban és ez így nagyon jó mindhármunknak.

3.       Annyi a játék körülötte, hogy csoda, ha megtalálom a lánykát közöttük.

4.       Hetente kell járnunk, tornáztatni, mert hiába az odafigyelés, mégsem szeret hason lenni.

5.       Képesek vagyunk hosszú percekig csodálni, ahogy eszik. Újra és újra hálát adunk azért, hogy így lehet táplálni és nem érdekel hány évig fog tartani.

6.       Nincs nagyobb öröm, mint kézbe fogni a gyerekemet. Inkább csak azért nincs ölben egész nap, mert az neki lenne a legunalmasabb.

7.       Nem volt még átaludt éjszakánk, de lassan összecsiszolódik a csapat és egyre jobb a dolog.

8.       Nem akarjuk, hogy cumiból igyon, nincs jobb a szopizásnál. És láss csodát, eszembe se jutott bort nyitni amióta itt van velünk, mégis mindig jó a hangulat.

9.       Érdekes, hogy ez bejött. De az igazság az, hogy nem rajtunk múlt. Látszik rajta, hogy ha kedve lenne, ordítana, de szerencsére nem szokott. Én pedig most már tudom, hogy ha rászólnék, azzal bizony nem segítenék semmit. A gyereknevelés nem erről szól.

10.   A boltban csak összenézünk a játékos pult fölött és tudom, hogy ma sem jövünk el valami apróság nélkül. A furcsa az, hogy nem is bánom.

11.   Ő tűri. Persze, hogy tűri. Arra kellett rájönnöm, hogy nekünk nehéz tűrni azt, ha neki fáj. Összeszorul a gyomrom még a gondolatától is, hogy neki milyen rossz lehet.

És, hogy ebből mi következik? Elvtelen, rossz szülők lennénk? Nekünk se sikerült?

Nem hiszem. Csak szülőnek lenni rohadt nehéz dolog.

Bata Gábor, 2015. június 16.

 
 
 

Babanet hozzászólások  
(1 hozzászólás) 

2015 06 19. 20:20
Szép ez az írás.
Újból rájöttem, nekem soha, de soha nem lesz gyerekem.
→ válasz erre
X
EZT MÁR OLVASTAD?