„Anyuka” a kórházban
Gyerekkel az élet nem csak játék és mese.
-Anyuka marad akkor?
-Anyuka nyugodjon meg.
-Anyuka álljon ide a kicsi fejéhez és fogja erősen.
-Anyuka csukja össze azt az ágyat. Nappalra nem lehet kinyitva!
-Anyuka, majd hozok magának egy kis olvasnivalót a lázról, látom nem érti mi történik.
A kórház szörnyű hely. Senki sem szeret benn lenni, de még szörnyűbb lesz ha az ember a gyerekével kerül be. Kicsi gyereknél a legegyszerűbb torokfájásból könnyen tragédia lehet, így szinte észre sem vesszük és egy orvosi kivizsgálásból bekerülünk a „darálóba”, az egészségügy hálójába.
-Hú, hát ez a lelet még sincs rendben, Marcsika maradnak! – vagy valami hasonló mondat és a protokoll szerinti három nap már el is kezdődött.
Jó esetben az édesanya benn maradhat, de ő is csak megtűrt személy, illetve kiszolgáló egység. Apukának még ennyi sem jut, jó ha időnként bejöhet. Ha kicsit emberségesebbek az ápolók, akkor talán nem zavarják haza, de van, hogy igen. És ha vizit jön, akkor tűnés, mert RENDNEK kell lennie.
A kommunikáció szinte nulla, ha az édesanya kérdezget, akkor egy-két dolgot megtudhat. Ha nem, akkor csak kóvályog egész nap, hiszen fogalma sincs a gyerekkel mi van, fogalma sincs neki mi a dolga és arról sem mi fog következni.
A legszörnyűbbek az éjszakák. Olyan jóindulat sehol nincsen, ahol apuka benn lehet (esetleg VIP fizetős szobában, de ott sem mindenhol). Ilyenkor az édesanya teljesen kiszolgáltatott. Ha valamit nem tud, ne adj Isten megzavarja a nővérkék munkáját valami kérdéssel (Megzavarja. Értjük?), akkor kaphat egy kis kioktatást mondjuk arról, hogy mikor lázas egy gyerek és olyankor mi is a teendő.
És miért kezdtem így, hogy anyuka, anyuka, anyuka? Mert hiába van benn 2-5-10 napot a kórházban az édesanya a nevén még véletlenül sem szólítják (pedig ott van minden papírjukon). Ő anyuka. A gép. A robot. A kiszolgálóegység. A segédnővér. Személytelen és senkit nem izgat a sorsa.
Fáradt? Kit érdekel, hiszen a nővérke is az (más kérdés, hogy ők váltott műszakban vannak, anyukát meg nincs aki leváltsa).
Aludna? Ja, azt nappal nem szabad, mert csúnya a vendégágy.
Szoptatna? Esetleg ha elbújik valamelyik sarokba. ÉS ha nincs szerencséje, valamelyik okos még ki is oktatja a szoptatásról körülbelül 30 éve tanult bölcsességeivel.
Kétségbe van esve? Azt neki nem lehet, mert úgy sincs aki megnyugtatná.
Remélem soha többé nem kell ilyen megvetően ezt a szót hallanom, hogy anyuka. Mert anyuka egy hős. Anyuka egy csoda.
Bata Gábor, 2015. szeptember 07.