Kire ütött ez a gyerek, avagy a babák tényleg az apákra hasonlítanak?

A minap arról beszélgettünk egy szerkesztőségi megbeszélés közben, hogy kinek a gyereke kire hasonlít. (Munkáról is beszélgettünk ofkorsz, de ilyen ez, ha anyukák összegyűlnek, előbb, vagy utóbb szóba kerülnek a gyerekek. Meg az apukáik.) Számomra ez “fájdalmas” téma, ugyanis én egyik gyerekemben sem látom magam. Ilyenkor rögtön azzal viccelődök, hogy a három császáros gyerekemnek egyáltalán nincs szüksége DNS vizsgálatra, maximum miattam, mert születésüktől fogva egy dolgot le sem tagadhatnak: az apjukat. (Leszámítva a harmadik gyereket, mert ő tisztára úgy néz ki, mint az én nagymamám.) „De hát ez normális. Tudjátok miért?” - dobtam be a kérdést a szerkesztőség többi tagjának. Evolúciós oka van, méghozzá az, hogy az apa ne kételkedjen abban, hogy a gyermek, akit megszült az anyja, az övé. Mondták is a többiek, hogy hű, ez nagyon érdekes, erről mindenképp írjak egy cikket. El is kezdtem utána járni a témának, közben azonban kiderült ez, az… Például, hogy ez nem igazán így van. Több kutató és kutatás is foglalkozott a témával, ha valaki szívesen belemélyedne jobban a témába, írjon nekem, szívesen elküldöm ezeket a linkeket. De a lényeg az, hogy a kutatók minél jobban megpiszkálták a témát, minél több embert és babát vontak be, annál jobban bűzlött az a bizonyos hal.

Egy 1995-ös, két amerikai kutató által végzett kutatás még azt erősítette meg, hogy a csecsemők tényleg az apjukra hasonlítanak. Néhány évvel később, 1999-ben azonban már a belgiumi Liege-i Egyetem munkatársai a kísérlet újbóli elvégzése után nem tudták ezt megerősíteni. Azt mondták, ugyanannyira hasonlítanak a babák az anyukájukra, mint az apukájukra.

Szülők és gyerek

 

A tudósok bebizonyították, hogy az anyai ági nagymama – a gyermek életében a legfontosabb személy. És, ezért …

Innentől kezdve bepörgött a téma, voltak olyan kutatók, akik azt erősítették meg, hogy mindkét szülőre hasonlít a gyerek, de csak minimálisan. Valakik szerint a születés utáni első napban az anyára, aztán az apára, egyesek szerint az evolúciónak semmi érdeke, hogy bárkire is hasonlítson a baba, mert az veszélyes is lehet az életére nézve. Az evolúció célja az, hogy a babák életben maradjanak, ezért gyakorlatilag egy a lényeg, lefordítva az én nyelvemre: hogy cukik legyenek és senki ne akarja bántani őket. Sőt.

Az megint egy más téma, hogy több olyan forrást is találtam, ahol a „furmányos” anyákra és azok családjára fogják az egész ’tiszta apja!’ felkiáltás megalkotását és elterjesztését, amit én őszintén bevallom, hogy életem során pont ugyanannyiszor hallottam, mint a ’tiszta anyja’-t. Na nem én, mert nekem ugye a legtöbb gyerekem tiszta apja volt. Meg hát nő is volt a postás, nem volt min aggódni…

Meséljetek, nálatok kikre ütött a gyerek?