Tanulási zavarok típusai
Ismert egy pedagógiai jellegű felosztás, melynek kiindulási alapja, hogy milyen területeken jelentkezik a tanulási zavar. Ezek alapján különböztetünk meg részképesség-zavarokat és komplex tanulási zavarokat.
Részképesség-zavarok
A motorikus és a kognitív funkciók területén megmutatkozó deficitet nevezzük részképesség-zavarnak, mely az intelligenciaszinttõl függetlenül lép fel.
A részképesség tehát nem olyan komplex jelenség, mint az olvasás, írás vagy számolás, hanem ezeknek a képességeknek az alapjául szolgáló funkciók együttese. A kultúrtechnikák elsajátításának lehetõsége akkor alakul ki, ha a gyerek már képes ezekre a részteljesítményekre, valamint az érzékelõrendszerek is összehangoltan mûködnek egymással és a mozgással.
Kognitív funkciók zavarai:
A percepció zavarai
A tanulási zavarokkal küszködõ gyermekek érzékszervei épek, kifogástalanul látnak és hallanak. Problémáik abból fakadnak, hogy az érzékszerveken keresztül beérkezõ információk, jelek értelmezése pontatlan, hibás, a központi idegrendszer nem képes az érzékszervek által közvetített információkat pontosan felfogni, továbbítani, tárolni, korábbi ismeretekkel összehasonlítani, rendszerezni, koordinálni, feldolgozni, s végül az adekvát reakciót indítani. Pl. Vannak gyerekek, akik állandóan vakaróznak, dörzsölik a kezüket, csúszkálnak a padon, széke, stb.
1. Az egyensúlyrendszer zavarai:
Bizonytalanság: nehézségi erõ észlelésében → Gyerek nem meri megváltoztatni stabil testhelyzetét pl. fél a fél lábon állástól, fára mászástól, stb.
Elégtelen mûködés: kevés egyensúlyingert érzékel → pl. forgás vagy körhintázás közben nem szédül
Túlmûködés: túl sok egyensúlyingert érzékel → pl. nem szeret hintázni, gyakran szédül
2. Az auditív rendszer zavarai:
Az irányhallás hiányosságai → nem tudja, melyik irányból jön a hang
A hallási differenciálás hiányosságai → nem képes a hangokat magasságuk, mélységük, zöngésségük alapján megkülönböztetni
Hallási figura-háttér észlelés zavarai → nem tud egyetlen, kiválasztott hangra vagy szóra figyelni
Hallási zárás, szerialitás zavar → nem tudja a különálló hangokat egyetlen szóvá összeolvasztani
3. A vizuális rendszer zavarai:
Alak- és térészlelés hiányosságai → egyes betûk (alak, forma, méret)megkülönböztetésének nehézségei pl. b, d, g, q, a, stb.
Vizuális differenciálás hiányossága → nem ismer fel egy adott képet hasonló képek között
Vizuális alak-háttér zavar → a vizuális „jelsalátából” nem tudja a számára fontos, lényeges információt kiemelni
Vizuális zárás, szerialitás zavar → képtelen a részinformációk egésszé alakítására pl betûkbõl szavak, szavakból mondat
4. A taktilis-kinesztetikus rendszer zavarai:
A saját test érzékelésének elégtelensége → erõsen kell fogni, ill. erõsen ragad meg mindenkit
A kinesztetikus érzékelés hiányossága → pontatlanul észleli saját ízületei helyzetét, testtartását, ezért mellényúl
Az alak-háttér észlelésének hiányosságai → pontatlanul fogja fel az érintési ingereket pl. hátára írt betût
Figyelemzavar
A gyerek figyelme elkalandozik, könnyen elterelhetõ
Hullámzó, ingadozó intenzitású, képtelen a zavaró ingereket figyelni, gátlás alá helyezni
Perszerváció (figyelem tapadása)
Szelektálási képtelenség
Az emlékezet zavarai
A gyerek számára gondot jelent az ingerek (tárgyak, tárgyképek, szavak, mondatok, utasítások)tárolása, azonnali vagy késleltetett felidézése. Csökkent, nem elégséges a tárolási kapacitásuk.
Minõségében a tárolás felszínes, nem relációkat, mûveleteket, információtömböket tárolnak, hanem a konkrét vizuális vagy akusztikus ingerek megjegyzésére törekszenek.
Elõhívási stratégiáik sem hatékonyak, ami kódolási zavarokra és szerialitás zavaraira vezethetõ vissza.
A gondolkodás zavara
A tanulási zavarral küzdõ gyerekek a konkrét feladatok szintjén elfogadhatóbban teljesítenek, a problémák többsége akkor jelentkezik, amikor a feladat absztrakt fogalmakat és formális gondolkodást igényel.
Gondolkodási nehézséget jelent:
- relációk megfordíthatóságának felismerése
rész-egész felismerése
bennfoglalás felismerése
alá-fölérendeltségi összefüggések felismerése
ok-okozati összefüggések felismerése
A gondolkodás zavara szoros együttjárást mutat a beszéd sajátosságaival. Megfelelõ családi környezetben a gyerek analóg úton sajátítja el az alapszókincset, a nyelvi struktúrákat, a mondatalkotás szabályait. A hétköznapok arra is lehetõséget adnak, hogy beépüljenek viselkedésrepertoárjukba olyan alapvetõ szokáscselekvések, mint a köszönés, az információ- vagy segítségkérés, az érzelmek kinyilvánításának verbális formái.
Problémának kell tekinteni, ha hiányos a tárgyi világ ismerete, ha a szókincshiány miatt nem képes megnevezésre. Legnyugtalanítóbb a relációszókincs szinte teljes hiánya, hiszen következményeit érzékelhetjük nemcsak a matematika, hanem a nyelvtan , környezetismeret, az egész intellektuális fejlõdés terén.
A motoros funkciók zavarai:
Az izomtónus zavarai
hypotónus: túl alacsony az izomzat feszültségi állapota → minden mozgás fárasztó, mozgásigénye csökkent, mozdulatai erõtlenek
hypertónus: az izomfeszültség túl magas → állandóan nagy ellenállást kell leküzdenie a mozdulat létrejöttéért
A nagymozgások zavarai
reflexzavarok: újszülöttkori feltétlen reflexek (pl. elemi járás, kúszás, mászás) nem kerülnek gátlás alá, így akadályozódik az agykérgi irányítású mozgás-megnyilvánulások elsajátítása
zavarok a testtartás-, állás és egyensúly-reakciókban: ügyetlen, bizonytalan a zenés-mozgásos játékokban, sportevékenységben
A finommotorika zavarai
az ujjak, a kéz, a kar izomzatának területén: remegés, túl alacsony feszültség tapasztalható
a száj izomzatának területén: nem tud fújni, fütyülni, cuppantani, nyelvével csettinteni
a szem környéki izmok területén: képtelen tekintetét rögzíteni, szemmel fixálni, követni mozgást
A cselekvés tervezésének és irányításának zavarai
fejletlen testséma: nem ismeri a testrészeit, vagy nem tudja megmutatni magán vagy máson
jobb-bal megkülönböztetésének nehézsége
kialakulatlan laterális dominancia: nem ismerhetõ fel, hogy jobb vagy balkezes-e
nehézségek a test középvonalán történõ átnyúláskor: nem tudja bal kézzel megfogni a jobb térdét
gyenge bilaterális mozgáskoordináció: két testfél együttmûködésének képtelensége, kéz és láb diszharmonikus mozgása
motorikus gátoltság: mozgások kivitelezése meglassúbbodik
motorikus hiperaktivitás: állandóan izeg-mozog, képtelen egy helyben ülni
Sajátos problémaegyüttes a hiperaktivitás magatartászavar, ami egyrészt önálló szindróma, másrészt sok esetben együtt jár tanulási nehézségekkel. A hiperaktivitás 5-6 éves kortól diagnosztizálható, a viselkedés 3 fõ területén jelenik meg:
Motoros tünetek:
a gyerek megállás nélkül futkározik, a helyiség bútorait rendszeresen
mászókának használja
képtelen egy helyben ülni
még ülõ helyzetben is izeg-mozog
alvás közben is sokat mocorog
mindig úton van
Impulzivitás:
gyakran elõbb cselekszik, minthogy gondolkodna
feltûnõen gyorsan és sokszor vált át egyik cselekvésrõl a másikra
feladatait képtelen megszervezni
szinte állandóan ellenõrzést igényel
nehezen tudja kivárni, míg egy játékban rá kerül a sor
Figyelem zavarai:
gyakran nem tudja befejezni, amit elkezdett
gyakran nem figyel arra, amire kellene
figyelme könnyen elterelhetõ
képtelen koncentrálni folyamatosan
a játék nem tudja lekötni, nem tud tartósan játszani
Hiperaktivitásról minimum 2 motoros, 3 impulzív, 3 figyelem zavar tünet esetén beszélünk.
