Sziasztok!
Most már végképp elszégyelltem magam, és eldöntöttem, hogy megírom szépen a már többször is beígért HSZ-emet
. Viszont nem nagyon van erőm visszaolvasni, úgyhogy csak emlékezetből egy-két gyors reagálás:
Minden torokgyuszkós babának, mamának jobbulást kívánok! Nálunk szerencsére, mióta kimásztunk a maratoni köhögésből, tombol az egészség.
Zsombi szedeget mindenféle homeós bogyeszokat lelkesen
, plusz adom neki a béres cseppet is, és a héten rengeteget kóboroltunk ebben a nagyon szép tavaszi időben. Olyan jó kis barna a pofija
!
Noémi
Heléna nagyon ügyes kis dumagép lehet
. Zsombi is rengeteget beszél, magyaráz, és szinte minden szót utánunk tud mondani. Ha el kezdünk számolni, azonnal vágja rá, hogy: "néty, haty, héty, haty, nyósz, tísz"
. Néha még azt is mondja, hogy szász.
Mindent el tud mesélni, de azért nem olyan szép tisztán, ragozva, mint a te lányod
. A kutyákért viszont ugyanannyira rajong. A nővéremék kis keverék kutyája a legfőbb kedvenc, állandóan simogatni szeretné. Szegény eb nem győz menekülni előle
. Viszont az utcai vadidegen kutyákkal is ugyanolyan "közvetlen", pl. egy nagy dán doghoz akarta a múltkor bedugni a kezét a kerítésen keresztül...
23-as láb??? Tciséknél is??! Az én kis törpikém még a 19-es cipőit hordja
.
Maccs
Mikor kell leadnod a szakdogádat? (márcsak a topik fellendítése érdekében is kíváncsi lennék
. Gondolom, ahogy lepottyan a válladról a szakdolgozás terhe, újra teljes gőzzel belendülsz, nem?
)
Nagyon jók a képek, és örülök, hogy el tudtál ugrani Lauhoz, hogy személyesen is öntögesd belé a lelket helyettünk is.
LAU!
Neked meg megy a pozitív energia Budaörsről is. Rengetegszer eszembe jutsz.
Liv
Hogy megnőtt ez a Dávid!
Párod ilyen magas növésű? Köszi a recepteket! Ha lesz erőm, egyszer megosztok veletek egy másik kuglóf receptet is. Nagyon finom!!!
Csirkesz
Örülök, hogy ilyen simán ment a lakóhelyváltás, bár kicsit el is szomorodtam. Elég komolyan szerepeltél az egyetemkertes terveimben. A szüleim is ott laknak, a Budafoki elején, és ahogy jön a jó idő, biztos sűrűbben elő fogunk fordulni arrafelé. Gondoltam, együtt is terelgethetnénk a kis majmainkat, de hát így marad a netes kapcsolattartás
és persze
. Boti nagyon vagány a monoklijával, Csenge meg iszonyú nagyot nőtt, és egyre csajosabbak a vonásai
. És szép pufi, puszilgatnivaló pofija van
.
Kormi
Nálatok is gyönyörűek a kicsik. Benedek hogy viseli, hogy már nem ő a legkisebb a családban? Hogy telnek a napjaitok? Bírod erővel? Levi ÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓRIÁSI
Csengő
Remélem, csak átmeneti visszalépés volt rosszullevés terén, és most már újra jól vagy. A súlyodra tudsz te magad is vigyázni, tényleg nem kellene cseszegetni miatta (főleg, hogy még mindig mínuszban vagy).
Nálunk még sosem volt szorulás, és sikítós kakilás sem, úgyhogy nem tudok a témához hozzászólni, viszont drukkolok, hogy Mikinél elmúljon ez.
Dino
Bernáttal mi a helyzet? Kiderült már, mi okozza a sok betegeskedést?
És akkor most rólunk:
Mi még mindig hajnalban kelünk. Sőt, tegnap éjszaka hajnali fél 3-kor visítozott nekem Manó, mert szerintem azt szerette volna, ha már reggel lett volna, de nem így történt. Mindenképpen táncolni akart, meg halacskákat nézni a számítógépen
. Úgyhogy be kellett kapcsolnom a gépet az éjszaka közepén és táncolgatás közben szépen elaltatnom ezt a kis makit
. Szerencsére ez csak egyszeri eset volt. Nagyon nem szeretném, ha ez rendszeressé válna.
Márcsak azért is reménykedem, hogy nem így lesz, mert végre nálunk is kint van a 16. fog! Viszonylag többet kelegettünk éjszakánként és állandóan cicin lóg a kölök.
Még annyi, hogy szerdán megyünk a kardiológiára vizsgálatokra, aztán csütörtökön katéterezés
. Remélem, nem találnak nála semmi nagy gázt, és végre egy időre nyugiban éldegélhetünk. De azért nincsenek különösebb illúzióim affelől, hogy nem lesz egy könnyű menet ez a pár nap a kórházban. Szerdán csupa macerálás, aztán kat. előtt nem ehet-ihat, utána meg mozdulatlanul kell feküdnie másnap reggelig... És a szülők nem aludhatnak bent az intenzíven, hanem 3 emelettel lentebről kell felszaladgálni (ha sikerül az aktuális nővérkével megdumálni, hogy szóljon, ha sír a gyerek...
). Szóval, nekünk is szorítsatok egy kicsit most!
Ja, és mindekinek köszi a Reditkének szánt biztató, ránk nézve eléggé hízelgő szavakat! Jól érzés volt olvasni őket
.
És most végezetül néhány síelős kép. Juti! Te is rakj fel egy párat, ha lesz időd! És gyógyulás a kicsi G-knek!!!
Erika