Lorca!
Kétkezűnek lenni részben jó dolog. De semmiképpen sem tanítom meg két kézzel írni. Jobb, ha minden funkciót egy kéz irányít, de azt teljes kompetenciával. Így is valószínű, hogy csúnya lesz a kézírása. Viszont matekból meg valószínűleg jó lesz. Már látszik is ez. És egyáltalán, magas intelligenciájú. Ez is jellemző a kétkezesekre. Képzeld, most az Egri csillagokat olvasom neki csupán önszántából, érdeklődésből. Nem is enged mást mesélni, míg vége nem lesz. És megjegyez minden szereplőt, az összes fegyverfajtát miegyebet
A diszesség sajnos nem csak kitaláció, és nagyon sok gyerek azért lesz funkcionális analfabéta, mert sok tanító is ezt gondolja, meg persze sok szülő is. Hidd el, ha időben észreveszik, nagyon sokat lehet rajta fejleszteni, felnőtt korára sok problémától kíméled meg. Nem beszélve az iskolai sikertelenségek, kudarcok soráról, amik van, hogy csak gimnáziumban derülnek ki. A férjemnek volt néhány gimis tanítványa, akikről ő vette észre, hogy diszgyanús. Attól kezdve foglalkoztak velük, és kaptak felmentést az írásbeli érettségi helyesírás része alól, ami felszabadította őket. A szorongás elmúlt, és sokkal jobbat teljesítettek irodalmi fogalmazásból is, mikor nem kellett azon izgulniuk, hogy mit hogyan is kell írni, melyik betűt hogyan kell írni. mert bizony sokszor ez is gondot okoz.
Sőt, tovább megyek, már az iskolaválasztásnál szerepe lehet, ert sokféle írástanítási módszer van, van olyan, ahol direkt figyelnek a könnyen felcserélhető betűk egymástól messze való tanítására pl. b d (homogenitás) számoknál 6 9
Tehát nem hülyeség, sőt, a saját gyerekednek könnyíted meg a sorsát, ha elfogadod, hogy ilyen van, és örülsz, ha korán kiderül. Reméljük, nem lesz ilyenre szükség, de azért írtam mindezt le, mert nagyon sajnálom azokat a gyerekeket, akiket a szüleik például nem engednek fejlesztő pedagógushoz az iskolában, mert úgy hiszik, ettől megbélyegzett lesz a gyerekük. Volt olyan kislány, aki már másodikos volt (új rendszer, buktatni nem lehet, a szülő pedig nem járult hozzá az évismétléshez, pedig a saját gyerekének lett volna az érdeke), szenvedett, még nem tudott rendesen olvasni, írni. A többiek már helyesírtak, bonyolultabb dolgokat is számoltak, mikor ő még a feladatot sem értette meg. Részképességzavaros volt, de a szülők nem engedték, hogy az iskolai fejlesztőpedagógus ingyen foglalkozzon vele. Most harmadikos, szenved, rosszak az eredményei. Ha elsőben fejlesztik, könnyen lehet, hogy most semmi gondja nem lenne. Így beletelhet néhány évbe, mire utoléri a többieket, ha egyáltalán sikerül neki.
És a szülők csak jót akartak. Csak azt hiszem, vannak olyan helyzetek, amikor a szakemberben meg kell bízni. A gyerekorvosomban is bízom, a tanító is bizalmi állás. Az óvónő is.
Hű, most nehogy azt gondold, hogy neked szól itt az egész litánia, hanem inkább a mai szemléletmódnak. Bocs.
Mit csináltok ebben a vacak időben? Nekem jelmezt kéne gyártanom a fiúknak, pénteken farsang, de sehol nem lelek zöld pólót és harisnyát. Lehet, hogy ma kivillamosozunk az Auchanba, hátha ott lesz.
És ilyenkor elég nehéz egyedül, hogy három gyerekkel menni vásárolni... vagy mikor betegek. Amúgy meg lehet szokni, régen is inkább én csináltam mindent a gyerekekkel.
Érzelmileg rossz, hiányzik egy társ ölelése, de hiszem, ez megoldódik majd.
Puszi, Dorka