Sziasztok!
GyeZsu,
Lili szerintem is nagyon emlékeztet rám.
De örülök, hogy Te is így látod, mert ezt a kívülállók általában nem szokták észre venni. Mivel a szeme az apukájáé, és ugye a szem nagyon meghatározó, ezért inkább azt szokták mondani, hogy rá hasonlít. De a kiskori képeimen (pláne a fekete-fehéreken, ahol nem derül ki, hogy nekem barna szemem van, amíg Lilinek kék, csak az ezen a vacak felbontású képen nem látszik), teljesen úgy nézek ki, mint ő. Akkoriban még én is szőke voltam. A fejformája, a testalkata, sőt (sajnos
) a természete teljesen olyan mint az enyém volt.
Lili bölcsis hiszti: Igen abban én is biztos vagyok, hogy rohanna utánam, ha ott hagynám. Érdekes egyébként, hogy amikor megyek érte, rohan felém a csoportszobából kacagva, megyünk ki jókedvűen az öltözőbe, és ott öltözés közben kezdi el a hisztit. Most azt találtam ki, hogy nem hozom el azonnal ébredés és uzsonna után, hanem egy 3/4 órával később megyek, hátha az a baj, hogy még olyankor játszani szeretne egy kicsit. Ez pénteken be is jött. Tegnap viszont kénytelen voltam ismét 1/4 4-re menni, mert utána programunk volt. Bár nem hisztizett, de amikor kabátban, sapkában indulni kellett volna, lefeküdt a földre, és nem volt hajlandó mozdulni. Kézben kellett kivinnem.
Az intimtornával kapcsolatban én pont arra lennék kíváncsi, hogy egy ilyen tanfolyam keretében tényleg el lehet-e sajátítani a gyakorlatokat.
Judit,
Én is gratulálok a szobatisztaság elkezdéséhez.
Olyan kár, hogy ezeket a régi legendás filmeket ilyen gyenge minőségben "remake"-elik.
Bár lehet, hogy ma már a régi "Egy szoknya, egy nadrág" sem tetszene annyira, gyerekkoromban láttam.
Munka ügyben mi újság? Eldöntötted már, hogy melyiket csinálod az otthoni lehetőségek közül? Mikor kezded? Ha lejár a GYED?
Nálunk is szép karácsonyi díszben van már a lakás. Nekem sajnos nincs időm házilag készíteni az adventi naptárt, meg nem is vagyok egy barkácsolós típus. Eddig nálunk az volt a szokás, hogy a gyerekek Mikuláskor kaptak egy-egy boltit (papírból nyitogathatós ablakokkal). Ebben az volt a jó, hogy az első hat csokit Mikulás reggelén mindjárt meg is lehetett enni.
(Én is úgy tudom, hogy mindig december 1-én indul a naptár.)
Kristóf ugyanis még tavaly is hitt a Mikulásban és Télapóban. Idén jött rá, hogy mi adjuk az ajándékokat és a karácsonyfát is.
Ezért idáig amit egyszer hirtelen ötlettől vezérelve csináltam (pl. adventi naptár ajándékozása Mikulásra), azt onnantól kezdve folyamatosan csinálni kellett, mert Kristóf számított rá, hogy "ha tavaly hozott, akkor az idén is fog, ugye?"
Idén végre lehet egy picit lazábban venni a dolgokat, mert Lilinek még nincs viszonyítási alapja. Azután jövő évtől megint jöhetnek a szigorúan betartott szabályok és a konspiráció. Jó lesz az idén közösen díszíteni a fát és nem stresszelni azon, hogy elkészüljünk, mire Kristóf feljön. De jó lesz jövőre megint konspirálni, hogy Lilinek meglepetés legyen.
De elkanyarodtam: szóval idén rábeszéltem a skacokat, hogy ne a megszokott egyszerhasználatos naptárakat vegyük, hanem vettünk egy falra akasztható zsebeset. Már meg is tömtem csokikkal (főleg Milka Naps-szal és szaloncukorral), minden zsebbe öt csoki ment. De csak 1-én lehet elkezdeni majszolni.
Vasárnap pedig meggyújtottuk az első gyertyát. Nálunk ilyenkor mindenki előad valamilyen produkciót is. A nagyok tanulnak zongorázni és én is tudok, ezért általában zongora vagy ének a műsorszám. Képzeljétek, Lili is zongorázott! Nem mondtuk neki, csak amikor mindenki eljátszotta a darabját, felmászott a zongoraszékre és pötyögött valamit ő is. Még meg is hajolt, amikor mondtam neki. Igaz, hogy úgy csinálta, hogy a kezét is lerakta, megemelte a popóját és úgy maradt hosszú másodpercekig. Nagyon aranyos volt.
Nálunk munkahelyi Mikulás sajnos nem lesz, mert egyikünk sem olyan helyen dolgozik. De a bölcsiben lesz.
GyeZsu,
Néha bekukkantok a 2006. tavasziba, hogy tudjam, mi van Veled.
Látom, hogy már komoly stádiumban van a költözés. Kinéztetek már valami konkrétat? Mikor akartok kb. költözni?
Képzeljétek, tegnap rászántam magam, és elmentem fül-orr-gégészhez. Egyébként nem vagyok egy orvoshoz járó típus, de már nagyon idegesített, hogy az egy hónapja lezajlott influenzám óta még nem múlt el a köhögésem és a torokfájásom. Kiderült, hogy csúnya, elhanyagolt torokgyulladásom van, úgyhogy most antibiotikumozom. Annak idején az ügyeletes doki határozottan állította, hogy nincs semmi szövődménye az influenzámnak, ezért csak C-vitamint és lázcsillapítot szedjek. Pedig a torkom már akkor is annyira fájt, hogy beszélni sem tudtam. De a lényeg, hogy végre megvan az ok, most már majdcsak meggyógyulok. Karácsonykor már szeretnék énekelni, mert most vasárnap csak zongorázni tudtam.
Bocs, a bőléért, bár tudom, hogy olvasni gyorsabb, mint írni.
Puszi:
Anna