2005.08.15 20:38
Szerző: rokica
Sziasztok!
Csak bejelentkezem, hogy még nem indultam szülni, csak egész napom autószerelési programmal ment el... Újpestiek, nem tudtok véletlenül Újpesten vagy legalábbis a városnak ebben a részében autóklimást ajánlani? Jelenleg Budaőrsre hordom az autót, abszurdum.
Angelani!
Nekem azt mondta a dokim, minden nap reggel ugyanabban az időben (mondjuk 9kor) kezdjem el számolni hogy hányszor érzem mozogni a babát. Ha nem jutok el 10-ig, akkor másnap reggel be kell menni a kórházba. Nekem eddig nem volt probléma, időközönként szokott mozgolódni, és minden nap csuklik egy párszor. De ha nem érzed a babád 10x mozogni egy nap, akkor feltétlenül menj be hogy nézzenek meg!!!
Páromtéma:
Még mindig ideges, látszik rajta, délután mikor hazajöttem feszült a húr, szabályosan hisztizett. Nem velem, de akkor is. Mostanra lehiggadt hálistennek. Elkezdtem keresni neki másik pszichiátert, de hát nem könnyű olyat találni, aki angolul is tud, ismeri a betegségét, és jártas abban a fajta terápiában amit erre ajánlanak. Sajna nála minden változás, pláne ami nagy és hirtelen, feszültséget vált ki, és tudtam előre, hogy a gyerek ilyen lesz. De most hogy pszichiáter sincs akinek kiélje magából ezeket az indulatokat... szóval ez igy nem jó. Maga a pszichiáter ilyen hirtelen elvesztése önmagában elég a labilitás kiváltására. Mindenféleképpen kell valakit találni, aki legalább a gyógyszereit felirogatja neki, és hát ideális esetben aki a terápiáját folytatja, csak az ő betegsége még spéci kezelést is igényel. Ráadásul most mindenki nyaral, tehát nem lesz könnyű menet, nehéz bárkit is találni, nemhogy interjúvolni, hogy megfelel-e.
Nem tudom, ki kérdezte, de sajnos a régi pszichiátert nem tudjuk elérni. Egyszerűen eltűnt. Hogy beteg azt is csak onnan tudjuk, hogy családi ismerős, és más forrásból eljutott hozzám, hogy kiújult a rákja, áttétei lettek, és valószinűleg menthetetlen. Párom mondta, hogy kb 2-3 hete elment (ő azt hitte, nyaralni), és aug. 8-ra volt időpontjuk a rendelőjében, amit a párom lezárva és sötéten talált mikor odament. Azóta nem tudom, kereste-e a pszichiátert, vagy legalább az asszisztensét. Nem is nagyon akarom nagyon forszirozni a témát, mert párom már egyszer kifejtette, hogy szerinte most nem fontos neki pszichiáterhez járnia. Ha vitába szállok vele, félő hogy megmakacsolja magát, erre hajlamos. Inkább szép lassan puhatolózom, és közben keresem a következő pszichiátert, és alkalmas pillanatban összehozom őket. Azt már mondtam neki, hogy én értem, hogy velünk akar lenni a babával, és emiatt nem akar semmi más elkötelezettséget vállalni, de nekünk fontosabb, hogy őneki erre az időre meglegyen a megfelelő támasztéka, mert az ő stabilitása fontosabb annál, mint hogy minden percet velünk töltsön, pláne ha feszült és veszekszik. Nagyon nehéz vele ilyesmit megbeszélni, mert csapong a két véglet között, hogy minden az ő hibája, vagy hogy minden az én hibám (betegsége egyik tünete), tehát vagy én csinálok valamit rosszul, vagy ő, de átmenet nincs a kettő között. Olyan, hogy elmondaná hogy mi baja van és akkor megbeszéljük és próbálunk alkalmazkodni egymáshoz, ez idegen a gondolkodásától mikor igy felhevül valami témában. A legjobb az amikor egyszerre mindkettőnk hibája valami, tehát magára is haragszik meg rám is, de előbbre nem jutunk... Viszont mikor jó kedve van, akkor meg azért nem lehet vele megbeszélni, mert akkor semmi negativot nem lát, akkor csak kedveskedni, bókolni akar, meg az ő kifejezésével élve, a jó dolgokra koncentrálni. De hát minden párkapcsolatban vannak súrlódások, kellenének kompromisszumok, és én szeretném nem feltétlenül ilyen heves kitörések közepette megkapni, hogy mi nem tetszik neki... aztán mikor lehiggad akkor ellegyinti. Szóval szeretném ha valami higgadtabb formában elő tudná adni nekem, ha valami zavarja, de idáig még nem jutottunk el. A végletek embere.
Annyira örülök neki, 3 hete még nem mertem volna kijelenteni, hogy ma itt fogunk tartani. Van még 3 polcunk, amit fel kell szerelni, aztán tényleg kész! Teszek is fel nektek képeket. Annyira tetszik, nem bírok betelni vele. 
. 
