Sziasztok!
Na, végre én is gép elé jutottam. Képzeljétek, a párommal a "csoda" csak 1 napig tartott. Akkor még örült annak, hogy itthon lehet velünk, és akkor még egész nap együtt voltunk. Mára már odáig jutottunk, hogy a számítógép miatt majdnem elfelejtett munkába menni. Én kérdeztem meg tőle, hogy mikor kell indulnia, akkor mondta, hogy ha nem szólok, akkor balhé lett volna, mert nem ért volna be időben.
Tehát egész nap a gép előtt ült.
Nem tudom, hogy meddig lesz ez így, csak az a baj, hogy neki ez így természetes. És ezen nem is akar változtatni.
Na, más téma! Képzeljétek, 2 napja megmostam a hajam, kicsit megszárítottam, majd felcsavartam az extra nagy csavaróra. Elég hamar meg is száradt. Este, mikor kiszedtem a csavarókat, nem tudtam, hogy sírjak, vagy nevessek magamon. Egyenesnek egyenes lett a hajam, csak arra nem gondoltam, hogy sokkal dúsabb lesz, mint alapban. Úgy néztem ki, mint az oroszlán. De szó szerint. Kész voltam. Gumival alig tudom összefogni, mert kétoldalt rövidebb a hajam, és mindig kicsúsznak a rövidebb tincsek. Viszont kibontva meg nem mertem utcára menni. Látnotok kellett volna. Ha másért nem, azért, hogy jót nevessetek rajtam. Sajna, még most is elég furin áll, nem tudom, mit fogok kezdeni vele, mert a sok összegumizástól meg nagyon törni fog. Na, mindegy, ez legyen a legnagyobb gondom.
Edit!
Biztos nagyon húzós lehetett egyedül otthon a 4 gyerkőccel. Főleg, hogy kórusban bőgtek.
Mikor a Gergő hasfájós volt, sajna, én elég sokszor voltam ideges. A Gáborral is állandóan balhéztunk, mert ő is ideges volt. Én meg a veszekedések után állandóan kiborultam, és elég sokat sírtam. Ez mindhármunknak nagyon nehéz időszak volt.
Csodállak, hogy elbírsz egyszerre a naggyal, meg a három picivel. Sok erőt, türelmet, és kitartást kívánok hozzájuk.
Szerintem egyáltalán nem gáz, hogy sokat híznak a kicsik, ők tudják, hogy mennyi kajára van szükségük. Lehet, hogy később fokozatosan kevesebbet fognak enni, végül beállnak egy szintre. Igazából nem értem, miért kell "fogyókúrázniuk".
Reni!
Köszi szépen, hogy megnézted nekem a Dózsakerti Budmilt!
Szerintem a közeljövőben elszaladok a Tesco-s Budmilba, mivel az nekem közelebb van. Megnézem, mit mennyiért adnak, aztán majd lehet, hogy még Dózsába is elugrok, ott talán több bolt van, és remélem, lesz választék.
Biztos jó lehetett a játszón kettesben a fiaddal. Apuka hogy boldogult otthon a picivel? Biztosan aranyos lehetett a két kicsi, mikor megfogták egymás kezét! Majd, ha lesz pici időd felteszed?
Erika!
Szerintem a kisbabák pici korukban azért ragaszkodnak annyira az anyukájukhoz, mert elég sok új dologgal találkoznak, viszont az anyukájuk hangja (mivel a pocakban is azt hallgatták) megnyugtatja őket, és biztonságban érzik magukat. Később meg majd azért fog ragaszkodni, mert megszokja, hogy sokat vagytok együtt.
A baba hol aludjon, avagy kinek mi a jó kérdésre én azt mondom, hogy az elején én is nagyon örületm volna, ha a Gergő velünk alszik, de hallgattam a tanácsokra, és kezdettől fogva külön szobában aludt. Eleinte volt, hogy fél óránként felébredtem, és átmentem megnézni, hogy lélegzik e még a picúr, aztán később megnyugodtam.
Nekünk ez bevált, hogy külön alszik tőlünk. Sokaktól hallottam, hogy mikor már vége a kiságyas korszaknak, és heverőn alszik a kisgyerek (akkor még együtt a szülőkkel-mert addig nem volt szívük átteni külön szobába) a legtöbbször a szülők között alszik. Aztán az apuka megunta, és szólt anyukának, hogy legyen külön a gyerkőc, anyuka meg mindig megsajnálta a kicsit, és adott még haladékot a vége meg az lett, hogy eléggé megromlott a házasságuk.
Ennek ellenére és is azt mondom, mint a többiek, hogy aludjatok úgy, ahogy nektek a legjobb.
A babák mindig annyit esznek, amennyire szükségük van. Hol többet, hol meg kevesebbet. Ez így normális, nálunk is ez van. Amúgy pedig addig semmi gond nincs, mig a doktornőtök nem szól ezért. Hiszen azért biztos volt már dolga egy-két babával.
Fogzásra, ha még nincs, vegyél Dentinox-N gélt. Nekünk nagyon sokat segített.
A pici hasfájására szoktál adni valamit?
Csajok a nevek hangzásának hasonlóságáról annyit, hogy a tesómék legkisebb lánya (most volt 2 éves) Gerdának hívják, és mikor náluk vagyunk, elég nagy a keverés (Gerda-Gergő).
Remka!
A szülésről meg a dokidról szerintem annyit, hogy le kéne ülnöd a dokival és nyiltan rákérdezni, hogy ő ezt a szüléses-nyaralásos dolgot hogy gondolta. Szerintem ez a legtisztább módja a dolognak. És, ha ő azt mondja, hogy megindítaná a szülést a nyaralása előtt, akkor Te még mindig eldönthetnéd, hogy akarod e, vagy sem. Viszont tényleg jó lenne utána nézni, hogy ki a dokid helyettese, hogy ezt a tényezőt is számba tudd venni a döntésnél.
Mikor én a korházban voltam (még szülés előtt) az egyik szobatársam akkorra volt kiírva, mikor a dokija nyaralni volt, és a helyettesénél szült, a Pazárnál. A nyaralós dokival előre letisztázták, hogy nem neki jár a pénz, hanem annak, aki a szülésnél jelen van.
Szerintem Neked is így kéne tenned, ezért ne legyen rossz érzésed, hogy nem a saját dokid kapja a pénzt. Így is jársz hozzá rendszeresen, ő azért is pénzt kap.
Szilvi!
Gratula a munkához! Sok sikert!
Rita!
Részvétem a férjed nagymamája miatt.
Bizti rossz, hogy már mindent elterveztetek a házzal kapcsolatban, aztán most meg mégsem lehet úgy megoldani. De próbáld meg a jó oldalát nézni. Például onnan, hogy jó, hogy a tapétázás előtt megtudtad, hogy az nem lenne túl jó ötlet. Ha innen nézed, akkor már nem is olyan rossz. Ugye?
Jó éjt mindenkinek!
Sziasztok
Melinda