2005.06.03 21:14
Szerző: laga
Sziasztok,
fúú, ez lehet, hogy hosszú lesz, de megpróbálom. A sztorink elôtt néhány dolog:
Cas,
milyen lötyit? Én a Calcium C. homeós bogyókra gondoltam. CH 15, de hányszor 5 bogyó?
Myra,
elôször is jobbulást. Mi lett Lilla kiütéseivel? Elmúltak? Adtál neki szteroidos krémet?
Nálunk az a helyzet, hogy Teust levittem a dokihoz és azt állapította meg, hogy nagyon érzékeny a bôre. Spéci fürdetô olajat kaptunk, meg 2 krémet is. Azt is mondta a doki, hogy ha nem akar javulni Teus bôre, akkor lehet, hogy szteroid lesz belôle. Ezt nagyon nem szeretném!
Persze le vagyok tiltva a tejtermékekrôl. (jajajaj, Túró Rudi, müzli, joghurt...)
Szóval nálatok hogy alakultak a dolgok?
És akkor jöjjön a történet. Sokat gondolkodtam, hogy leírjam-e, vagy esetleg egy tali alkalmával meséljem el. Végülis úgy döntöttem, hogy leírom, mert annyira tipikus és talán az érintetteket elgondolkodtatja. Bár nem sok reményt fu˝zök hozzá...
Elôzmények:
Teus csütörtökön született, ezért a hétfô reggel volt kitu˝zve hazamenetelre. Vasárnap reggel az orvosom megszabadított a varrataimtól. Már éreztem, hogy indulunk haza...
Vasárnap délután azt mondta a gyerekorvos, hogy nem biztos, hogy hétfôn reggel mehetünk haza, mert Teus keze kék, és ez keringési rendellenességre utalhat, ami valamilyen fertôzés eredménye lehet. Azt beszéltük meg, hogy vért vesznek Teustól és ha meg van az eredmény, akkor döntünk, hogy kell-e antibiotikumos kezelés. Ekkor már rosszat sejtettem.
Félóra múlva megjelent egy csecsemôs nôvér és azt mondta, hogy elviszi a lányomat, mert kezdik az antibiotikumos kezelést. kapkodtam a levegôt, hogy mi történt ezalatt a félóra alatt, mivel a doktornôvel nem ezt beszéltük meg. Az alábbi párbeszéd zajlott a csecsemôs nôvér és köztem:
Én: Legyen szíves várjon amíg beszélek a doktornôvel, mert az elôbb nem ezt beszéltem meg vele és nem tudom, hogy mi történt azóta. (Még nem vettek vért Teustól.)
Csecsemôsnôvér 1: Miért, mi a maga foglalkozása?
Nem mintha sok köze lenne hozzá, de megmondtam döbbenetemben. Rohantam a doktornôhöz, aki minden kérdésemre válaszolt és jóváhagytam az antibiotikumot (bár borzasztóan ellene vagyok!).
Visszamentem a csecsemôs nôvérhez és mondtam, hogy megbeszéltem mindent, kezdhetik. De azt azért megkérdeztem, hogy miért fontos az én foglalkozásom. Elkezdte magyarázni, hogy rossz helyen kopogtatok nála, ha azt gondolom, hogy neki számít az, hogy ki kicsoda, mert neki a takarítónô is ugyanolyan ember, stb...
Azt is mondta, hogy neki aztán teljesen mindegy, hogy ki van a luxi szobában (én nem ott voltam), mert akármennyi pénze is van az illetônek, ôt az nem érdekli és ô arra nem is megy. (Ekkor döbbentem rá, hogy mennyire utálják azokat, akik ott vannak.)
Visszamentem az ágyanba és nem telt el sok idô, megjelent ez a csecsemôs nôvér kétszer is (!) és továbbra is "magyarázta a bizonyítványát". Kinn a folyosón a többi anyuka ott röhögött, hogy mennyire rossz lehet a lekiismerete. Próbálta helyrehozni a baklövését, de már régen leírta magát...
Teus véreredménye egyébként mutatott némi eltérést, de nagyon enyhén. A jobb szeme be volt gyulladva és a doktornô azt mondta, hogy ez a pici gyulladás is okozhatja ezt az eltérést. Szóval Teus 3 napig kétféle antibiotikumot kapott + 6 napig itthon is kellett adni. Valszeg ez már sosem fog kiderülni, hogy szükség volt-e erre a kúrára.
Mindenesetre az itthoni antibiotikumot (Klacid) a gyógyszerész nem akarta kiadni, mert hogy az 6 hónapos kortól adható. 6 hós kor alatt nincsenek tapasztalatok.
Szóval a jelenlegi félelmeim arra épülnek, hogy az antibiotikum késôbb elég csúnya dolgokat okozhatnak. (Allergiák pl.) Úgy tudom, hogy az orvostársadalom véleménye is jelentôsen megoszlik abban a kérdésben, hogy kell-e antibiotikum (persze vészhelyzetben más dolog).
Az én véleményem az, hogy jobb lenne kerülni és csak nagyon indokolt esetben adni. Ha most tényleg egy egyszeru˝ szemgyulladás hozta ki azt a véreredményt, akkor azt szemcseppel is lehetett volna kúrálni, és ebben az esetben ágyúval lôttünk verébre...
Persze, hogy ez mit hoz ki a lányomból késôbb, az már a mi problémánk lesz.
De nem is ez borított ki, hanem az, hogy az alapvetô betegjogokat hogyan tiporják: tájékoztatás jószántukból? - az meg minek? Volt egy anyuka, aki azt mesélte, hogy ô már csak azt vette észre, hogy a gyereke kezébôl kiáll a tu˝. Miután rákérdezett, hogy az meg minek, akkor mondták, hogy " ja, antibiotikumot kap a baba".
Amikor megvolt a véreredmény órákat(!) rohangáltam, hogy mi van, mert senki nem akart szóba állni velem!
További történet:
Férjem este 6-ra tudott csak bejönni (munka, Vilmos). Ugye fél hétre be kell tolni a babákat. Választhattam, hogy most vagy a férjemmel találkozom, vagy megetetem Teust. ekkor szégyentelen megoldásra jutottam: a látogató szobában szoptattam meg a lányom. Leültem egy székre és magamra csatlakoztattam.
benn volt még egy család, de ránk se néztek. Aztán ôk is kimentek és pont ekkor lépett be csecsemôs nôvér 2.
Csecsemôs nôvér 2: Mit csinál?! Akik most mentek ki, azok rokonok voltak?
Én: Nem.
Csecsemôsnôvér 2: Akkor hogy mer elôttük szoptatni. Hogy gondolja ezt? Nézd már mit csinál ez az anya! (ordít csecsemôsnôvér 1-nek) Ez a te anyád! (még mindig csecsemôsnôvér 1-hez szólva)
Csecsemôsnôvér1: Ja, "az" (mármint én) olyan!
Szerintetek milyen vagyok?
És akkor még néhány adalék:
1. itthon derült ki a zárójelentésbôl, hogy Teus egyik kulcscsontja eltört. amikor utólag (kontroll) alkalmával rákérdeztem, hogy miért nem szóltak errôl a kórházban, ezt a választ kaptam: Nem szólhatunk mindenkinek!
Szerintem nem kell mindenkinek szólni, elég ha nekem szólnak...
2. kaptam egy zárójelentést, amiben az áll, hogy Teus császármetszéssel született. Amikor szóltam, hogy ez nem igaz, akkor még arra sem méltattak, hogy elnézést kérjenek a tévedésért...
Egyébként a gyerekrendelôben azóta is ezen röhög mindenki, hogy úgy meggyógyult a "hassebem", hogy már nem is látszik a helye.
Persze ez jó poénnak, de felmerül az emberben, hogy mi mindenben tévedhetnek még?
Összefoglalva azt tudom megállapítani a csecsemôs osztályról, hogy emberileg egy ritka mélypontot képviselnek (tisztelet a kivételnek) és nem véletlenül van ennyie rossz hírük városszerte. Lehet hogy nem a terhesgondozóból kellene elküldeni a dolgozókat...
Mirada,
szóval mi lettünk a ti örökösötök. Ti jól vagytok? ja és teusnak volt egy vadhús a köldökében és megcsinálta a háziorvos ezüstnitráttal. Azóta gyönyöru˝. (1 perc volt, de asszem fájt Teusnak.)
Bocs hogy ennyire hosszúra sikerült.
Laga