Sziasztok!
Itt vagyunk
. Voltunk ma a Népligetben, végre száraz
. Elképesztő akaratos egy kölköm van, egyszerűen nem volt hajlandó eljönni a hintától... Hintáztunk egy nagyot, ami azt jelenti, hogy az ölemben ült a hintában, mert ott nincs babahinta, aztán gondoltam, sétáljunk. Elindultam, gyereket is odébb vittem egy kicsit, letettem háttal a hintának, hogy akkor most arra megyünk, erre hátraarc, vissza a hintához, és odaállt hisztizni a hinta elé. Sikítás, minden... Vagy tíz percig győzködtem, hogy jöjjön, aztán visszamentem, hónom alá kaptam, mert túlságosan a nyúl viszi a vadászpuskát, de messzebbről is vissza akart menni. Aztán beraktam a kocsiba, egy darabig még okvetetlenkedett, de aztán rájött, hogy milyen klassz helyen vagyunk, és átváltott gagyarászásba, addigra már látótávon kívül volt a hinta, kivettem a kocsiból, hogy akkor végre séta, de megintcsak visszafelé indult el... Ekkor már nem hisztizett, hanem nagy vidáman, trallalla, megyek a hintához... Közben el-elkalandozott, de végig irányban maradt, én hátul mentem, tehát nem befolyásoltam egyáltalán. Aztán kikötött egy nagyobb füves résznél, aminek a túlfelén volt a hinta, és szépen átvágott azon is. Sosem ment még ennyit leülés nélkül... (Persze a jutalom egy nagy hintázás volt
) Sőt aztán még egyszer végigment, mert amikor az apja is kijött utánunk, végre sikerült eltávolítani a hintától az apja segítségével, de egyszercsak eszébe jutott a dolog, és megint visszaindult... Ez a hintaőrület elképesztő, de pici korától ez van, aztán bejött a csúszda emellé, de az még gázosabb, mert ott várni kell, amíg a többiek is csúsznak...
Hú, itt már kaki, meg minden, hát én már annak örülök, ha odajön nyekeregni... Sajna az orrom egyáltalán nem működik, nem érzek szagokat, csak néha-néha halványan, úgyhogy elég vacak ez, amikor a rászáradt cuccost alig lehet lemosni... Annyi szerencse van hogy a reggeli kakit azt nagyjából tudom, mikor van, de ha még kakil, azt sokszor csak sokára veszem észre... Úgyhogy mi még messze vagyunk a bilivásárlástól...
Alvás: tegnap elaludt egyedül, de aztán megint átjött... ma nem aludt el egyedül... Gondolkodom a kiságycserén, mert egyre gyakrabban szorul be a keze. Úgy is akarunk egy új kanapét, hát összekötnénk a vásárlást.
Bori! Na, mesélj csak! Tudom, hogy nem vagyok egyedül, de eddig az kiváráson kívül nem hallottam megoldást...
Bölcsi/munka: olyan fura, mert én korábban úgy gondoltam, hogy két évesen mindenképpen megy bölcsibe a csemete, mert nagyon szokták szeretni. És nekem meg muszáj lenne dolgoznom, különben sosem jutunk egyről a kettőre. Én nem dolgoztam Szabolcs előtt, mert éppen akkor léptem ki a munkahelyemről, amikor megfogant, és terhesen meg már nem volt pofám munkahelyet keresni, és akkor éppen két sulit is csináltam, szóval nekem csak gyesem van, ami nagyon kevés. Mégis most már látva a kész gyereket én nagyon gondolkodom, hogy inkább csak négy órába megyek legfeljebb, mert nem tudom, hogy bírná... Meg én is... Szóval szerintem nem lesz bölcsi, legfeljebb játszócsoport, mint Krisztiéknél, vagy négy órás.
Főzés: én is gondolkodom, hogy este kellene főzni, mert így délelőtt nem nagyon van idő kimozdulni, ami azért vétek
. Egy darabig próbáltam, de akkor még későn feküdt Szabolcs, addigra már semmi energiám nem volt. Nem tudom, így lesz-e... Azért milyen jó nektek, hogy segítenek a nagyszülők! Nálunk mindenki messze lakik. Bár mi ezt tudatosan szerveztük így, de azért néha jól jönne egy kis segítség...
Gyerek nélkül: azt én sem tudom egyelőre elképzelni, hogy Szabolcs nélkül menjek valahova több napra, és nem is a cici miatt, mert ha nem lát, akkor nem kéri, sőt akkor sem feltétlenül, hogyha ott vagyok, amennyiben van elég elfoglaltsága
. De én magam nem vagyok erre felkészülve érzelmileg. Főleg, mert Szabolcs mindig csak velünk volt, még pár órára sem volt külön, legfeljebb az apjával... Most azért ez változni fog, mert megyünk haza, Mikolcra, és ott bizony lesz a nagyszülőkkel délelőttöket. De napokat én sem tudok elképzelni, biztosan fog ez változni, jövő nyáron, már lehet, hogy mi is kikapcsolódunk kicsit.
Panu! Elfelejtettelek hallgatni
.
... 
.FP játék: nekünk asztalka van, sajnos már az új. A múltkor látam egy régi fajtát... Sokkal jobb dolgok vannak rajta, mint az újon. Dec. 31-én adtam fel a Pampers-zacsikat és csigát várok, a mai napig nem küldték még (!). 
! 
kell! 
