Sziasztok!
Szépek a gyerekek!
Hosszút irtam, altatásról. Bocsi.
Timi! Mi is megyünk levelet venni hetvegen. MI csak neha ikeazunk - bár én szeretem, de olyan messze van - , most fogunk. a levelet mar regota nezem, de valahogy nem tudtam elképzelni. A képen viszont jol néz ki. (Biztos a gyerek teszi
)
Igazabol az altatashoz szeretnék hozzaszolni. (Mivel en nem sofis, hanem mavos vagyok, sofis csak leszek, ezert nem akarok mindig belekontérkodni a témátokba.) Ez viszont olyan, ami engem is NAGYON-NAGYON érintett, sőt, a ket es fel eves lanyom esetében ma is téma "a hogyan alszunk el".
Matt! Elég hosszúnak tűnhet, ahogy altatod, de szerintem egy kicsi babánál teljesen normális, hogy akkor érzi magát teljes biztonságban az alváshoz, ha vele vagy, ringatod, stb. Ez később (par, 4-5) honap mulva esetleg változni fog. Most pl, és bocs, hgy ekkorát ugrok, a ket es fel evesemmel meg lehet beszélni, hogy mami fáradt, most nem nagyon szeretne végig itt lenni, ezért egy kicsit maradj csondben az ágyadan, en is itt leszek nem messze. És csondben maard, es esetleg elalszik. aztan egyre többször. (mi meg csak az esetleg-mél tartunk).
Ha le akarod szoktatni, meg lehet próbálni, de szerintem ne csináld hirtelen. Arről is ugyanugy kell majd elválasztani, mint ahogy a tejről szokás, vagy majd ő választja el magát. lépésről lépésre. Egyik par napig ne setalj, az öledben ringasd, utána pl. ülj le mellé az ágyra, fogd a kezét, utána ne fogd a kezét, de ülj mellé. Működik! velünk 6 hónapos koráig egy ágyban aludt, és igy is megszkta a sajátját. Trauma szerintem nem volt.
Illetve egyszer,a mikor a barátnőim unszolására hagytam sirni. TUTI tippként jött, hogy csak háriom éjszaka sirás, és utána mivel már tudja, mi történik, nincs értlme a sírásnak, alszik, ha ágyba teszem. Pár ismerősömnél működött nálunk nem. Tenyleg elaludt a sirastól, de felig ulve-állva, kapaszkodva kisrács mellett esett
le a feje a fáradtságtól, és erre azonnal felébredt, es ordított ujra. Igy ment kb 1 órán keresztül. Azóta sem bocsátottam meg magamnak. Ilyen kicsik nem tudják, most mi van, ha sir és nem mész be hozzá. Ők tényleg azt hiszik, hogy akkor most már nem fogsz jonni. Itt pár percről van szó, nem arról, hogy azonnal ugorj a lakás másik végéből, de zerintem ne hagyd azért sírni, hogy majd attol elalszik. (Meg a nagyoknál is előfordul ilyen, - hogy most nem tudjak, mi van - ez egyébként most tudatosult bennem, amikor elutaztunk, es a nagylány cuccait betettuk a kocsiba, ot a végére hagytuk, minek üljon beszíjazva benne, es kint az ajtoban várta, amig kiviszunk mindent. Mire harmadszor fordultunk a csomagokakl, Ő uvoltott, hogy nem menjunk, vagy vigyuk ot is es ne hagyjuk otthon.) a szivem szakadt meg, hogy azt hitte elutazunk, es ot otthon hagyjuk egyedul!! pedig látta, hogy feloltoztettuk, hogy becsomagoljuk az o ruháit is, csak éppen amikor pakoltunk, nem figyeltunk rá, és o ott várt percekig a kocsiba ulésre készen, ami máskor mindig az elso, most meg csak nem jott. Na ezt csak azrt, hogy ok még tényleg nem gondolkodnak előre, és tényleg nem tudják, hogy be fogsz menni majd.
vannak ismerőseim már ovis korú gerekekkel, ők is sokszor a lanyuk mellett ülnek, mig elalszik, es azt mondják, ez szerintuk igy van jól. Majd megnő, fel tudja fogni, hogy most alvás van, és egyedül is alszik. Es éesz, amikor majd Ő kuldi kia szulőket. Most addig is vele van, egész napos munka után ugysem akarná fürdés tán ágyba tenni őket, jo éjszakát, és becsukni maga mögött az ajtót.
hat ennyit. remélem, sikerült leirni amit akartam, legalább még egy vélemény a "felolgozandókhoz". Aztán úgyis ugy fogod csinálni, ahogy nektek a legjobb. Látni fogod rajta.
Udv,
Második