buba: 5 évvel ezelőtt, mielőtt teherbe estem én is így gondoltam. Aztán a ciklusom 18 napján fura szurkálásokat éreztem a petefészkek környékén. Volt itthon elfekvőben néhány LH teszt, egyet ellőttem és bivaly erős tesztcsík virított rajta.
Így jöttem rá, hogy nekem tulképp el vannak csúszva a ciklusaim, így derült fény arra is, hogy a luteális fázis rövidebb, mint kellene. Ezt igazolta a ciklus második felében megtörtént hormonvérvétel is, sőt a terhesség megtartásához később a lokálisan alkalmazható progeszteron készítmények sem bizonyultak elegendőnek. A 8-12 terhességi hét között progeszteron szurikat kaptam, mert az 5. terhességi héttől a progeszteron értékem vészesen zuhant és egyszer véreztem is. Szerencsére egy meddőségi specialista az orvosom, aki ezt figyelemmel kísérte, hetente mentem vérvételre és beavatkozott a doktor amikor kellett. Ma már óvodás a kis bogyóm, aki az első trimeszterben ijesztgetett bennünket
Úgy gondolom szerencsésnek mondhatom magam, mert a PCOS ellenére (igaz fél év kezelés után) az első próbálkozós hónapban megfogant a lányom. A kezelés előtt 1 olyan hónap volt, amikor elcsíptünk valami PÉ-félé. Azért kétséges, mert a ciklus 33. napján volt pozitív LH tesztem és a hozzáértők szerit a PCOS tud álpozitív LH teszteket produkálni. Akkoriban elég nagy amplitúdóval mozgott az egyes ciklusaim hossza, 30 és 50 nap között bármi előfordulhatott, az erős PMS tünetek megvoltak nálam is, de a metforminos kezelés hatására sokat enyhültek ill. beálltak a ciklusaim is 30-33 nap közé.
Most az orvosom stimulációval szeretett volna indítani, de úgy döntöttünk apival, hogy próbálkozunk egy-két hónapot, aztán meglátjuk és eldöntjük a továbbiak sorsát. Nálam még a cukorterhelés is szűk keresztmetszet, jövő héten megyek és meglátjuk milyen cukor és inzulin értékeket produkálok. Ha az inzulin nem jó (magas), az is akadályozhatja a teherbe esést.