2013.08.31 19:37
2013.10.04 09:58
@jucc33: Szia!
Ne haragudj a zavarásért. Láttam,hogy győri vagy. Érdeklődnék,hogy sikerült e találni általános iskolát??
Húgom most 2. osztályos,normál általánosba jár,de most kezd lemaradni a társaitól.Veszprémben a Cholnokyba jár,de ha nagyon lemarad,nem tudják tovább tanítani. felmerült a költözés,viszont eddig csak Pesten találtunk neki speciális sulit.
Előre is köszi a választ! További szép napot
2013.10.16 17:07
2013.10.21 08:56
Sziasztok!
Rég nem jártam itt, most ránéztem, látom feléledt a topic...
Jucc, gratula, nagyon -nagyon boldogan olvasom, hogy ennyi pozitív élményetek van, szépen lassan alakulnak a gyerekek... Hatalmas dolgok ezek, hogy mernek egyedül kérni a büfében, stb, stb...
Noémi! Összeszorul a szívem, ahogy olvasok a húgodról.... Tudom, nem egyszerű, de azonnal elhoznám abból a közegből....
Igen, mi győriek vagyunk.... Luca már szinte teljesen rendben van, úgyhogy "normális" iskolába vittük, most másodikas... Rettentő aranyos tanító nénije van, dícséri a gyerekeket állandóan, csupa csupa pozitív megerősítést kapnak, Luca szereti és tiszteli nagyon....Jól vette az akadályokat, csupán egy panasz van rá, hogy túl nagy a szája, mindent megmagyaráz, mindent úgy csűr-csavar, hogy ő jöjjön ki jól a dologból.... Gyerekek szeretik, sok barátot szerzett, 18 kislány volt itt a szülinapján, nem lehetett kihagyni senkit.... Annyi maradt vissza, hogy a régiekkel módszeresen nem beszél, mert mit szólnának, hogy eddig nem, most meg már igen.... Az új helyeken, lovarda, kézilabda, iskola, táborok semmi gond....
Ha nem változtak volna a dolgok, én a Waldorfba vittem volna Győrsövényházára, őket meleg szívvel tudnám ajánlani....
Visszaolvastam, látom, hogy szóba jött a kineziológia.....
Annak idején a Luca miatt sok alternatív dolgot kipróbáltam, jópárat meg is tanultam, én ebben a vonalban láttam a megoldást.... Kineziológia, Holistic-Pulsing terápia, új energia kezelés, stb. stb.... Nem gondoltam volna, de mára ez lett a munkám... Szóval csak ajánlani tudom ezeket a lehetőségeket..... Persze nem mindegy, kihez megy az ember, mi is találkoztunk néhány "kuruzslóval". Az sem volt véletlen, az a tapasztalat is kellett.....Ha valakit érdekelnek a különböző alternatív módszerek, szívesen írok e-mailben.... dunyievi@kabelnet.hu Nekünk rengeteget segítettek....
Még egy jó hír, Gergőkém füle is tökéletes, és azt mondja a logopédusunk,hogy jövőre már nem is kell járnunk.... Szóval teljesen renbe jött ő is...
2013.10.21 09:26
2013.11.02 17:35
2013.11.03 18:20
2013.12.04 18:44
2013.12.15 18:48
2013.12.15 19:35
2013.12.19 20:06
2014.01.12 17:54
@trixi35:
Szia....
Istenem, sírok, azon, amit írtál...Gratulálok, hogy megcsináltátok!!!!
Új vagyok, mi még az elején járunk. Illetve, most borult a bili, mert idén iskolába kell menni. Nem vettem észre...Illetve említették, az óvodában, már az elején, de aztán már beszélt...valamennyit, és úgy gondoltam, elfogadták, hogy elég zárkózott. (Otthon nem! Szegény nővére mindig háttérbe szorul, mert végül neki kell engednie.)
Aztán az óvónő eléggé türelmetlenül hozata tudomásomra, hogy őt már nem érdekli a gyerek, nem tud vele mit csinálni...(((
Szóval csúnyán borult a bili, és most kétségbeesetten kapkodunk...ősszel iskola...és egy szót nem mond, sehol. Az emberek furcsán néznek ránk, és tudom, hogy ő is érzi...és nagyon-nagyon sajnálom őt...és magunkat is.
Igen, a gombóc nálunk is szerepel. Az is, hogy hülyének nézik...mondja a gyerek...Pedig...na jó, nem mondok semmit, nem akarok ellenszenves, elfogult, majomszeretettel csüngő szülő lenni..:S
Ép az értelme, ez egészen biztos...Ezért (is) gondolom úgy, hogy ez az "állapot" időnként nagyon is kényelmes számára..
Mit csináljak....segítsetek..nem vagyok olyan erős mint te...nem tudom megtenni...
2014.01.12 19:37
2014.01.12 20:56
2014.01.12 22:15
2014.01.13 19:06
2014.01.13 19:24
2014.01.15 18:10
2014.04.06 10:46
2014.05.26 08:27
2014.06.01 08:09
2014.06.01 08:11
2014.06.14 15:52
2014.06.14 16:08
2014.06.14 16:23
2014.09.04 18:06
2014.10.04 15:49
2014.10.22 13:07
2014.12.02 22:18
2014.12.25 17:28
2014.12.27 19:33
2014.12.27 19:58
@macsku:SZIA!
ZOZÓ MAGATARTÁSA IS NEHEZEN ELVISELHETŐ A SULIBAN SOKSZOR, MERT FELESEL A TANÁRNÉNIVEL.(ÉS MÉG Ő A MUTISTA!) DE AZ EGYIK TANÍTÓNŐ KITALÁLT EGY MÓDSZERT. NEM LESZIDJA MÁSOK ELŐTT, HANEM SUTTOG A FÜLÉBE! UGYANIS A PSZICHOLÓGUS IS MEGMONDTA,HOGY NAGYON ÉRZÉKENYEK EZEK A GYEREKEK, ÉS FIGYELNI KELL, MEDDIG BÍRJA A GYEREK A TERHELÉST. MONDJUK HA 25 PERCIG, AKKOR A 20. PERCNÉL ADNI KELL NEKI MÁS FELADATOT, AMI KIZÖKKENTI. KÜLÖNBEN RENDETLENKEDIK ÓRÁN.VANNAK DÜHKITÖRÉSEI IS. ERRE HATÁSOS A SUTTOGÓ MÓDSZER. AZONBAN KÜLÖNBSÉGET KELL TENNI A CSÍNYTEVÉSEK KÖZÖTT, MERT SZERINTEM AZT EGY ÁTLAG GYEREK UGYANÚGY MEGTESZI. NEM MINDENÉRT KELL MEGSZIDNI, CSAK HA GONOSZKODIK. AZ ENYÉM AZÉRT
SZOKOTT AZT IS. MEG DÜHBŐL REAGÁLNI, SAJNOS ODACSAP A TÁRSAIRA. VISZONT, MÁS GYEREK IS
VEREKSZIK ABBAN AZ OSZTÁLYBAN. HÁROM DOLGOT KÉREK TŐLE, NE VEREKEDJEN, NE KÁROMKODJON ÉS DOLGOZZON ÓRÁN. A TÖBBIÉRT NEM SZIDOM LE. EGYÉBKÉNT, HA LÁTNÁTOK A FIAMAT: SZŐKE, KÉK SZEMŰ, NAGY HATALMAS SZEMPILLÁKKAL, MINT EGY KISANGYAL! DE A VISELKEDÉSE NÉHA:!
TOVÁBBI KELLEMES ÜNNEPEKET KÍVÁNOK!
2015.02.13 17:30
2015.02.24 22:57
Sziasztok!
Kisfiam 3éves múlt, és a viselkedése alapján úgy tűnik, szelektív mutista. Igazából pár hete olvasgattam utána, és akkor jöttem rá, hogy illik rá minden, amit írnak róla. Bár nehéz, mert ugye még elég kicsi, és sokan azt mondják, csak zárkózott, majd megnyílik később, szégyenlős. Ranschburg Jenő könyvében van egy fejezet a félénk gyerekekről, és teljesen illik rá az is, ő azt írja, hagyni kell őket, mert csak zárkózottak, nem szabad erőltetni semmit, orvosi segítséget sem említ. Ugyanakkor azt gondolom,minél korábban kerül diagnosztizálásra a dolog, és kezdődik meg a terápia, annál nagyobb az esély, hogy javulni fog a helyzet. Nálatok mikor derült ki? És ami nagyon érdekel, hogy milyen módszerek vannak arra, hogy segítsünk rajtuk? Logopédus, pszichológus, pszichiáter? Ayres terápia? milyen az élményterápia, pszichoterápia? a Beszédjavító Intézetbe jár vki? Vagy Ki hova jár, és melyik mennyire vált be? az elején hova fordultatok, ahol kiderült egyértelműen h szelektív mutisták? bocsánat a sok kérdésért,csak még annyira új nekem a dolog, h nem tudom, merrefelé induljak el. köszönöm
2015.02.24 23:39
2015.03.03 13:41
Szia!
köszönöm a gyors választ! hú, Ti akkor már hosszú utat bejártatok Balázzsal.. Próbáltam átfutni az egész topicot. akkor ő azért a szelektív mutizmus ellenére sem olyan zárkózott, jól érzi magát az iskolában? írtad, h unokatesókkal is tud beszélgetni. és a kisebbik fiad, Gergő, ő akkor teljesen rendben van?szerinted számít, h hány éves korukban ismerik fel ezt, és kezdődik a terápia? nálatok mi lehetett az oka, h Gergő most előrébb tart , mármint h ő jön kifelé ebből az állapotból (direkt nem betegséget írok, mert én nem tartom annak)? ő is jár még pszichológushoz? esetleg tudsz ajánlani olyan pszichológust, aki ért el kisebb sikereket a fiaidnál? magán úton vinném a kisfiam. Az Ayres is érdekelne, hol van a közelben? én most nézegetek neten gyerekpszichológust, csak jó lenne olyat találni, akinek már volt dolga hasonló kisgyerekkel, mert azért ez elég ritka..
igen, kisfiam elkezdte ősszel az ovit. nem beszél ott senkivel, pedig fél éve jár, vártam, bíztam a változásban, de egyelőre semmi, ezért is nem szeretnék tovább várni. olyan erős gát van benne, h nem mer megszólalni mások előtt, h nem tudja egyedül leküzdeni. a gyerekekkel sem játszik, mindig csak egyedül. ez nem tudom, összefüggésben van-e azzal, h nem tud velük beszélni. nálatok h ment az oviban a barátkozás? de ő amúgy jól érzi magát, szeret járni, örömmel mesél. óvónők ugyanezt mondták. de nem szól semmiért, ha pisilni kell, ha szomjas, ha összevizezte a pólóját, semmiért nem szól. egyik óvónéni elnyerte a bizalmát, és igen nemet mond neki, kérdésre. de mást nem. azt is halkan, vagy ha közben elfordul. dadus néninek fejrázás és bólintás. gyerekeknek ennyi sem. és máshol is ez van, midnenhol, minden idegennel. csak itthon beszél, tesójához (ő cska 1éves), apához és hozzám. meg a nagyszülőknek válaszol,ha kérdezik,de velük napi szinten talélkozik. mindenki mást kirekeszt. így nehezen fog boldogulni, és nagyon szeretnék segíteni, h teljes életet élhessen. úgy érzem, neki is nehéz, h egésznap nem tud beszélni az oviban, amint érte megyek, már ott az oviban egyből mondja-mondja nekem. hiányzik neki a beszéd. de nem megy neki. próbálgatom, h beküldöm a pékségbe, vegyen magának vmit, de egyelőre mutogat, pedig ő mondja h szeretné egyedül megpróbálni. ma igen-nemet mondott a boltos néninek, de én is ott voltam bent. hát, nehéz menet lesz...
2015.03.03 13:58
2015.03.05 14:02
sziasztok!
sehol senki? olyan jó lenne, ha kicsit felpörögne a topic, jó lenne tapasztalatokat cserélni más anyukákkal. ami még eszembe jutott nálunk, érdekesség, hogy nem meri kimondani bizonyos emberek nevét, vagyis főleg a gyerekekét. mikor kérdezem, kivel játszott az oviban, ki ült mellette ebédnél, mindig azt mondja, nem is tudja.. a saját nevét sem meri kimondani, még nekem sem. de a tesó nevét, ha megkérdezem, megmondja, a sajátját nem. és mostanában már a mesékben is, nem meri kimondani a szereplők barátainak a nevét. pl Maszat könyvek, van két barátja a kisgyereknek, Sári és Misi, némelyik történetben előtűnnek. mindig úgy mesélünk mesét, h közben kérdezgetjük őt róla. régebben megmondta a nevüket, mostmár nem. hosszas unszolásra csak suttogja, a fülembe súgja, h Sárinak és Misinek hívják őket, de hangosan nem megy neki. miért lehet ez? sőt ma már a Bogyó és Babóca barátait sem merte megnevezni, csak suttogta, h Baltazár, Vendel.... kértem többször, mondja hangsosabban, de nem. nem tudom, ez is része ennek a szelektív mutizmusnak, vagyis az ezt okozó szorongásnak, vagy ez ettől független, csak viccből csinálja, esetleg dacból... hogy tudná.e hangosan kimondani,csak nem akarja, v tényleg nem tudja. most még tesztelem, veszek neki másik mesét, amikben vannak ilyesmi történetek, h a kisgyerek a barátaival játszik. Nála még amiatt is aggódom, h sose játszik másik gyerekekkel, sehol, senkivel. se ovi, se játszótér, se unokatesók. ha kérdezem, kik a barátai az oviban, azt mondja mindenki, és mindenkivel szokott játszani, de mindig látom,ha megyek érte, meg ovonők is mondják, magányosan játszik. meg még azt szokta mondani, a tesója a barátja, vele szeret játszani. hát igazából vele sem tud. mindig irányítani akarja őt, meg akarja mondani, h játsszon, meg állandóan az a vége, h lökdösi, félretolja a kicsit, és szét kell választani őket. 3-3,5 éves korban pedig már nyitni kéne a kortársak felé, nem? lehet h ez nálunk összetettebb probléma lesz, mert Ti azt írtátok, h vannak barátaik a gyerkőceiteknek, annak ellenére, h nem beszélnek velük.
Most keresgetek gyerekpszichológust, már írtam egynek, h vállalná-e a kisfiam, de még nem válaszolt. Remélem minél hamarabb el tudjuk kezdeni vhogy megoldani ezt a helyzetet. vagy legalább derülne ki, mi is ez az egész. én azt sem tudom, itthon h tudnám kicsit segíteni, v milyen módszerrel javíthatnék rajta. utánaolvasgattam, és vhol írták, h 5-10éves követéses időt tekintve kevesebb, mint a vizsgált gyerekek fele gyógyult csak meg, és általában nem túl jók a prognózisok. de mi lesz így vele, hogy fog beilleszkedni, h fog tudni iskolába járni, és később boldogulni az életben?
2015.03.06 12:11
2015.05.17 14:06
Szia!
hogy vagytok?
én végül találtam egy olyan pszichologust, akinek már kezelt szelektiv mutizmussal gyerekeket. első alkalommal csak ketten férjemmel mentünk el hozzá, a kisfiam nem vittük. egy órát voltunk ott, addig részletesen kikérdezett, majd azt mondta, ez szerinte nem szelektív mutizmus , hanem csak a megkésett beszédfejlődés miatt még nem biztos magában és ezért nem mer másokkal beszélni, nincs meg a biztonságérzete. azt mondta, ez nem hozzá tartozik, nem az ő szakterülete, nincs szükség pszichológusra, egyelőre, még kicsi is a pszichoterápiához és csak a beszédét kéne még jobban fejleszteni, ill. az önbizalmát, és ezt a mozgásán keresztül. azt mondta vagy tsmt vagy Ayres terápia, és ez majd beindítja a dolgokat, és kb. 6éves korára lesz majd olyan, mint a kortársai.
ajánlott egy pesti mozgásterapeutát, akinél voltunk, felmérte a kisfiam, és ő javasolta, h akkor járjunk hetente. majd kb fél év múlva felmérik újra és akkor visszamegyünk a pszichológushoz is. találtunk közelebb is ayres terápiát, Érden, így most oda járunk, heti egyszer, de vannak, amiket itthon is tudunk csinálni, pl a nagy labdás felatatokat kifejezetten ajánlotta neki, meg egy ikeás függőszéket is beszerzünk majd. tetszik neki egyelőre nagyon, eddig 5 alkalommal voltunk. Két másik kisfiúval jár együtt, ez ilyen kiscsoportos terápia.
Pozitívum, hogy kb 1,5honapja megnyilt a nagyszülől előtt és már velük is olyan bátran beszél, mint itthon. Máshol továbbra sem igazán. Oviban minimális pozitív változás, h ha nagyon kérdezgetik, akkor egyszavas válaszokat ad, vagy kérésre elszámolt egyszer 10ig v 20ig, meg a színeket megmutogatta az egyik óvónéninek. A gyerekekhez sem mer még közeledni de legalább már kezdik őt érdekelni a többiek, és már emleget pár gyereket névről, tudja a jelüket, van két kisfiú, akiket a barátjának nevez, nekik pl azt is tudja, melyik a cipőjük, mindig reggel oda kell tenni az övét is, h egymás mellett öltözhessenek. magától nem megy senkihez oda játszani, de ha hozzá odacsapódik vki, akkor egymás mellett eljátszogatnak. nekik se nagyon beszél még sajnos. néha a játszótéren viszont magától ráköszön idegen gyerekekre, és mosolyog rájuk. 2 hónapja még ha ráköszöntek a játszón, elfordult. sőt 1hónapja még olyan is volt, h a boltban magától köszönt az eladónak hangosan bfelé és kifelé menet is, ez mondjuk azóta megint elmarad.
Ayres terápiára akkor Ti is jártatok, és az mennyit használt?
2015.05.17 20:24
2015.05.17 22:00
2015.05.17 22:13
2016.09.29 22:28
Vissza: Gyermekek - betegségek, gondok