Kedves Fedő!
Szerintem képes mindenki a gyökeres megváltozásra, de nagyon kell akarnia, és nagyon kell támogatni a másikat ebben, és persze nem megy egyik napról a másikra. Az én férjem - állíthatom - gyökeresen változott meg, mióta megismerkedtünk, és azóta is változik. Lényeg, hogy minél fiatalabb, minél jobban akarja, és minél több feltétel nélküli szeretetet kap annál könnyebben megy. Olvastam Scott Peck: Úttalan utakon c. könyvében (szerintem alapmű), hogy a lelki fejlődéshez rengeteg feltétel nélküli szeretetre van szükség, hogy a másik érezze, hogy támogatják. Mellesleg a férjem be is vallotta, hogy az én szerelmem nagyon sokat segített neki, hogy megváltozhasson, sőt, az ösztökélte a változásra.
Szorítunk nektek! Sok sikert!
Krisztina
Új privát üzeneted érkezett!
2000.10.02 19:22
Kedves Névtelen!
Soha nem lesz vége és ha esetleg segítene, hogy szakemberekkel beszélj ingyen és névtelenül a dologról, kérlek hívd fel a következő számot, este 18-22 között minden nap van telefonos ügyelet. Ha kell, praktikus tanácsokkal látnak el, de ha csak ki akarod önteni a lelked, meghallgatnak. Fantasztikusak,nők - és tudják, miről beszélsz. 06-80/505 101 NaNe Egyesület (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen)
Soha nem lesz vége és ha esetleg segítene, hogy szakemberekkel beszélj ingyen és névtelenül a dologról, kérlek hívd fel a következő számot, este 18-22 között minden nap van telefonos ügyelet. Ha kell, praktikus tanácsokkal látnak el, de ha csak ki akarod önteni a lelked, meghallgatnak. Fantasztikusak,nők - és tudják, miről beszélsz. 06-80/505 101 NaNe Egyesület (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen)
2001.06.01 21:46
Kedves Fedő!
Én most kapcsolódnék be a témába.Nem tudom biztosan,hogy milyen esemény volt a társalgás megindítója, de kapisgálom a lányok levbeleiből.
Hát mit mondjak,eléggé elgondolkoztató a dolog.Én úgy érzem,hogy nagyon nyomós indok kellene ahhoz,hogy egy ütést meg tudjak bocsájta-ni,ill.megbocsájtani még talán,de hinni abba,hogy utána már több ütés nem lesz,és gyökeres változást várhatok,... A nyomós indok számomra lehet részegség vagy nagyon heves veszekedés.De már ekkor is elgondolkoztató.
A "verekedés" annyira lealázó.A tehetetlenség és gyávaság tükre. Mondjuk ez remélem rátok nem vonatkozik,mert ha jól vettem ki,még csak egyszer történt ugye? Az pedig,hogy meg tud-e változ-ni,nagyon sok mindenen múlik. Elsősorban a személyiségen,aztán a kapcsolatotok minőségén,a szeretet erősségén. De első sorban a személyi-ségen szerintem. Ezért mondják azt olyan gyakran,hogy "a vér nem válik vízzé","vagy kutyából nem lesz szalonna".Azt is hallottam már,hogy aki egy nőt egyszer megütött,az többször is meg fogja.
Nem akarlak elkeseríteni,és főként nem akarom azt sugallni,hogy ne reménykedj.Reménykedni mindíg kell,és muszáj,hiszen az viszi előrébb az embert.De azt ajánlom,nagyon állj a sarkadra,és éreztesd vele,hogy ez nem stílus,így veled nem lehet bánni.Legyen tartásod,és ha ez nem hatásos,akkor az ultimátum még egy lehetőség.De ezt csak és kizárólag EGYSZER,és utoljára szabad "elsütni",mert különben hatástalan lesz,mint a farkasmese tudod.
A feltétel nélküli szeretet amit a lányok emlegetnek csak akkor működik,ha valóban Ő is meg akar változni és ezt érezteti is veled szeretet formájában.
Kérlek,ha valamit brutálisan félreértettem, volna,akkor helyesbíts az információddal és bocsáss meg,ha hülyeséget,rátok nem vonatkozó dolgot írtam volna le! Köszi Klári
Én most kapcsolódnék be a témába.Nem tudom biztosan,hogy milyen esemény volt a társalgás megindítója, de kapisgálom a lányok levbeleiből.
Hát mit mondjak,eléggé elgondolkoztató a dolog.Én úgy érzem,hogy nagyon nyomós indok kellene ahhoz,hogy egy ütést meg tudjak bocsájta-ni,ill.megbocsájtani még talán,de hinni abba,hogy utána már több ütés nem lesz,és gyökeres változást várhatok,... A nyomós indok számomra lehet részegség vagy nagyon heves veszekedés.De már ekkor is elgondolkoztató.
A "verekedés" annyira lealázó.A tehetetlenség és gyávaság tükre. Mondjuk ez remélem rátok nem vonatkozik,mert ha jól vettem ki,még csak egyszer történt ugye? Az pedig,hogy meg tud-e változ-ni,nagyon sok mindenen múlik. Elsősorban a személyiségen,aztán a kapcsolatotok minőségén,a szeretet erősségén. De első sorban a személyi-ségen szerintem. Ezért mondják azt olyan gyakran,hogy "a vér nem válik vízzé","vagy kutyából nem lesz szalonna".Azt is hallottam már,hogy aki egy nőt egyszer megütött,az többször is meg fogja.
Nem akarlak elkeseríteni,és főként nem akarom azt sugallni,hogy ne reménykedj.Reménykedni mindíg kell,és muszáj,hiszen az viszi előrébb az embert.De azt ajánlom,nagyon állj a sarkadra,és éreztesd vele,hogy ez nem stílus,így veled nem lehet bánni.Legyen tartásod,és ha ez nem hatásos,akkor az ultimátum még egy lehetőség.De ezt csak és kizárólag EGYSZER,és utoljára szabad "elsütni",mert különben hatástalan lesz,mint a farkasmese tudod.
A feltétel nélküli szeretet amit a lányok emlegetnek csak akkor működik,ha valóban Ő is meg akar változni és ezt érezteti is veled szeretet formájában.
Kérlek,ha valamit brutálisan félreértettem, volna,akkor helyesbíts az információddal és bocsáss meg,ha hülyeséget,rátok nem vonatkozó dolgot írtam volna le! Köszi Klári
2001.06.09 20:21
Kedves Klári!
Régen jártam már errefelé. Meglepve tapsztltaltam,de örömmel hogy ennyi idő után is reagálnak. Egyszer történt meg. Azóta nem. Fizikailag. Lelkileg megy tovább a dolog. Ő azt csinál, amit ő akar. Hogy én mit szeretnék az nem számít. Egybként antialkolista, ugyhogy még erre sem tudom fogni.
Üdv mindnkinek
Fedő
Régen jártam már errefelé. Meglepve tapsztltaltam,de örömmel hogy ennyi idő után is reagálnak. Egyszer történt meg. Azóta nem. Fizikailag. Lelkileg megy tovább a dolog. Ő azt csinál, amit ő akar. Hogy én mit szeretnék az nem számít. Egybként antialkolista, ugyhogy még erre sem tudom fogni.
Üdv mindnkinek
Fedő
2001.06.16 15:23
Szisztok!
Én sosem kaptam pofont a férjemtől, nem egy verekedős ember.Szerintem nem szabad tűrni, hogy bántsanak.A levélből kiderül, hogy ok nélkül kaptad a pocfonokat, én nem tudnék megbocsátani.A férjem egyszer viszont megütötte az egyik régi barátnőjét(pofon volt)aki viszont megérdemelte, mert a páromat le kurva anyázta többször is, minden figyelmeztetés ellenére sem hagyta abba.Ehhez tudni kell, hogy a férjem édesanyja régen meghalt és ezt tudta az a lány is
Én sosem kaptam pofont a férjemtől, nem egy verekedős ember.Szerintem nem szabad tűrni, hogy bántsanak.A levélből kiderül, hogy ok nélkül kaptad a pocfonokat, én nem tudnék megbocsátani.A férjem egyszer viszont megütötte az egyik régi barátnőjét(pofon volt)aki viszont megérdemelte, mert a páromat le kurva anyázta többször is, minden figyelmeztetés ellenére sem hagyta abba.Ehhez tudni kell, hogy a férjem édesanyja régen meghalt és ezt tudta az a lány is
2001.07.30 23:26
Nálunk is elöfurdult már, hogy a párom megütött, nem is egyszer. Azt hiszem, valoban tehettem rola, egyszer-kétszer én provokáltam ki. Volt, hogy nem volt jogos. Ilyenkor késöbb következik egy beszélgetés, általában bocsánatkérés is, megbeszéljük, ki mit értett félre, hogy is gondoljuk tulajdonképpen. Szerencse, hogy nagyon szeretjük egymást és ez a rossz periódusokon mindig átsegitett. 3 és fél éve vagyunk házasok. Szerintem két ember kapcsolatát nagyon neház kivülröl megitélni vagy segiteni. Nekem ez eddig még belefért, de én is minden alkalommal hangsulyoztam, hogy nem ez a férfiideálom!
A feltétel nélküli szeretet megváltoztatő-képességével egyetértek, nálunk is bejött, azt hiszem.
B
A feltétel nélküli szeretet megváltoztatő-képességével egyetértek, nálunk is bejött, azt hiszem.
B
2001.07.31 15:56
Szerintem nincs olyan ok amiert egy ferfi meguthet egy not ill. forditva. Senki sem erdemel meg sem fizikai sem pedig erzelmi bantast semmiert. Ahogy a gyereket, a szuleit, a baratait sem veri az ember, ugy a hazastarsat sem lehet. Semmilyen korulmenyek kozott. (Szerintem az egyszeri "utes" evek mulva komoly tetlegesseghez vezethet)
Gabi
Gabi
2001.08.01 17:24
Kedves G!
Elvileg egyetértek veled, de én néha tényleg szinte kiprovokálom. Azt hiszem, a "netes társadalomra" nem annyira jellemző! anyagi problémák esetén feszültebb a családi hangulat, és azt is hiszem, hogy két ember kapcsolatába nehéz kivülről bármit is hozzátenni. Neked talán sosem kellett megütnöd a gyereked vagy nem kaptál ütést a szüleidtől, ha igy van lehet, hogy irigyellek. De lehet, hogy nem, lehet ennek hátránya is azt hiszem. Én is tartok az esetleges eldurvulástól, de jelenleg ez nem fenyeget - meg kellett ismernünk egymást, meg kellett tanulnunk együtt élni, ez sem megy zökkenők nélkül.
B
Elvileg egyetértek veled, de én néha tényleg szinte kiprovokálom. Azt hiszem, a "netes társadalomra" nem annyira jellemző! anyagi problémák esetén feszültebb a családi hangulat, és azt is hiszem, hogy két ember kapcsolatába nehéz kivülről bármit is hozzátenni. Neked talán sosem kellett megütnöd a gyereked vagy nem kaptál ütést a szüleidtől, ha igy van lehet, hogy irigyellek. De lehet, hogy nem, lehet ennek hátránya is azt hiszem. Én is tartok az esetleges eldurvulástól, de jelenleg ez nem fenyeget - meg kellett ismernünk egymást, meg kellett tanulnunk együtt élni, ez sem megy zökkenők nélkül.
B
2001.08.04 21:33
Kedves B!
Komolyan gondoltad Te ,amit leirtál????
Soha semmilyen körülmény nem jogosit fel senkit arra,hogy megüsse a másikat.Erösen elgondolkodnék,
hogy érdemes-e egy olyan emberrel élni,aki nemcsak a nöt nem tiszteli benned,hanem az embert sem, ha meg mert ütni.Én 13 éve élek együtt a férjemmel és bár nekünk is voltak nehézségeink soha eszébe nem jutott,hogy kezet emeljen rám.
Kedves Fedö!
Ne haragudj ,ha egy kicsit nyers leszek:"Kutyábol nem lesz szalonna!"
Ancsi
Komolyan gondoltad Te ,amit leirtál????
Soha semmilyen körülmény nem jogosit fel senkit arra,hogy megüsse a másikat.Erösen elgondolkodnék,
hogy érdemes-e egy olyan emberrel élni,aki nemcsak a nöt nem tiszteli benned,hanem az embert sem, ha meg mert ütni.Én 13 éve élek együtt a férjemmel és bár nekünk is voltak nehézségeink soha eszébe nem jutott,hogy kezet emeljen rám.
Kedves Fedö!
Ne haragudj ,ha egy kicsit nyers leszek:"Kutyábol nem lesz szalonna!"
Ancsi
2001.08.05 21:12
Sziasztok!
Kedves B!
11 éve vagyunk együtt a párommal, nagyon szeretjük egymást, nálunk a szerelem még mindig él! Van egy tüneményes pici lányunk, akit imádunk! Természetesen az évek alatt volt jó pár veszekedésünk (közös vállalkozásunk van), tehát nem csak magánéleti problémák. És bizony volt, hogy hangos veszekedésbe torkollott a dolog. De ha egyszer is kezet emelne rám, az biztos hogy abban a szent pillanatban összepakolnám a gyereket és a cuccaimat és már itt se lennék!!!!!!!!!
Van egy barátnőm, 14 éve házasok, az első években csak egy-egy pofon volt, ma már komoly verések vannak, de ő nem tud elmenni, mert egy az hogy nincs hova, és a gyerekeit (3 fiú) a férje nem engedi. Kész terrorban él. És mondom egy-egy pofonnal indult! Bocs de névtelen maradok!
Kedves B!
11 éve vagyunk együtt a párommal, nagyon szeretjük egymást, nálunk a szerelem még mindig él! Van egy tüneményes pici lányunk, akit imádunk! Természetesen az évek alatt volt jó pár veszekedésünk (közös vállalkozásunk van), tehát nem csak magánéleti problémák. És bizony volt, hogy hangos veszekedésbe torkollott a dolog. De ha egyszer is kezet emelne rám, az biztos hogy abban a szent pillanatban összepakolnám a gyereket és a cuccaimat és már itt se lennék!!!!!!!!!
Van egy barátnőm, 14 éve házasok, az első években csak egy-egy pofon volt, ma már komoly verések vannak, de ő nem tud elmenni, mert egy az hogy nincs hova, és a gyerekeit (3 fiú) a férje nem engedi. Kész terrorban él. És mondom egy-egy pofonnal indult! Bocs de névtelen maradok!
2001.08.05 22:03
Kedves B!
Bizony engem /és a gyerekeit is/ akkor látna utoljára a férjem mikor bármelyikünkre kezet emelne.Soha többé nem állnék vele szoba! Ezt közöltem vele a kapcsolatunk elején is,s még néhányszor az évek folyamán.Azonban hála Istennek mégcsak fel sem merült benne ez a dolog.
Lehet hogy a vérmérsékletem teszi,de én a gyerekeket sem veréssel birom jobb belátásra,inkább kiabálásal adom ki a mérgem,vagy ha ez sem használ a gyerek számára fontos dolgot vonok meg töle.Ez eddig mindig bevált!
Ancsi
Bizony engem /és a gyerekeit is/ akkor látna utoljára a férjem mikor bármelyikünkre kezet emelne.Soha többé nem állnék vele szoba! Ezt közöltem vele a kapcsolatunk elején is,s még néhányszor az évek folyamán.Azonban hála Istennek mégcsak fel sem merült benne ez a dolog.
Lehet hogy a vérmérsékletem teszi,de én a gyerekeket sem veréssel birom jobb belátásra,inkább kiabálásal adom ki a mérgem,vagy ha ez sem használ a gyerek számára fontos dolgot vonok meg töle.Ez eddig mindig bevált!
Ancsi
2001.08.13 22:36
Sziaszok!
Névtelenül írok mert nem szeretném ha később rám ismerne valaki bocs. 13 éve élünk együtt és igen nagy a korkülönbség köztünk 23 év. Öt gyereket szültem és egész huszas éveimet szarpucolással takarítással főzéssel töltöttem és ma megkaptam érte, hogy egy hazug rohadék tolvaj vagyok.
Azért mert kifizettem a közösköltség elmaradást meg vettem a gyerekeknek az iskolakezdéshez szükséges cuccokat meg 1 db videókazettát és 1-1 adag somlói galuskát! hát azért ez nem semmi .
Azért vagyok tolvaj mert nem szóltam előre, hogy nagyobb összeget fogok kiadni. Nem vet fel a pénz de nem panaszkodhatunk.A kicsi gyerekem 6 hónapos a karomban volt mikor mondtam neki, hogy ma sok pénzt elköltöttem asszem ez mentett meg egy kiadós veréstől ugyanis a párom iszonyú hisztit csinált ordított mint 1 állat( ilyet pénz miatt még soha nem csinált). Odáig ment a dolog, hogy este 10-kor fogtam a legkisebbet és elmentem otthonról. Teljesen kikészültem az önpusztítás gondolata is felvetődött bennem . 2 órányi veszekedés után ezt közöltem is vele erre azt mondta, hogy akkor elvitet a diliházba és a gyerekeimről is lemondhatok. Na ekkor öntötte el az agyamat a sz.. és inkább elmentem otthonrol. Most jöttem haza már mindenki alszik és én csak magamat hibáztatom, hogy miért nem gondoltam én arra 13 évvel ezelőtt, hogy ez az ember meg fog egyszer öregedni. Na kisírtam magamat sziasztok!
Sz.
Névtelenül írok mert nem szeretném ha később rám ismerne valaki bocs. 13 éve élünk együtt és igen nagy a korkülönbség köztünk 23 év. Öt gyereket szültem és egész huszas éveimet szarpucolással takarítással főzéssel töltöttem és ma megkaptam érte, hogy egy hazug rohadék tolvaj vagyok.
Azért mert kifizettem a közösköltség elmaradást meg vettem a gyerekeknek az iskolakezdéshez szükséges cuccokat meg 1 db videókazettát és 1-1 adag somlói galuskát! hát azért ez nem semmi .
Azért vagyok tolvaj mert nem szóltam előre, hogy nagyobb összeget fogok kiadni. Nem vet fel a pénz de nem panaszkodhatunk.A kicsi gyerekem 6 hónapos a karomban volt mikor mondtam neki, hogy ma sok pénzt elköltöttem asszem ez mentett meg egy kiadós veréstől ugyanis a párom iszonyú hisztit csinált ordított mint 1 állat( ilyet pénz miatt még soha nem csinált). Odáig ment a dolog, hogy este 10-kor fogtam a legkisebbet és elmentem otthonról. Teljesen kikészültem az önpusztítás gondolata is felvetődött bennem . 2 órányi veszekedés után ezt közöltem is vele erre azt mondta, hogy akkor elvitet a diliházba és a gyerekeimről is lemondhatok. Na ekkor öntötte el az agyamat a sz.. és inkább elmentem otthonrol. Most jöttem haza már mindenki alszik és én csak magamat hibáztatom, hogy miért nem gondoltam én arra 13 évvel ezelőtt, hogy ez az ember meg fog egyszer öregedni. Na kisírtam magamat sziasztok!
Sz.
2001.08.24 20:02
Sziasztok!
Nekem az a véleményem,hogy ha egy ffi megüt egy nőt,az olyan mint amikor megharap a saját kutyád.Azt"le kell lőni",mert ha egyszer megpróbálta megteszi másodszor,harmadszor....!Ezt persze nem szó szerint kell érteni,de az első pofont NEM szabad megbocsájtani,mert azt utánna követi a többi.7éve,amikor még csak haverok voltunk az azóta férjemmel,mondtam neki,hogy ha engem egyszer megütne egy hapsi hát nemis tudom mit csinálnék vele.Nos az elmúlt 7 évben voltak közöttünk veszekedések,de rám emelni soha nem merte a kezét.(Nem is ajánlom neki).Holott tudom,hogy az ex nőjét 1-2 alkalommal megpofozta.
Szerintem egy nőt megütni gyávaság,és sajnálom azokat a nőket akik hagyják,hogy verjék őket.Én nem hagynám az tuti.Elég volt gyerek fejjel végig néznem,hogy az állat apám veri az anyámat,így érthető milyért ilyen erös bennem az elhatározás!
Nekem az a véleményem,hogy ha egy ffi megüt egy nőt,az olyan mint amikor megharap a saját kutyád.Azt"le kell lőni",mert ha egyszer megpróbálta megteszi másodszor,harmadszor....!Ezt persze nem szó szerint kell érteni,de az első pofont NEM szabad megbocsájtani,mert azt utánna követi a többi.7éve,amikor még csak haverok voltunk az azóta férjemmel,mondtam neki,hogy ha engem egyszer megütne egy hapsi hát nemis tudom mit csinálnék vele.Nos az elmúlt 7 évben voltak közöttünk veszekedések,de rám emelni soha nem merte a kezét.(Nem is ajánlom neki).Holott tudom,hogy az ex nőjét 1-2 alkalommal megpofozta.
Szerintem egy nőt megütni gyávaság,és sajnálom azokat a nőket akik hagyják,hogy verjék őket.Én nem hagynám az tuti.Elég volt gyerek fejjel végig néznem,hogy az állat apám veri az anyámat,így érthető milyért ilyen erös bennem az elhatározás!
2003.02.01 00:04
Sziasztok!
Mi Amerikában élünk a férjemmel (én ács vagyok õ pedig szinész) de ez itt elképzelhetetlen lenne, hogy valaki büntetlenül verekszik otthol. Fel kell jelenteni, aztán hadd vigyék!!! Az agond, probléma, hogy otthol (plattenzé) ez még bevett viselkedés. Börtönbe a rohadékokkal, ott verekeggyenek!
Bródvéjmutter
Mi Amerikában élünk a férjemmel (én ács vagyok õ pedig szinész) de ez itt elképzelhetetlen lenne, hogy valaki büntetlenül verekszik otthol. Fel kell jelenteni, aztán hadd vigyék!!! Az agond, probléma, hogy otthol (plattenzé) ez még bevett viselkedés. Börtönbe a rohadékokkal, ott verekeggyenek!
Bródvéjmutter
2017.12.14 13:07
Sziasztok!
Én nőként írok ide, engem egész felnőtt koromig vert az apám (16 voltam, amikor végre elváltak a szüleim), és én is borzasztó és megbocsáthatatlan dolognak tartom ezt, aminek nem lehet rendes oka. Most viszont, mióta babát várok, már harmadjára ütöttem meg a férjemet, és teljesen készen vagyok ettől lelkileg. Nagyon rossz olvasni, hogy milyen sokan nem hisznek a változásban, pedig én tényleg nem szeretném, hogy ez többet előforduljon, még pszichológushoz is járok, hogy segítsen kezdeni ezzel valamit. Amikor ezek az esetek történtek, én tényleg a legnagyobb kétségbeesésben voltam, mert a férjem napok óta bántó és elutasító volt velem, olyanokat mondott, hogy tönkreteszem az életét, mert éjszaka felébredtem, meg voltam fázva és ki kellett fújnom az orromat, amire ő is felébredt, és annyira mérges lett, hogy utána nem tudott visszaaludni. Próbáltam neki mondani kedvesen, hogy mennyire fáj a viselkedése, és hagyja abba, mert olyan dolog miatt büntet, amit nem tudok befolyásolni, de nem volt semmi hatása, napokon át folytatódott a dolog. Aztán már nagyon sírtam, és úgy mondtam neki, aztán pedig dühösen kiabálva, és végül már úgy voltam vele, hogy nincs több erőm ehhez, azt akarom, hogy legyen vége ennek a kapcsolatnak, ekkor bántottam és nagyon gonosz dolgokat is mondtam neki. Ezután másnap bocsánatot kért és kibékültünk, de nagyon fáj az egész, az is, hogy így viselkedtem és az is, amiket ő csinált. Valószínűleg el kéne hagynom, de nem tudnék egyedül megállni a lábamon, egyedül egy albérletre sincs pénzem, és szobát bérelni nem nagyon lehet újszülöttel.
Szóval most nagyon reménykedem, hogy tudunk változtatni mindketten, és nem lesz az egész borzasztó, főleg a baba érdekében...
Én nőként írok ide, engem egész felnőtt koromig vert az apám (16 voltam, amikor végre elváltak a szüleim), és én is borzasztó és megbocsáthatatlan dolognak tartom ezt, aminek nem lehet rendes oka. Most viszont, mióta babát várok, már harmadjára ütöttem meg a férjemet, és teljesen készen vagyok ettől lelkileg. Nagyon rossz olvasni, hogy milyen sokan nem hisznek a változásban, pedig én tényleg nem szeretném, hogy ez többet előforduljon, még pszichológushoz is járok, hogy segítsen kezdeni ezzel valamit. Amikor ezek az esetek történtek, én tényleg a legnagyobb kétségbeesésben voltam, mert a férjem napok óta bántó és elutasító volt velem, olyanokat mondott, hogy tönkreteszem az életét, mert éjszaka felébredtem, meg voltam fázva és ki kellett fújnom az orromat, amire ő is felébredt, és annyira mérges lett, hogy utána nem tudott visszaaludni. Próbáltam neki mondani kedvesen, hogy mennyire fáj a viselkedése, és hagyja abba, mert olyan dolog miatt büntet, amit nem tudok befolyásolni, de nem volt semmi hatása, napokon át folytatódott a dolog. Aztán már nagyon sírtam, és úgy mondtam neki, aztán pedig dühösen kiabálva, és végül már úgy voltam vele, hogy nincs több erőm ehhez, azt akarom, hogy legyen vége ennek a kapcsolatnak, ekkor bántottam és nagyon gonosz dolgokat is mondtam neki. Ezután másnap bocsánatot kért és kibékültünk, de nagyon fáj az egész, az is, hogy így viselkedtem és az is, amiket ő csinált. Valószínűleg el kéne hagynom, de nem tudnék egyedül megállni a lábamon, egyedül egy albérletre sincs pénzem, és szobát bérelni nem nagyon lehet újszülöttel.
Szóval most nagyon reménykedem, hogy tudunk változtatni mindketten, és nem lesz az egész borzasztó, főleg a baba érdekében...
