Kiemelt témák

Sziasztok!

Angie! Nagyon szorítok neked és drukkolok! Remélem minden rendben lesz!
Nem szabad a rosszra gondolni! Mi veled vagyunk!!

Roni! Örülök, hogy minden rendben van a babával és remélem seruzadhoz hasonlóan te is idővel nagyon-nagyon fogsz tudni örülni a pici fiadnak! Sokat gondoltam rád is!

A lényeg, hogy minden rendben van a babával!
Kaptál képet, videót?
H.Krisztina doktornő megnyugtatott az adatokat látva?
Javasolta a magzatvíz vizsgálatot vagy nem?
A pisilés dolgot leszámítva kedves volt?

Iskola!

Nálunk kedden volt könyvosztás, így már beszereztem a nagyfiam könyveit!
Nálunk az a javaslat, hogy csak sima nejlonba csomagoljuk a könyveket, fűzeteket és nevet osztályt írjunk, így viszonylag hamar kész leszek!
Ez főleg elsőbe praktikus amíg nem tudnak olvasni, mert fölmutatta a tanár a könyvet, amin v.mi figura volt és így könnyű volt azonosítani.

Nem tudom ki milyen típusú tankönyveket kapott(mi a Mozaik Kiadó könyveit), de meg kell mondjam nagyon igényesen, szépek!

Viszont ahogy látom a 3. osztály már nem lesz olyan egyszerű!!

Megy v.kinek 3.ba gyereke vagy 4.be? Tapasztalat?


Óvoda!!

Írtátok, hogy újra visszállítják máj.31-ről aug.31-re az évvesztesek iskolakezdését!
Próbáltam utánna nézni én sem találtam semmi konkrétumot (bár ránk nem vonatkozik, mert a kisebbik januári)

De itt sok minden fölmerült amire szerintem nem gondoltak!
Pl. a mi csoportunkban a kiscsoportot járják 2-szer az évvesztesek(vegyes csoportok vannak) így akinek el kell menni iskolába az kihagyja a nagycsoportot?
+most rengetegen visszatartják a tavaszi gyerekeket, akkor jövőre együtt fog járni az is akit most visszatartottak, meg aki még nagycsoportos lenne?

Roni, együtt érzek veled, de biztos, hogy idővel jobb lesz neked, megnyugszol. Szerintem hidd el a doktor nőnek és ne próbálj belelátni mást, mert akkor nehezebb lesz az elfogadás.
Aztán később, ha kiderül, mégis tévedett, nagy lesz az öröm.
Ő sem tévedhetetlen!
Sok erőt kívánok neked.
Gondolj az én esetemre és örülj, hogy neked ott van az egészséges babád, nincs probléma.
És köszönöm, hogy még most is gondolsz rám.

Aludni nem bírtam tovább, már túl lennék rajta nagyon.
Meglepődnék, ha minden rendben lenne, de hátha!

Sziasztok!

Roni, sok jót hallottam a doktornőről, de szerintem sem tévedhetetlen, én még nem venném 100%-ra a 12 hetes nem-meghatározást. De megértem, hogy elkeseredtél.
Integrált tesztet megcsináltatod?

Angie, hogy vagy? Sokat gondolok rád és nagyon drukkolok!!!!!!!!!!++++++

Sziasztok!

Roni, nem is tudom mit írhatnék, mert biztatni sem akarlak, lehet, hogy de tutti kiscsaj, és nem is gondolom hogy erre van most szükséged!!!
Ugyanakkor tény, hogy az összes orvosi könyv azt írja, egy 12 hetes magzatnál a nem-megállapítás szinte lehetetlen. Hogy miért működik mégis sokszor?....talán azért mert 50-50% az esély, szóval van aki betippeli, van aki meg nem vállalja ezt.
H. Kriszta nagyon jó szakember, tényleg! Az, hogy Ő mindent rendben látott, elsődleges és fő szempont és ennek nagyon örülök. Kívánom hogy egy hosszabb emésztési idő után Te is így lásd a dolgot, de tényleg, teljes szívemből és megbarátkozz a kispasival a pocakodban!

Angie, én is nagyon szurkolok mára!!!

Én is szívesen írok Diának vagy Andrejnek a zárt fórum miatt, képeket szívesen tennék oda, meg Szerencse, Te is jöhetnél, annyit gondolok ám Rátok!!!

Jaj, még annyi mindent akartam, de az elmúlt két hét....most épp az állatkertből szereztünk egy fosós vírust, éjjel 2kor takarítottam a nagyágyat, most nincs is hova fektetnem őket délután...tegnap meg a kis találékony 2 évesem beletunkolta a wc-be a fél pár zokniját....ilyenkor amúgy megáll a tudományom, miért, honnan az ötlet és egyáltalán....hova gondol ilyenkor? Mert az ilyen ötleteitől őszülök meg amióta járni tud, kényeztet hasonlókkal. Most épp a nagyszoba asztalon ugrál és próbálja elérni a lámpát....á, kicsit sem zizi... ...nos, nem néz ki úgy, mint aki megélt már ezt-azt az elmúlt két évében...

Angie, mennek a drukkok! A legjobakat kívánom! Remélem, jó hírekkel jössz majd vissza!!! Sok +++++++++++++++++++

Tina, én is az átlátszót részesítem előnyben. Tényleg gyors, praktikus, a gyerek egyből látja, mit fog meg, és strapabíró. Csak vannak a nem A4 formátumú könyvek, ahhoz az oldalán ragasztó csíkosat választom, és azzal azért el lehet vacakolni....

Roni drága! Első körben örüljünk a jó híreknek, hogy a babóval minden okés odabent.
A másik, amit Seruzadnak is írtam... Akkor még vagy nem volt ez a topik, vagy nem találtam még rá...magamban fortyogtam. Most jó, hogy itt vagyunk egymásnak és segítjük, támogatjuk egymást.
Kb ennyi idős, hetes terhes lehettem a 3. fiammal, amikor nekem is mondta a saját dokim egy közepesen profi uh gépnél, hogy fiam lesz. Napokig sírtam, mi lesz velem... aztán gyártottam az ideákat, hogy miért tévedhetett a dokim ( aki mellesleg nagyon jó orvos, profi uhs, nagyon ritkán tévedett eddig...). De aztán később is megerősített.... Voltak hullámvölgyeim, és nem tagadom irigykedtem, mérges voltam mindenkire magam körül, akiknek összejött. És állandóan jött a kérdés, nekik miért, és nekem miért nem.... Persze mire megszületett, imádtam. Át kell mennünk azon a hídon, lelki vívódáson, amelyen korábban Seruzad, Andi, vagy bárki itt a topikon is átment. Nem könnyű, és ebben csak magunk segíthetünk magunknak.
Amit már korábban is írtam, sírd ki magad, ahogyan Humadene, Seruzad vagy akár akkor én is tettem. Ez kell most, hogy utána jobb legyen.
(Én most már tudom, hogy nálam mi lehetett az ok lelki háttere, hogy a praktika ellenére is hármaskám fiú lett. És erre vonatkozóan most is kaptam egy megerősítést, amit a zártban megírok, ha valakit érdekelne...)
Arra is gondoltam már, hogy nem a kisfiúnk ellen van, hanem, ahogy egyszer Andi is írta, a "megnemszületett" kislányunk elvesztése. Talán úgy érezzük, ennyi volt, akkor nekem nem lehet lányom....
És az is egy út, amikor a csalódás után az ember újra előveszi a "könyvet" a polcról, a lelkéből, hogy érdemes újra nekivágni az útnak, próbálkozni, amelyik úton, most Andi és Meskete jár vagy akár én is jártam az elmúlt időszakokban. Az sem könnyű lelkivívódás, egyszer fent , egyszer lent, egyik nap igen, másik nap miért, megéri-em nem...Huh, azt sem egy egyszerű út.

Kívánok erőt, kitartást, és hiszem azt, hogy ha nem is pár nap múlva, de kis idő múlva, már te is hasonlóan büszkélkedsz, mint mi is a harmadszülött fiainkkal.

H.K., érdekes, nekem nem volt gond a pisi, mert odértünk, felvették az adatokat, és már hívtak is be minket. (Bár a vezetéknevemet elírták, nem is tudom, hogyan, de már akkor kijöttünk, én meg nem mentem már vissza.) Nálunk nem beszélt ennyit a neméről, inkább a genetikát nézte. Amikor a nemét nézte, akkor mondta, hogy inkább kislány, de ott egyből mondta is, hogy ez ilyenkor még nem tuti. Kérdeztem én is, hogy a fütyi látható-e ennyi idősen a babáknál, de mondta, hogy nem minden esetben. Szóval engem pl nem erősített meg, nem jelentette ki olyan konkrétan mint Lauránál a dokibá. A kórházban is ezt mondta a dokibá, hogy még ne éljem bele magam semmibe, mert akkor még nem volt ráutaló jel, az nem jelent semmit.
Sőt még így 14. hetesen sem kaptam egyértelmű választ. Bár megvallom, nekem most ez így jó, legalább addig megmarad a remény...
Ha tudsz feltenni képet, akkor megnézhetnénk mi is, hátha. Meg ha belegondolsz, az oldal, amit Napsugár belinkelt, ott sem egyszerű eldönteni, hogy akkor most milyen nemű lehet a baba...

Napsugár, neked már olyan jó! Szeretnék a helyedben lenni, és kipróbálni, csak egy picit is, milyen lehet 3 kispasi meg Anna babával....

Meskete, rég voltál! Remélem, minden okés veletek is! Gondolom, Pannihoz hasonlóan ti is készülödtök az iskolakezdésre.


Jó volna a zárt, írjunk Andinak, hogy tette-e lépéseket?

Angie, Roni, ha bármit tudtok, írjatok! és továbbra is drukkok!!!

Sziasztok! Gyors kérdésem lenne! Nektek csinált olyat bármelyik gyerkőc, hogy amikor rendesen másztak már csökkent a súlyuk? Normális eu? Dorka majd 25 dkg-ot adott le 1 hónap alatt! Vigyem orvoshoz? Vagy kevés lenne neki a hozzátáplálás? Esetleg laktatóbbat kellene adni??? 3. gyerkőcnél is találkozik az ember olyannal, amivel előtte soha!

Nem is tudom ki kérdezte! Az én nagyfiam most megy 4-be. Tényleg nehezebb volt a 3., mint az első kettő. Nyelvtanból nagyon sok mindent vettek, a környezet pedig nagy anyag! Matek pedig nálunk folyamatos gyakorlással ment csak! Írásbeli összeadás, kivonás, szorzás, osztás gyakorlással ment csak tökéletesen!

Sziasztok!

Sajnos nincs már babám!
Az uh szerint teljesen kiürült magától.
Én már tudtam, tegnap este kijött egy nagyobb darab a vérrel.
Az volt Ő.
Jobb volt így, hogy felkészültem a legrosszabbra.
Az uh-on a nő megerősített, hogy nem lát semmit, kérdeztem, akkor nem kell műszeres befejezés?
Azt mondta szerinte nem, de konzultáljak egy orvossal.
De nem értem miért?
Ha ő úgy látta, akkor most minek kínozzam magam újabb vizsgálattal?
Meddig tart ez a vérzés?
Köszi mindenkinek a drukkokat.
Kicsit kipihenem, meggyászolom és belevágunk újra.
Remélem nem lesz megint 7 hónap.

Drága Angie,
nagyon sajnálom!!!
Nekem ugyanilyen esetben anno azt mondta az orvos, hogy várjunk egy hetet, ha 5 napnál tovább tart a vérzés, akkor menjek vissza.

Angie, először is rettenetesen sajnálom, ez nagyon nagyon vacak érzés.(( Sirasd meg és tényleg az a legjobb, amit tehetsz, hogy minél előbb belevágsz egy új babaprojektbe!
De!!! Mindenképp menj el a nőgyógyászodhoz, újra nézzék meg, mert bár nekem szerencsém volt anno, nem mentem, de közeli ismerősnek spontán után is be kellett feküdnie, pedig hazakültdék, de mehetett vissza és na....iszonyúan leszúrták, hogy hogy képzelte, hogy így ment haza, hiába mondta hogy de küldték.
Persze ez a hetek számától is függ, meg még ezer tényezőtől és megijeszteni sem akarlak, hidd el, utolsó utáni szándékom sem ez, de nehogy baj legyen!!! Egy spontán is tud csúnya dolgokat csinálni, főleg hogy napok óta vérzel, ez nem jó!

Babér, olyan szépen írtál Roninak! Ez a meg nem született kiscsajszi elvesztése nagyon találó, lemaradtam róla. De belegondolva mennyire igaz!!! Következő uh mikor lesz, 18 hetesen? Ott már talán látható lesz minden.

Ági, és mennyit nőtt Dorka? Mert az sem mindegy. llletve nem most volt a magas lázas betegség Nálatok? (Bocsi, próbálok minden infot lekövetni, de van ami nem ragad meg....) Szóval ha nőtt hosszában akkor belefér, főleg ha volt vírusa is! De ha aggódsz, akkor adj egy picike béres cseppet, tényleg csak pár cseppet neki és mondjuk sinlacot a gyümihez pár kanállal (vagy tápit, de ez utóbbit csak keveset), ezektől seperc alatt beindul a súlya. Gondolom nincs fosi, tejcukorérzékenység meg ilyenek, az feltűnne. Szóval ételallergiára kicsi az esély...

Beze...bocsánat, elfelejtettem válaszolni:
Hajaj, szóval, de szoptatni szoptathattam volna, de egyfelől Zétiben egy csepp sem maradt meg a sima anyatejből, mivel a refluxa miatt sokkal sűrűbb cuccra volt szüksége.
A rosszulléte meg úgy kezdődött hogy azt hittük nyelvfék, mivel egyszerűen nem tudott/akart szopizni, már meglátta a cicimet és ordított, hiába nem evett adott esetben 6-8 órája, ezért száradt ki spontán.
A másik, meg hogy mivel nem evett, ezért szó szerint tömni kellett cumisüvegből, ha nem akartunk 3-4 naponta visszakerülni infúzióra vagy ha ez nem ment akkor jött a szonda az orrán keresztül. Tényleg leírhatatlan és iszonyú volt, mert egy evése, ami max 120 ml volt, ez tartott másfél óráig, 20 ml-t beletömtem, egyszerűen nem engedtem nem enni cumiüvegből, nem tudom ki élte meg nagyon kínzásnak.((( Aztán 10 perc múlva újabb 20 ml....mire végeztünk, utána eltelt egy óra és kezdhettük elölről. Szó szerint az egész napunk 9 hónapig evésből állt, semmire nem volt idő, szegény Levire sem, plusz éjjel is keltem fél3-3 között órára mert éjjel álmában ha nem ébredt meg, akkor képes volt megenni egyben is 1 decit, ami nála rengetegnek számított.
Úgyhogy nem, nem tudott szopizni, én meg nem tudtam fejni, hiába volt tejem, 3 féle szívóval sem jött ki, úgyhogy jópár mellgyuszi után kénytelen voltam elapasztani, mert nagyon fájt.((

Sziasztok4

Először is Angie! Nagyon sajnálom! Elveszteni egy babát, akár hány hetes is, szörnyű lehet! De örülök, hogy már pozitívan gondolkodsz!

Dorka tényleg 2 hete volt lázas, de rövid ideig tartott csak! Mára náthás lett, illetve elindult a pocija is... Hát nem tudom! Remélem, hogy csak valami vírus hatása!

Aprooka! Dorka a cumisüveget egyszerűen nem hajlandó elfogadni! Illetve a tápszert sem. Bajba is vagyok vele rendesen, mert egyre kevesebb a tejem! Te hogy tudtad rávenni, hogy akarta ellenére egyen belőle? Segíts légyszi, mert sokszor én is sírni tudnék, hogy nem akar inni! (Ja vizet vagy gyümölcslét se nagyon. Pohárból max. 3-4 korty, és kész! Sokszor már attól féltem, hogy kiszárad a nagy melegbe!)

Angie, nagyon sajnálom a babát, de biztosan volt oka a vetélésnek, sírd ki magad, aztán csak előre nézz!

Csajok köszi a biztatást!
Zsó, Babér köszönöm amiket írtatok, nagyon aranyosak vagytok.
Majd csak túl teszem magam rajta én is, csak most még nagyon nehéz.
Egyébként már 13 hetes voltam tegnap, vagyis 3 nappal idősebb mint a számított kora. ilyenkor azért már jobban látszik a neme, szóval tuti, vmi van a lába között és felfelé mutat, az kuki.

Babér neked egyáltalán semmi se látszik a lába között? Meg akinél még kislány lett, 12. hét körül semmi se volt nekik ott?

Babér én örülnék ha megírnád hogy mi volt a lelki háttere annak hogy a 3. is kisfiú lett nálatok priviben.

Lehet egy darabig nem írok, de olvaslak BEnneteket!

sziasztok

SZiasztok!

ANgie én is sajnálom, ami veled történt, de örülök, hogy a történtek ellenére jól vagy lelkileg.

Roni: Megpróbálom majd feltenni azt az uh képet, amit kaptam az Istenhegyin a Bátorfi dokitól, ezt azonosítottam be, amikor Napsugár feltette azt a honlapot a korai nem meghatározásról. Akkor jöttem rá, hogy az a nagy cucc az csak kuki lehet, mert felfelé áll, hasonló szögben, mint az említett honlapon. Nekem oldalról lehet látni babust, de én akkor azt hittem az egy láb vagy valami ilyesmi, mert méretében túl nagynak tartottam egy fütyihez, de mint utóbb kiderült az.

Nehéz elfogadni, hogy nem sikerült a kiscsaj, vannak pillanatok, amikor nekem is eszembe jut, de aztán mindig arra gondolok, hogy mindjárt megszületik és baba lesz, csak nem rózsaszínben, hanem világoskékben pompázik majd. De babaillata lesz, szopizik, puha lesz és az enyém, a miénk, belőlünk lett. Őt szánta nekünk a sors, biztos ennek oka van. A legjobb Babér hasonlata, amit már többször is megbeszéltünk itt, pl. Andival, hogy nem azért sírunk, mert Ő jött, hanem azért mert a másik nem.....

Roni az vígasztaljon, hogy kb. 1 hét és jobban leszel, aztán nálad még mindig történhet csoda.... (Nálam már biztos nem ).

Nekem az Istenhegyin a Bátorfi nem mondta a nemét, azzal indokolva, hogy hasbaszúrás előtt nem szereti elmondani, bár van tippje. Állítólag ő se tévedett még soha...

Ági: Marcinál volt olyan, hogy fogyott, úgy emlékszem nem volt beteg, csak nem igazán volt egy evőbajnok... Egy évesen volt 8-9 kiló. Amit szeretett az ilyen tejpép volt (nem tápszer, talán valami HIPP-es vaníliás esti trutyi, nem vagyok híve, de azt legalább megette, meg a gyümölcsjoghurtot). Teát megitta úgy ahogy, de csak a gyümölcsös gyerekteát.

Tina: ÉN is átlátszó Apli cuccal kötöm a könyveket, és szintén a Mozaik-ból tanítanak a suliban.

Sziasztok!

Angie! Nagyon sajnálom!!!!! Szorítok, hogy mihamarabb újból babás lehess!!!!

Babér! Köszi a hiányolást! Itt vagyunk, de valóban az iskolakezdés köti le mostanság az energiáimat. Pláne, hogy nekem is most indul újra az élet a nevtanban, Marcival is most kezdtük újra a bölcsit 6 hét kihagyás után. Kicsit sok most minden így egyszerre, de pár hét és visszarázódunk. A könyvek csomagolása még hátra van nálunk is. Ma őszi cipőket vettünk. Meg olyan apróságok, mint edzőscuccok, úszás (Boti az idéntől vizilabdázik is, oda is külön csapatmez), dzsúdó mindkettőnek. Szóval elég horror most ez így anyagilag is két iskolással és egy félig már ovis, de még bölcsissel. Azért írom így Marcikámat, mert képzeljétek a héten eljöttek családot látogatni az óvó nénik és gyakorlatilag ultimátumot adtak, hogy márpedig vigyem Marcit most oviba, mert a vezető azt adta ki, hogy a miniseket is be kell szoktatni szeptemberben. Na, most Marci két és fél éves. Én mondtam, hogy januártól mennénk, mert én még egyáltalán nem érzem óvodaérettnek a gyereket. Szóval ez az egész egy ördögi kör. A 6 éveseket elküldik suliba, tehát az oviban nem marad elég gyerek, így mire kényszerül az óvoda? Hogy bölcsiseket vegyen föl, hogy meglegyen a létszám és továbbra is meglegyen a normatíva. Kérdeztem is az óvó nénit, amúgy jól ismerem és kedvelem egyébként, mert Botinak is ő volt, hogy ugyan mihez kezdenek ennyi két és fél évessel? Mire ő, hogy nem tudja és tart is tőle, mert a beíratott gyerekek több, mint fele majd télen és tavasszal lesz 3 éves, ahogy Marci is. Teljesen feje tetejére áll itt minden. Felborulnak a kompetenciahatárok az óvónőből bölcsis gondozó néniket csinálnak, a tanítónőből meg óvó nénit. Na mindegy, ezen is dohogtam a héten, hogy most meg a másik végletbe estünk, mint pár évvel ezelőtt. Míg akkor pl, akinek kistesója volt és anya gyesen volt, szinte nem is vették be a gyereket, most meg úgy halásszák be, házhoz jönnek és még szinte fenyegetnek is, hogy de, jönni kell.

Nálunk Boti 4.-be megy, Csongi 2-ba. Az így igaz, hogy a 3. 4. osztály nehezebb, mert több az anyag. Az első két évben tanultakat alkalmazzák. Vagyis már készségszinten kell tudni az írást, olvasást, matekból a szorzást, osztást. Már nincs idő ujjon számolgatni, vagy írásból radírozgatni, mert nem lett elég kerek az o betű stb. Tempó és mennyiség.

Roni! Nagyon jól írta le Babér! A hídon át kell menni! Hidd el, imádni fogod a pici fiadat! Imádni fogod a fiús anyukaságot, büszke leszel rájuk és magadra is! Aztán egy kis idő múlva meg azon kapod majd magad, hogy azon morfondírozol hogy is kéne apát meggyőzni egy utolsó próbálkozásra!

Napsugár! Érdekesek a soraid, amit a lányos anyuka érzésről írtál. Nekem ezek amúgy most nagyon sokat segítettek. Azt eddig is sejtettem, pont a vegyes gyerekes ismerősök elmondásából, hogy a szülés pillanatában lévő katarzis elmúlik és gyerek-gyerek érzése van az embernek akár lány, akár fiú. Persze, tudom, hogy a világ legboldogabb embere vagy Te is és Laura is és mindenki, akinek sikerült. De valahogy lehiggasztottak a soraid és beláttam, hogy ettől nem fordul ki a világ önmagából, nem leszek több, vagy kevesebb. És jó, hogy ezt egy sorstárs mondta ki és vallotta be. Néha azt érzem tényleg túlmisztifikáljuk ezt az egész történetet. Lehet mi itt mindnyájan azok közé tartozunk, akik maximalisták, túlzottan céltudatosak, kitartóak vagyunk és addig nem nyugszunk, míg a saját bőrükön nem tapasztalhatunk meg dolgokat és csakis akkor érezzük teljesnek az életünket, ha valami, amit kigondolunk meg is valósul.

Zsó! Akkor marad a magán terapeuta. Lehet érdemes betelefonálni a budapesti központba, hátha tudnak ajánlani valakit. A honlapjuk www.bhrg.hu Különben lehet, hogy nem is lesz ez sem sokkal drágább, mintha hetente kéne beutazgatni bárhová is. Mert elvileg a felmérés után kaptok majd egy személyre szabott tornasort, amit otthon kell csinálni és 3-4 hetente van kontroll, illetve tréningváltás.
Én amúgy tudom, hogy a mi Nevtanunk elég jónak számít itt Pest megyében, elég komplex és viszonylag nagy a vonzáskörzetünk is. Legalábbis a korai fejlesztés része jól működik.

Ági! Szerintem a mászástól nem fogynak le a gyerekek. Inkább arról van szó, hogy nagyon meleg van, kevesebbet esznek, sokat is izzadnak. Még emlékszem icipici korban is mondta a védőnő, hogy ne ijedjünk meg, ha esetleg az egyik nap kevesebbet mérünk, mint előzőleg. Ennyi még belefér akár pont a mérés előtt kakilt ilyesmi. Nekem fogyás nem igazán volt, de mondjuk olyan volt, hogy 4-ről 5 hónapos korra nullát hízott Csongor. Rögtön mondták, hogy kezdjem el a hozzátáplálást. Csongor persze cseszett enni, míg nem volt foga egyáltalán nem evett mérhető mennyiséget (miután lett foga, 7-8 hónaposan, azt akarta enni, amit mi, rágni a darabosat), addig csak szopni akart, tápszert sem fogadott el. Így csak szopiztunk és szopiztunk egyfolytában, ő kb utána sem hízott nagyokat, havi 20 dekákat, 9 kilós volt egy évesen. most sem nagy darab. Szóval, ha ez egyszeri történet és nem fogy tovább, akkor ne ijedj meg!

Laura! Táblázatra már én is gondoltam, de azt pont nem a zártra kéne majd felrakni, hanem, ide, hogy az utánunk próbálkozóknak is segítsenek a mi tapasztalataink. Gondoltam olyasmiket kéne belerakni, hogy milyen nemű gyereket akar, tesók száma, neme, volt-e praktika, ha volt milyen: diéta, ph-figyelés, hüvelyöblítés, lh tesztelés, hőmérőzés, ciklus hányadik napján fogant, bejött-e a Kínai naptár, a Jónás, vagy a Hold állás stb.. Én elég béna vagyok ilyesmihez, ha valaki ügyes, ráér és van kedve megpróbálhatná összehozni....

Sziasztok!

Zsó, nagyon sajnálom, olvasni is rossz volt. Ne haragudj, remélem, nem téptem fel sebeket benned a kérdésemmel.

Angie, kimondhatatlanul sajnálom. Ölellek a messzi távolból, és hidd el, az angyalkátok majd küld valakit maga helyett. Lexi előtt 3 vetélésem volt, nem kellett műszeres befejezés, sejtem, hogy érzed magad. Nekem a 3. volt a legrosszabb.

Roni, Lexinél 12 hetesen a köldökzsinór volt a lába között, a dokim határozottan közölte, hogy fiú. 16 hetesen derült ki, hogy nagyon nem az.

Meskete, amit az oviról írták, az nem semmi...

Köszönöm lányok az együtt érzéseteket!
A tapasztalatok is jól jönnek.

Zsó, tudom nem akarsz megijeszteni, de elgondolkodtam rajta.
Az egyetlen lehetőségem, hogy mondjuk hétfőn már megnézzenek az a sürgősségi. Ott viszont gondolkodás nélkül küldenek fel műteni, ahogy láttam. Az az férjem látta, hogy kedden, pont előttem elvetélt egy lány, már tolták is fel. Ha akkor benn maradok, engem is kaparnak rutinból. A saját orvosomban csalódtam, nekem ellenérzésem támadt vele szemben az Utrós mizéria miatt, meg az is csalódás, hogy akkor kedden, hiába nem volt időpontom, kivártam a rendelés végét, igazán rám nézhetett volna, 10 percnél nem több, de sietett, csak felírta amit én kértem. Pedig előtte havonta voltam nála a különböző dolgaimmal. Tehát hozzá nem akarok menni.
Most megint keresnem kell valakit.
Péntekre van vizsgálatra időpontom sztk rendelésre, amit még a pozitív teszt után kértem. Akkor elmegyek.

Meskete, te is írtad előző oldalon, hogy nem volt rosszabb, mint egy mensi. Ilyen nekem is.

Viszont nem tudom, honnan számoljam a napokat, hogy eldöntsem, normális-e még a vérzés?
Kedden délben kezdődött igazából, és csütörtökön láttam távozni egy nagyobb darab valamit. Mára már kevesebb vérzés, de van még.

Beze, jaj, nem is tudom, hogy lehet elviselni ezt többször is.
Neked ki állapította meg, hogy nem kell befejezni?
Emlékszel még, meddig véreztél?
Utána a mikor jött meg? Baba mikor lett újra?
Köszi

Sziasztok!

Angie, merrefelé laksz?
Tudom hogy ijesztő a műszeres befejezés, de ha meg benn marad vmi, az később okozhat nagyobb galibát.
Ha hétfőn még vérzel, én azt mondom menj be...
Dokit keresel? Ezért is kérdeztem a lakhelyed.
Én is most váltottam, a 4. doki, pedig sógorom is nőgyógyász, de akit először ajánlott, vele nagyon megszívtam, ez persze nem sógor hibája egyáltalán nem, vacakul jött ki a lépés.
Aztán a második dokim egy angyal a G1-ben is rendel, őt teljes szívvel ajánlom, fiatal, lelkes, csak épp nem szülhettem nála, mert akkor lett magán a Kútvölgyi...eh, ez is hosszú történet. Majd akinél szültem másodszor, Ő jó, csak nincs pénzünk a Kútvölgyis vizsgálatokra, pedig ász a hely!
Most meg ide járok Szigethalomra a Miniklinikára a a Papp Professzorhoz, eddig minden szuper vele kapcsolatban, Ő vette észre hogy vmi nem stimmel velem, aztán jól kiderült a 16os cukor, meg a 122es inzulin. De Ő rendel benn a Klinikákon is, csak ott iszonyú a tempó. Meg még egy helyen rendel a Klinikákhoz közel...
Talán egy sima ellenőrző uh-ra el kellene menned magánba valahova, és ott már talán látnak vmit....továbbra is kitartás!!!

Meskete, nagyon köszönöm, tetszik ez az alapítvány, de pont olyan messze van mint Ráckeve sajnos.(( Meg apának mondtam hogy 30 ezer lenne a felmérés a két fiúnak, hát, nem reagált túl derűsen. Mindenesetre tényleg köszönöm a segítséget, ha nem találok vmit közelebb, akkor el kell mennem ide. Amúgy a Ráckevei NevTan.-ról tudsz vmit?
Illetve még egy kérdés:http://www.mozgasfejlesztes.hu/
Erre lenne lehetőségem, a tanárnénink, akihez Levi jár sima tornára, ezt elvégezte nyáron és ha 5 gyerkőc összejön, akkor csinálná. Rákérdeztem a tsmt-re is nála, azt mondta az elv hasonló ennél is, otthoni hf is lenne, meg nagy előny hogy Levi már ismeri őt. Dia néni mondta azt is hogy ettől függetlenül nem árt egy felmérés is, de ha nem találok tsmt-t akkor mehetnék erre....hm? Ismered??Köszi!
Amit írtál az oviról az teljesen ledöbbentett! Azóta is annyiszor eszembe jut, teljesen kifordul a világ lassan itthon a helyéről....( És mi van, ha egyszerűen nemet mondasz?

Beze, nem, nincs semmi baj! Őszintén szólva annyi ideig kellett benn tartanom hogy még jól is esik kiírni magamból. Tudod, a családból sokan nem hitték el Zéti betegségét, hiába a sok kórház...kaptam beszólást is eleget, segítségem meg nem volt édesapámon kívül, aki derekasan min. heti2x itt volt és beszállt, szóval nem sok embernek tudtam erről beszélni a férjemen és apukámon kívül...

Mi nem javulunk, nagyon nem.... Keud nehézkessé válni éjjel másfél óránként kelni a gyerekekhez. Levi ma fél4kor kelt fel végleg...aztán persze 7kor kidőlt, de hát nem lesz ez így jó, ovit sem tudunk kezdeni holnap.

Megyek én is vegetálok egy sort, amíg csend van!:-)

Sziasztok!

Zsó, akkor jó, megkönnyebbültem.
Jobbulást nektek, küldök sok-sok gyógypuszit!

Angie, elsőről nem is tudtam, csak utólag döbbentem rá, ott volt egy erősebb, megkésett mensi. 2., 3. után uh alapján állapította meg az orvosom, hogy teljesen kiürültem. 2. vetélésem 2007 novemberében, 3. 2008 márciusában történt, Lexi április 28-án fogant, ő is kétesélyes volt, hogy megmarad-e, hatalmas haematomam volt ,jóval nagyobb a petezsáknál. Mindegyik korai szakban történt, egyikkel sem töltöttem be a 6 hetet.

Angie!

Nagyon sajnálom ...de ne keseredj el...nekem 3 vetélésem volt egymás után 8 hónapon belül...mind 6-7 hetes körül volt...sajna nekem egyik sem indult meg magától,nem volt szívhang úgy tudtuk hogy vége...mindháromszor műszeres befejezés volt...egyébként már nem kaparás van mint régen...hanem nagyon finom vákummal szívják ki és tényleg semmi sérülést nem okoz...az is bizonyítja hogy a a műtéteim után 6 héttel már megint terhes is voltam mindig..az utcsó műtétem május 10.-én volt és Violával már június 26.-án terhes voltam.Az én dokim azt mondja(egyébként elismert ,neves orvos,külföldi szakcikkeket is ír)hogy nem kell hónapokat várni a vetélések,műtétek után...max a 6 hét,de az is csak óvatosságból...azt mondja a szervezet úgyis tudja hogy mikor kséz rá...meg a másik hogy vetélések után még sok olyan hormon van a szervezetben amitől megint könnyebben terhes kesz a nő.Szóval döntsd el mit szeretnél...de sztem a legjobb gyógyír ha minél előbb megint babás leszel...természetesen nem árt ha közben kivizsgáltatod magad...egyébként nekem és a férjemnek minden létező vizsgálat jó lett...a mai napig nem tudni hogy mitől vetéltem el...vagyis a 3.-at tudjuk mert egy nagyon nagy hematóma volt az embrió mellett.


Nekem is 4.-be megy a nagyfiam...a 3.tényleg nagyon nehéz volt...a matek és a magyar is....igazából a magyar nagyon jól ment mert a fiam sokat olvas és így pl.a fogalmazással,helyesírással nincs gondja.. matek volt inkább amit sokat kellett gyakorolni....sajna elsőben elrontottam hogy tanultam vele...mostmár megszokta...nem hagyhatom magára...igazából fokozatosan próbálom...tanul ő egyedül is csak sokkal lassabban..elbámészkodik stb...és sajna nem fér bele ez az ő nagyon szoros időbeosztásába.

Most a második fiammal okosabb leszek...nem fogom ennyire rászoktatni.

Panni

Köszi még egyszer a tapasztalatokat.
Már csak cseppek vannak, meg volt olyan tegnap, hogy fél napig semmi, már azt hittem vége, aztán megint jött valamennyi, de azóta megint semmi.

Zsó, köszi, de messze lakom, Szabolcs megye.
Rajta vagyok a keresésen.

Beze, sajnálom, hogy 3x is átélted.
Szörnyű lehet.
De az biztató, hogy Lexi olyan hamar jött!
köszönöm.

Panny, a te eseteid is biztatóak.
Köszönöm, hogy leírtad.

Azt még nem is írtam nektek, hogy mielőtt elkezdődött a vérzés, kedd reggel csináltam káposzta tesztet.
Papír szerint 7 hetes voltam (utóbb kiderült, hogy csak 6) , gondoltam megnézem majd később is, lesz mihez hasonlítsam.
Nekem a káposzta leve, még az összeöntés előtti szín: tök kék lett!
Nektek is?
A youtube videókon én lilának láttam.
Összeöntés után teljesen egyértelműen piros.
Tehát ez fiút mutat.
Ilyen fiatal terhességnél ez valós lehet?

Sziasztok,

Ma ment kisebbik fiam először oviba, egy csoportba járnak a naggyal, olyan aranyos volt, megölelgette az óvónéni (már ismerte korábbról, mivel mindig jött amikor a nagyért mentünk oviba), megpuszilta, utána elbúcsúztunk és bementek ketten, egyből nekiálltak játszani

tegnap voltunk chorionbiopszián. Én ezt már a terhességem előtt eldöntöttem hogy ha jók is lesznek a véreredményeim, megfogom csináltatni. Hajdú Kriszta leakart beszélni, de végül elfogadta hogy én így döntöttem, amúgy nagyon kedves volt, a Bátorfy (nem tudom pontosan hogy hívják) dokival csinálták, kellemetlen volt de ki lehetett bírni. Péntek körül lesz eredmény akkor hívnak.

Még nem teljesen sikerült beletörődnöm a kisfiúba, nagyon hullámzó, sztem még mindig reménykedem. De péntek után már nem reménykedhetek, sztem ott lesz még egy mélypont, ami lehet hetekig is eltart azután remélem sikerül megráznom magam és normális anyaként viselkednem.
Próbálok a tervemre gondolni, hogy majd a 4., de olyan őrült ötletnek tűnik most ( bocs akinek már négy van, minden tiszteletem a tiétek csajok),de nálunk családban ismerősök között a 3 gyerek is már kuriózumnak számít, nem beszélve arról, hogy apát már a 3-ra is alig tudtam rávenni, tudom csak miattam ment bele, neki nem számít a neme, csak miattam szorított hogy lány legyen, ő nagyon örül a 3. kisfiúnak is és nem hiányzik neki a kislány. Sztem a házasságom menne rá ha elkezdeném erőltetni...bár erre is van egy tervem Tisztára őrültség, hogy itt ez a baba, és már most a köv. gondokodom, egyszer már ezt végigcsináltam a 2-nál, akkor is ezt az oldalt bújtam, akkor találtam rá, és már a 3-at terveztem, de ez így nem normális! És annyira szeretnék normális lenni, boldogan várni ezt a kisbabát, de nem megy
Seruzád, lehet Neked jobb is hogy vége felé tudtad meg hogy kisfiú, én meg már a 13. héttől szomorkodhatok, nem tudom hogy bírom ki, olyan nehéz mindenki előtt színészkedni:cry:

És még annyit, hogy én se ez ellen a baba ellen vagyok, szeretem Őt, csak ahogy Babér írta a meg nem született lányomat siratom, csak közben nagyon néhéz ennek a kislegénynek örülni aki a pocakomban van:cry:

Szeretnék már én is túljutni ezen a lelki válságon, de még nem látom a végét..

Zsó, nagyon nem lehet könnyű Neked, nagyon szorítok hogy javuljon a helyzet!

Angie, én is csináltam 7. héten már kápi tesztet, nekem ugyanolyan sötét maradt, sötét kékeslilás,fény felé tartva magenta, nem lett vörös, látod mégis kisfiam lesz.

Roni: Pont ugyanígy éreztem ahogy te is, de Mesketétől, Laurától, Napsugártól, Anditól, Babértól, Bezétől és Angietól is megkaptam azt az erőt, hogy lehet élni 3 fiús anyukaként. Belegondoltam, hogy újra babázhatok, de jó... Feltettem magamnak a kérdést, hogy ha előre tudom, hogy kisfiú akkor nem fogadtam volna el, és éltem volna a meglévő kettővel tovább? Őszintén tükörbe néztem és azt mondtam, hogy mindenképpen babázni akartam, tehát ez volt az elsődleges szempont, hogy lett még egy kisgyerekem, az más kérdés, hogy természetesen kislányra vágytam, ahogy más is, akinek van már két egynemű gyereke, harmadikra mást szeretne. Szóval, ekkor mondtam azt újra magamnak, hogy a babát megkaptam, tehát mit akarok még???? Nem lehetek ennyire önző stb. Nálunk a férjem, szerencsére partner a negyedik babában, igaz az győzte meg, hogy 1. nem fogok bekattani, ha újra fiú (ezt megigértem), 2. szerinte is a két nagy, két kicsi felállás optimálisabb helyzett. Ő is eredetileg kettő gyerkőcöt akart, de mikor Vince lett Sarolta helyett, akkor azt monta, hogy oké legyen egy harmadik is. Most már ő is izgult, hogy kislány legyen, de csak miattam, neki továbbra is mindegy, sőt tökre örül, hogy megint fia lesz.

Nekem az volt ebből a nagy tanúlság, hogy a legfontosabb az egészség, illetve ha lesz negyedik ne akarjak feltétlenül kislányt, hanem egyszerűen csak kistesót a kistesónak, és majd lesz amilyen lesz. Biztos izgulni fogok, hogy milyen nemű lesz majd, de most úgy érzem, hogy nem fog ennyire megviselni, ha ismét kisfiú, most nagyon beleéltem magam, hogy kislány-kislány-kislány. Az biztos, hogy négynél több nálunk se lesz.

Azon is gondolkodtam, hogy mi a jobb, hogy most tudtam meg, vagy az, hogy ha tudom már a 14 hét környékén, a biopszia papírból. Igazán nem tudom, ebben az volt a jó, hogy álmodozhattam kb. fél évig...de ez jó volt? Igaz a kislányokat örömmel bámultam, most meg megint irigykedem, a kislány rucikat örömmel tapogattam a boltban, most nagy ívben elkerülöm, még csak rá se nézzek. A másiknál legalább az ember úgy készül, hogy fiú, ez van, kész.

Attól ne félj, hogy a lelki válságon nem jutsz túl, biztos, hogy igen, mint itt sokunknak.

A védőnőm egyébként szenzációs, tegnap voltam nála és neki is mondtam, hogy most már tudom, hogy megint kisfiam lesz, és átlátott rajtam. Megkérdezte, hogy nagyon kislányt szerettem volna, igaz... Mondtam, hogy őszintén bevallom igen. Megkérdezte, hogy miért. Tényleg miért??? Mert ez a természetes, hogy az ember szeretne ilyet is meg olyat is?Van barátnőm, aki pl. két egynemű gyereket akart, mindegy milyenek, de a tesók legyenek egyneműek, mert neki öccse volt, és nem tudott vele játszani... Igazából nem tudok értelmes választ adni arra, hogy miért olyan fontos egy lány....

Gyerek-gyerek, lélek-lélek, akit nekem kell felnevelnem, nem mindegy milyen, sajnos most is még azt mondom, hogy nem mindegy, de szerintem ha ezt a vágyat teljesen elengedem és megnyugszom (jó úton haladok), akkor lehet, hogy másképp látok egy csomó mindent... és felfedezem az élet apró örömeit, ez most jól hangzott, ide a végére...

Nagyon puszillak, így virtuálisan, hidd el nemsokára jobban leszel, csak agyilag kell feldolgozni, az meg nem tart olyan sokáig....

Elnézést az ezer helyesírási hibáért, ha gyorsan írok, mindig tele van... Nem vagyok ennyire gagyi, mint ahogy látszik.... mikor utólag olvasom, akkor szégyenkezem, hogy ááááááá

Seruzád, köszönöm, nagyon aranyos vagy, nagyon sokat segít nekem amiket írsz, meg amiket a többiek írnak, akik szintén keresztül mentek ezen a lelki válságon.
Lehet hogy jobb hogy most megtudtam, bár lehet jó lett volna egy kicsit boldognak lenni, és merni nézegetni a kislányruhákat, kislányokat, aztán a végén megtudni, amikor már majdnem itt a szülés, és akkor meg úgyis mindegy lesz, egy hihetetlen boldogság az új kis életet megölelni, megnézegetni, gyönyörködni benne, megszoptatni, szeretgetni. Aztán hazavinni és elkezdeni a három gyerekes életet:-)

Én nem hiszem hogy képes leszek úgy elengedni a kislány utáni vágyam mint Laura, vagy mint Panni, vagy ahogy TE is készülsz rá. Én biztosan tudatosan fogom a 4. -et (ha lesz) tervezni, és véletlenül se pé-kor Szóval lehet nekem emiatt soha nem is fog sikerülni, de nem hiszem hogy csak úgy bele mernék vágni. Egyszer Andi írta hogy ő az 5.-et csak úgy tudja elképzelni, hogy kideríti 12. hét előtt a nemét...sztem én is csak ezt a verziót tudom elképzelni, egyszerűen nem vagyok olyan erős mint Ti, mint Laura, vagy Panni, vagy Napsugár, nem vagyok sajnos

De most ezen még felesleges is gondolkodni (persze fogok), még itt állok egy terhesség legelején, most át kell mennem azon a bizonyos hídon, és nem akarok hetekig keseregni, egyszerűen nem tehetem meg a kisfiammal a pocakomban, nem érezheti hogy szomorkodom.

Kicsit már ma is jobb, jó hogy leírhatom Nektek és tudom hogy teljesen értitek és átérzitek amiket írok.

Azért jó lenne ha zárt lenne a topik, nem tudom hogy sokan akik csak olvasnak mit gondolhatnak

Seruzád, neked mekkorák a nagyobbik fiaid? Mikorra tervezed a 4-et? A helyesírási hibákkal ne törődj, én észre se veszem őket, csak a tartalmat nézem

Roni, annyira szeretnék neked valami biztatót írni.
Nehéz.
Csak az idő, ami segíthet, meg a remény, hogy ott a lehetőség a 4. babára.
Én is lassan ott tartok, hogy Dani kezdi az ovit, november 5-e az első nap. Én szerettem volna, ha egy csoportba kerülnek, de nem sikerült.
Majd kiderül, hogy lesz jó.
Ölellek!

Seruzad, olyan ari vagy, én sem figyeltem a helyesírást!
Megjegyzem, én is gyorsan írok, és tele van piros aláhúzással!!!


Magamról:
Jobban vagyok. Sokszor elfog a sírás tök váratlan pillanatokban, a következőben meg egészen jól vagyok.
Folyton azon agyalok, vajon ki lett volna ő?
A várva-várt kislány? Vagy nem?
Megpróbálom feltenni a képeket a kápi tesztről.

Roni!

Én is megértelek totál...a 3.fiamnál(bár az egy kicsit speckós volt mert előtte volt egy művi vetélés9szóval még a vetélés előtt nagyon kivoltam h nem élem túl ha nem lány lesz...aztán az a vetélés helyrerakott....aztán meg a 3vetélés egymás után nagyon-nagyon helyre rakott...abszolút nem kívánom hogy ilyen áron tapasztald meg milyen egy fiúcskának is örülni...mert én végig azt hittem h Viola fiú....aztán a sors vagy Isten(ki hogy gondolja)megtréfált...így utólag h van egy kiséányom persze könnyű "dumálni"...ha őszinte akarok lenne,igazából már a 4.terhesség alatt az 5. babára gondoltam hogy hátha lány lesz....gondolom ez mindent elárul...szóval annyira ne gondolod hogy ez másnak másképp vagy könnyebben megy mind neked.....mindannyian ugyanazt érezzük és gondoljuk...tök normálisak az érzéseid...kívánom higy mahar fel tud dolgozni a 3.kisfiad érkezését...valamiért ennek így kell történnie..ezt fogadd el....és soha ne mond hogy soha...hogy nem lesz 4.gyerek...a jövőt nem tudod,pont ez az izgalmas még benne

Angie!

Jó hogy jobban vagy!!Fel a fejjel!!

Panni

Roni: Nekem Marci az első októberben lesz 8 éves, Vince most volt 6 éves. Úgy jöttek össze, hogy Vincuc (Marci hívta így) augusztusi, a mostani babusom lesz szeptemberi, és Marci októberi.

Hogy mikor jöjjön a 4. baba, nem tudom még nem agyaltam, szerintem úgy, ahogy Lauráéknál, véletlenül... Tudod én írtam, hogy az időzítésben már nem hiszek, és úgy gondolom ez az egész sokkal magasabb szinten dől el, mi itt emberek bármit gondolhatunk, trükközhetünk, valakinek bejön, valakinek nem. Lásd. Judit (mindent megtett) és még más is van így...

Próbálom a lelki részemet rendbe rakni, most úgy gondolom, inkább ettől függhet a dolog.

Jó lenne a kis korkülömbség, így amikor a szoptatás alatt visszajön a menstruációm megpróbáljuk, ez nem tudom mikor lesz. Marci legalább fél éves volt, mikor újra lett peteérésem...

Sziasztok Csajok!!!

Zsó kitartást Nektek a betegségekhez és az ötletekhez is! Akár a saját történeteimet hallanám vissza. Nekem sem sok időm maradt a pihenésre! És valóban tök ügyes vagy, hogy így levezényelted a gyerekek körüli dolgokat. Családról annyit, hogy nálunk sem voltak annyira megértők, akár krupp, akár asztmáról volt szó, szerintük túlmisztifikáltam a dolgot...Pedig sokáig használtuk mi is a sóoldatot és a szteroidot is a fulladás miatt, volt a babyhaller-ünk, meg a kruppra az eseti gyógyszert. Részben ezért is elég nagyok voltak, mire az első éjszakát töltötték el nélkülünk.

Ági. Szerintem a csajok jól megírták. Sajna nálunk sem vol kiugró súlygyarapodás soha, ők inkább hosszra nyúltak mindig. Akkor volt stagnálás, illetve kicsi súlygyarapodás, amikor elkezdtek mozogni, illetve bejöttek a pépes cuccok, a hozzátáplálás. Az enyémek nagyon kevés féle pépet, illetve turmixolt, pürésített dolgot ettek. Akkor volt egy picivel nagyobb ugrás, amikor jöttek a fogacskák és már a felnőtt kaját tudták enni. De ha úgy érzed, hogy volt valami normálistól eltérő, akkor kérd ki esetleg védőnő tanácsát.

Angie, örülök, hogy jobban vagy! És jól állsz a dolgokhoz, hogy szinte csak előre nézel!!! Jókat írtak Beze és Panni, ezek biztos most erőt tudnka neked adni!

Seruzad, helyesírással ne törödj, én is ha sietek, sok hibát ejtek, ráadásul én meg állandóan felcserélem a betűket.

Roni, Seruzad! Ha magamba nézek, akkor ti sokkal előrébb jártok, mint én. Amikor én megtudtam, hogy hármaskám fiú, hallani sem akartam 4. babáról, a férjem mondogatta mindig. Aztán szülés után pláne nem akartam. Örültem, hogy ott van, és inkább kerültem azon anyukák kapcsolatát, akiknél kislány lett. Amitől megőrültem, azok a beszólások, hogy ők tutira mentek....mondtam magamban, szerinted én mire...
Aztán jött a vágy, ahogy nálatok, hogy kéne egy 4.. Akkor a férjem 2 dolgot mondott. Az egyik, hogy először dolgozzak, és majd beszéljünk róla. A másik, hogy ő nem akarja, ha ez az újabb baba fiú lesz, hogy kiboruljak.... Így teltek az évek, és ahogy írtam, egyik nap erősebben élt bennem a vágy, máskor meg nem is vágytam kislányra...
Nálunk a fiúk és apa volt, akik egyre jobban vágytak hugicára. És bár még nem tudjuk ki lakik odabent, de amíg a 3. babára "nekem tökmindegy"-el állt hozzá apa, itt már sokkal több lépést tett az ügyért. Főleg az étkezésére figyelt. Szóval én ennél többet már nem várhattam, várhatnék tőle, vitamint is szedett, az időzítést is nagyjából nézte, ott inkább mikor hogyan lehet...de mint kiderült nálam ez nem volt mindig olyan evidens... Most nagyon vágyik egy nunisra, de ha fiú lesz, őt kell elfogadnunk. De az a tudat vigasztalni fog, hogy ennél többet valóban nem tehettünk volna. Ja igen, de ahhoz sok pénz kellene...

Érdekes, amit Napsugár is írt. Innen is látszik, máshogy élünk meg dolgokat....
Mert nekem 3 barátnőm is van, 2-nél 2 fiú, 1-nél 3 fiú után jött a kislány, és ők annyira odáig voltak. Nem szerették "kevesebbel" a fiúkat, viszont hatalmas volt az öröm a kislányért! Főleg apukák, hát azok a föld felett jártak. A 3 fiú után kislánynál, a fiúk beosztották, ki mit csinál a kiscsajjal, és olyan boldogok és büszkék voltak, öröm volt őket nézni. Aztán az egyik 2 fiú után kislány barátnőmnél tudatosan lett a 3. kislány, de a boldogságukat beárnyékolta, hogy 24. hétre meg kellett szülnie a down-os babáját. Aztán 4. (aki a 3.) újra tudatosan kislányt terveztek, és azóta már 2 éves a gyönyörűség. Szóval látjátok, valaki tök könnyen elengedi a vágyat, vannak (köztük én is ) akik meg nem tudják elengedni, feldolgozni. Talán most, hogy már leírtam és hogy éreztem, hogy apa is mindent megtett, könyebb lesz talán....
A fenti barátnőim mindig azt mondták, hogy próbáljátok meg, megtudjátok, mennyire más érzés. ( Csak én féltem attól az egésztől, mi lesz, ha újra fiú lesz. Mert nekik sikerült, de mi a garancia, hogy nekünk is össze fog jönni.....)

Roni, majd nézek uh időpontot, de apa megint utazik, nem is kevés időre.... Aztán ha hazajött, meg lement ez a sulikezdés, akkor talán jobban lesz rá lehetőség, addig marad a remény, ami nekem most jó érzés. Ja és én már a terhességem kezdetétől tudatosan kerülöm a kislány ruhákat, én már egyszer "megégettem" magam, azóta tudatosan nem.... Talán 1-2 darab van még a régmúltból, amikor még strucc voltam

Jó hosszúra nyúltam, bocsi

Sziasztok!

Humadene kérte a szerkesztőktől, hogy töröljék őt és a hsz-eit is személyes okokból, így utólagos engedelmetekkel írtam Diának, hogy új zárt topicot indítanék ezzel a névvel, ami most is van, remélem, nem bánjátok.

Seruzad, nagyon aranyos vagy, hogy engem is említettél, de nekem egyelőre 2 fiam van, nem tudom, lesz-e 4. gyerekünk, de annak ellenére, hogy nagyon nehezen bírom az éjszakázást, és fogyni sem tudok, pedig szopik alatt eddig remekül ment, meg szeretném próbálni még egyszer a kiscsajt. Ha nem sikerül, így jártam, elfogadom, de 4 gyerekkel érezném teljesnek a családot. Mondjuk kipróbáljuk a nagy korkülönbséget, mert legkorábban bő 2 év múlva kerítek rá sort, és egyelőre a párom hallani sem akar róla.

Babér, nagyon drukkolok nektek!

Sziasztok!

Beze, köszönjük szépen! Mi történt Humanede-vel? Remélem nem itt bántódott meg vmin!

Babér, én is drukkolok nagyon, reméljük teljesül az álmod! S persze mindenkié!

Roni, Te meg szép komótosan lépkedj fel a hídra, fogjuk a kezed!!! Kitartást Neked a továbbiakra és gyere minél többször.

Seruzad, Neked meg már lassan minden perced izgi lesz, ki fogja hozni a gólyahírt? Kívánom hogy csodaszép szülésed legyen!

Én ma végre eljutottam dokihoz, sajna II. diabétesz, úgyhogy kezdődik a sanyarú dietetikushoz járás, 160-as diéta, elköszönhetek a reggeli életmentő kávémtól és persze metformin és örüljek hogy nem kell még inzulin injekció. Úgyhogy meghozta az elmúlt 4 stresszes év a hatását, most hogy rendbe tettük nagyjából a fiúkat, jöhet anyuci is....az a legnagyobb bajom hogy én napi 1x eszem, se kedvem se étvágyam többre, úgyhogy ez az órabeállítás és 3 óránkénti evés annyira távol áll tőlem, ebbe fogok bedilizni, az tutti.
Szóval túl jó híreket nem kaptam ma sajna...

De legalább Levi első ovis napja nagyon jól sikerült!:-))) Ennek örültem, mert tartottam tőle, éjjel nagyon vacakul aludt, stresszelt rendesen, csomószor felébredt, na nem félt meg ilyenek, várta is, de akkor is készült rá lelkileg.

Elteszem magam holnapra, azt hiszem hosszúra nyúlt a mai napom.

Nyugodalmas jó éjszakát Nektek!

Beze: a mondatot úgy értettem, hogy erőt és ölelést kaptam tőletek a három fiús léthez, bár lehet kicsit félre érthető volt . Andinak 4 fia van, Anginak is 2, de sok erőt kaptam tőletek, amit nem felejtek el. Kicsit furcsa az internet, hiszen itt mindenki arctalan, nem ismerjük egymást, mégis lelkitársak vagyunk, valami összehozott bennünket (a kislány utáni vágy)...

A zárt topiknak én is örülök, mert akkor hozok én is fényképet magamról, hogy ne legyek arctalan

Zsó: Nem lehet könnyű, de meg lehet szokni. Apukám is II. cukorbeteg, igaz ő már vagy 30 éve az. Szigorúan diétázik (sztem túl szigorúan, olyan sovány, bár sose volt kövér), betart mindent, igaz van olyan, hogy pl. ha sütöttem sütit, azért megkóstolta, csak aztán aznap már nem evett mást csak valami szénhidrátmentest.
Kávét miért nem lehet? Úgy rémlik apa kávézik, igaz talán nem reggel, hanem ebéd után és persze cukor nélkül...

Majga telefonszámát elmentettem. Már nagyon visszaszámolok, az oviban, suliban mindenki szörnyülködik, hogy atyaég mekkora hasad van.... stb. Hát mekkora legyen, harmadik, fiú és napokon belül megszületik...

sziasztok!
nem volt jó a laptopom, nem tudtam jönni, most sikerült nagyjából visszaolvasni, a végéig még nem jutottam el.

Angie: nagyon.nagyon sajnálom, adjon erőt az a gondolat, hogy mielőbb babás leszel, mert ez igy szokott lenni, csak ne görcsölj rá és akkor sikerülni fog. most hogy vagy?

Seruzad: neked nagyon szorítok, hogy a szülésnél minden rendben legyen, hidd el, mikor már a kezedben tartod, nem fogsz másra gondolni, csak arra, hogy milyen boldog vagy, és hogy mennyire jó, hogy egészséges és szép stb, és a tiétek, és nem baj, ha kisfiú.
én is igy gondoltam, ezek jártak a fejemben és nagyon boldog voltam/vagyok.

meskete: már megint a szívemből szóltál, örülök, hogy vagy és jössz és öntöd belénk a pozitív gondolatokat.

Roni: drukkolok, még lehet akár kislány is, a 13. héten nem tudják biztosra megmondani, bár nekünk H.K. a 12. héten nem biztatott kislánnyal és nem is lett az.

most ezt elküldöm, nehogy elszálljon.

Bascha: Én már nagyon várom a kicsi fiamat, és nincsenek már rossz érzéseim, hogy nem lett lányom... Már most is boldog vagyok és nagyon büszke magamra... Az sose volt baj, hogy ő jött, hanem hogy a másik miért nem.... Akkor volt nehéz, amikor megtudtam, hogy az álmom eltünt, de vele kapcsolatban soha nem volt negatív érzésem, csak a másik hiánya miatt.

Azt meg tudom magamról, hogy egy babától elolvadok, akár milyen nemű, hátha még az enyém....

Azon vigyorogtunk a férjemmel, hogy egy régebbi korban, mi (fiús anyukák), milyen közmegbecsülésnek örvendtünk volna. Rengeteg irigyünk lenne, hogy ennyi fiút tudunk szülni...

Sziasztok!

Beze, köszi, hogy intézkedtél!!!! Andit sajnálom, remélem, nem én, mi bántottuk meg esetleg valamivel. Téptünk fel esetleg benne fel sebeket... Talán a zártba jön, és majd mesél ő is magáról. Biztos vannak lelki hullámvölgyek, amikor azért csak előjön bennünk, hogy nekünk miért nem sikerülhetett az ami másnak ripsz ropsz... És nem az a gond, ahogy itt többen írtuk, hogy miért éppen fiú, hiszen imádjuk, mert a miénk, hanem a vágy az ismeretlen felé... Remélem, majd jön Andi oda és ír nekünk, ahogyan Szerencse is!

Zsó, kitartás a diétához, sajnos én sem vagyok ebben jó. Változó mikor éppen hogyan eszek. Valamikor szépen rendszeresen, van amikor meg egész nap rohanás van, akkor csak 1x vagy 2x. De biztos menni fog, eddig is tök ügyi voltál! Hát igen, azért az a sok stressz, idegeskedés sajna nem múlik el nyom nélkül. De most ha magadat is helyreraktad, akkor jöhet az újabb terv, cél!

Seruzad, igen a régmúltban biztos mi lennénk a tuti trónörökös szülők . De vannak most is kultúrák, ahol büszkén kihúzhatjuk magunkat, hogy ennyi fiúnak adtunk életet. Drukkolok, már nincs sok vissza, és várjuk, várom a híreket én is! A végén már nekem is terhes volt az áldott állapot.

Roni, drukkolok neked is! Még holnapig van remény, hátha kiscsaj lesz! Kiváncsi vagyok többszörösen is. Ha megerősítést nyersz, hogy minden okés a babával, akkor az nekem is pozitív, hogy bár én nem vállalkoztam a mintavételezésre, de minden rendben lesz, jó szemű volt a doktornő. Lehet, hogy itt nem jön át, hogy mit akarok mondani. (nem a nemére gondolok elsősorban)

Bascha, örülök, hogy itt vagy újra köztünk! És Meskete az én esetemben is úgy ír, mintha az én érzéseim, gondolataim jönnének vissza.

Beze, a zártról majd kapunk valami infót, vagy hogyan lesz? Te tudod, illetve tudja valaki?

Sziasztok!

Megmondom őszintén én is azon az oldalon állok, hogy egy leányzóval más, mint a fiúkkal. És nem is igazán nekem! (bár gondolom, hogy elkezdődnek a csajos dolgok, akkor én is előtérbe kerülök), de Apa pl. elolvad a lányától. Pedig fantasztikus a kapcsolata a fiaival, szerintem kívánni se lehet jobbat, de a lányába már most szerelmes. A fiaim pedig annyira büszkék arra, hogy van egy húguk! Biztos örültek volna egy öcsikének is (illetve Csongorom egy idő után elfogadta volna, mert hát ő kifejezetten Hugit rendelt ) És igen, azt hiszem Seruzad fogalmazta meg legjobban. Nem azt bántam volna, ha 3.ra is fiam születik, hogy Ő lett, hanem, hogy miért nincs a másik.
Sokszor elgondolkodom azon, hogy nekem van-e egyáltalán jogom itt köztetek állást foglalni, nem bántok-e meg valakit, akinek nem jött össze (egyelőre!) a kislány, miközben nekünk sikerült! Hát remélem, hogy amiket leírok azzal senkit nem bántok meg!

Ági: Nekem jó, hogy írsz, legalább van remény, hogy lehet lányt is összehozni, Laura és Napsugár is számomra pozitív példa, remélem Babér te is beállsz a sorba, elképesztően drukkolok.

De azt azért elárulom, hogy nagyon irigy vagyok, jó értelemben

Köszi Seruzad!

Sziasztok!

Ági, engem sem zavar, ha megosztod velünk a saját tapasztalataidat, ami nálatok bejött, bevált, hiszen ez nekünk is erőt adhat a nehézségekben. Az is jó, hogy őszíntén megírtad, hogy nálatok más volt, hogy egy kislány érkezett. Valószínű a kisfiút is örömmel fogadtátok volna, csak így más volt. Én most azt írom, de ha így lesz megírom, hogyan lesz valójában, de én biztos, hogy napokig nem fogom majd fel, hogy kislányom lett, és nagyon szerencsésnek és boldognak fogom magam tartani. Egyébként most nálunk is nagyon hugicát szeretnének a fiúk és ők is már tervvel készülnek, ki fogja fürdetni, pelenkázni, altatni, etetni. Anyukám szerint ájtatom őket, hogy hagyom őket a hitben, hogy huguk lesz. De mondtam neki, majd ha ténylegesen kiderül, hogy ki lakik bent, akkor megmondom nekik, és ha kisfiú lesz, akkor őt is szeretettel fogják fogadni. (Bár szerintük már épp elég fiú van a családban! Akkor én meg sem szólaltam... ) Szóval most még álmodozunk, és olyan jó tőlük hallani... Remélem, bevállik a megérzésük. A 3. fiamnál az első fiam mondta, hogy ő öcsikét szeretne, és érezte, hogy öcsikéje lesz...na majd most meglátjuk.
Különben pont a napokban gondolkodtam, ha jól emlékszem, akkor a topikon szinte csak nálatok jött be 3.ra a kislány. Így van, jól tudom?! És részemről gyere, és szívesen olvasok mindenkit!( Illetve akik korábban támadóak voltak, át sem tudták érezni a mi érzéseinket, problémáinkat..., őket azért annyira nem )

Seruzad, köszi, és remélem, én is beállok a sorba, ha nem akkor megyek Roni után a "hídra" és akkor lehet, hogy napokig én is depis leszek
irigység ismerős érzés.

na megyek mert sztorizik a 3. szülöttem..és így nehéz gépelnem

Angienak, Roninak továbbra is drukk! Seruzad neked is, hogy a kiskrapek segítsen a szülésben!

Beze, jobb már Manu refluxa, illetve mohósága?

Sziasztok!

Zsó, Babér, igazán nincs mit, szívesen tettem.

Zsó, sajnálom a 2-es cukorbetegséget. Metformin kicsit rossz lesz az elején, de hozzá lehet szokni, ahogy a ch-számláláshoz is. Nehezebb szerintem a 3 órás időközök betartása, de menni fog, hidd el!

Babér, ha kész az új topicunk, rögtön megírom ide, és felveszem a tagokat. Ha valakit kifelejtek, majd figyelmeztessetek.
Köszi, tegnap este megint rengeteget bukott, ma hajnalban is, azóta semmi. Szóval hullámzó.
Néztél uh időpontot?

Seruzad, így már értem, és köszönöm!!!

Sziasztok Csajok!
Hívtak az eredménnyel: egészséges kisfiú!
Azt hiszem már az első lépést megtettem azon a hídon, és nagyon köszönöm Nektek hogy segítetek átmenni rajta.

Zsó, sajnálom a cukorbetegséget

Babér, remélem nem kell velem jönnöd a hídra, szorítok nagyon!

Napsugár rég járt erre...tuti nagyon babázik:)

Bocsánat az eltűnésemért! Legutóbbi hosszúra sikeredett levelem után, véletlenül az X-et nyomtam meg az elküld gomb helyett, ami után kicsit bepipultam és napokig nem akartam újrakezdeni.
De most...

tina, nálunk úgy van az oviban, hogy nem a kiscsoport az első, hanem a mini. Így pl. Krisztián nem jár kétszer semmit, csak végigmegy a létrán. Én is visszatartanám a tavaszi gyerekemet, hát még Annát. Nem hiszem, hogy friss 6 évesként érett lenne a sulihoz. A nagy is most lett 6, őt sem küldtem volna még suliba. Nagyon remélem, hogy nem lesz majd gondunk a többiekkel belőle a jövőben.

roni, örülök, hogy egészséges a babád! Írták előttem, hogy H.K. sem tévedhetetlen, én ezzel 100%-ban egyetértek, és remélem hamarosan 1000%-ra kiderül az igazság.
Mikor lesz eredménye a biopsziának?

angie, nagyon sajnálom ami történt! Nagyon bízom benne, hogy mielőbb beköltözik az igazi kis pocaklakó, aki veletek is fog maradni! Sok erőt neked és sok pussz!
Tudod én is nagyon korán kezdtem a kápi tesztet, de érdemben nem változott semmi az idő múlásával. Ha piros lett, szerintem az jelent valamit, bár nem 1000%, csak a véleményem.

babér, hamarosan te is kipróbálhatod milyen is ez! Szorítok, hogy megéld ezt!

ági, Dorka fogyása szerintem természetes. Ha nem drasztikus és állandó a változás, szerintem semmi gond nem lesz. Minden életkorban van egy ilyen. Középső pasim teljesen elvesztette a kis pociját és "úszógumiját", ahogy oviba került.
Annyira jól leírtad a 13:04-es hsz-edben, nálunk is ez van, és sokszor én is azért nem merek többet írni, mert félek, hogy ez másnak rossz érzés lenne.
Apa nálunk is szerelmes lett, és a fiúk nálunk is odáig vannak.

aprooka, le a kalappal előtted! Nagyon nehéz lehetett az a 9 hónap, amit átéltetek! Csodálni szoktam az olyan embereket, mint te. Honnan tud az ember ennyi erőt és kitartást szerezni? Persze az első és legfontosabb a gyerek, de a lelki része akkor is nehéz lehet.

meskete, örülök, hogy segített, amit írtam. Biztos más lesz majd nekem is, ha nagyobb lesz és nem csak fekszik az ágyban.

beze, köszi, hogy írtál a zárt topik miatt! Aranyos vagy!
Én is azon agyalok amin a többiek, hogy mi történhetett Andival. Ezt ki sem tudom verni a fejemből... Fel sem merem hívni. Nagyon sajnálom

Anna beleesett 2 napja a növekedési ugrás kellős közepébe. Nem emlékszem, hogy bármelyik fiú átesett volna ezen. Anna hétfőn még gyönyörűen 3 óránként 100-120-at evett (amire büszke is voltam), kedd délután már sűrített, szerda reggel óta pedig 1,5-2 óránként 50-60-akat eszik. Brutális! Szerencsére éjszaka nincs gond, de a néhai kakilási gondjai és az állandó szopizási kényszerei miatt, szinte le sem lehet tenni. Most is itt van a kezemben. Ez mikor múlik el? Olvastam, meg a védőnő is mondta, hogy bizonyos időközönként (3 hét, 6 hét, 3 hó, 6 hó) ez természetes, nade meddig tart? Amúgy szépen hízik és nőtt is, ezért sem értem, hogy a 120-as értékről hova akar még tejcsit növelni.

roni, sokáig elszöszmötöltem az írással, és most vettem észre, hogy írtál előttem! Bocsi! (Fél kézzel lassan ment az írás. )
Gratulálok az egészséges kislegényhez! Remélem nemsokára futni fogsz azon a hídon!

Sziasztok!

Bocsánat, hogy most nem írok külön-külön, elolvastam mindent, köszönöm a bíztatásokat, most nagyon kell is.

Beze, Te szedted ezt a vackot? (merckformint) Tényleg megszokható?
Hát, én tegnap a pokolban jártam tőle, éjfél utánig azt sem tudtam hol vagyok, csak feküdtem ahova épp el tudtam mászni, ma is egész nap émelyegtem, hányingerem volt, az egy dolog, hogy a wc mellől is nehezen tudok felkelni, de a közérzetem olyan, mintha 10 percenként alaposan megvernének.((
Szóval a doki azt mondta hogy napi egyel kezdjem és napi 3ra vigyem föl. De ha a napi egytől így kifordulok, akkor hogyan tovább? Most felet vettem be, eddig legalább bennmaradt. De a többi tünet detto.
Felírt még 4 félét, hogyha ez nem, akkor mire váltsak, de alkalmasint nem tudom hogy meddig próbálkozzam? Mert a többi sem ezres hogy nem csinálja ugyanezt, nem?
Te ráálltál és nem voltak tüneteid tőle? Mennyi időbe telt?
Köszi!

Bocsi az offért, de kicsit aggódom, hogy mi lesz, mert ebben az állapotban nem tudom egyedül ellátni a fiúkat, hozni vinni oviba, délután különóra, délelőtt Zétinek csiribiri vagy egyéb...a lakásból alig bírok kimászni....

Sziasztok!

Roni, nagyon örülök, hogy minden rendben babával.
Nekem úgy tűnik az írásodból, hogy jobban vagy!
Kérdeznék valamit a chorionról:
Ezt még aznap csinálták meg, amikor a kombi tesztet?
Vagy 2x mentél fel?
Ezen gondolkodtam, mikor még készültem oda, hogy ha szükség van rá, lehet-e aznapra kérni, hogy ne kelljen 2x megtenni az utat?

Andin én is gondolkodom, miért vajon?
Ha zárt lesz, biztos jön majd, nem?

Zsó, sajnálom , hogy rosszul érzed magad!
Pontosan nem tudom, mit jelent a II. cukorbetegség, de nem gondoltál még az Update termékekre?
Nekem sokan mondták, hogy tényleg jók, nem emelik a vércukorszintet, sok mindent megehetsz bátran.
Azért nézd meg, hátha.

Napsugár, a fiúk nekem sem estek át ilyenen.
Nem tudom, meddig tarthat, de kitartást!
Egy lányért mindent!
Ja és köszi a véleményt kápiról.
Én már előtte is éreztem, hogy fiú. Egyszerűen csak így tudtam elképzelni, megéreztem, vagy mi fene.
Ugyan így voltam Benivel. Egyszerűen csak tudtam elejétől, hogy fiú.
Még egy kérdés: A káposzta leve amikor leszűrtem, nekem tök kék volt. A videókon nem ilyen kéknek láttam.
Neked milyen volt?

Ági, szerintem senkit nem bántasz meg!
Gyere!

Babér, köszi a drukkot, én is nagyon szorítok neked!
Valakinek már össze kell jöjjön mostanában a kívánt baba!!!!

Seruzad, tűkön ülök én is! De gondolom tőled jobban senki.
Könnyű szülést kívánok!
Írj majd!

Most viszont lépnem kell.
Most megyek a nőgyógy vizsgálatra.
Remélem nem talál semmi gubancot.
Bár még most is úgy gondolom, hogy az uh-os jól látta, hogy nem maradt semmi.

Még valami!

Képzeljétek, mikor még mentem múlt pénteken az uh-ra, írt nekem privit egy nagyon kedves lány, Judy5.
Ismeretlenül is drukkolt nekem, mert olvas minket és izgult értem.

Nagyon jól esett. Még egyszer köszönöm neki is.
Mondtam neki jöjjön közénk, de ő azt mondta, ilyen összetartó, régi csoportba nehéz már beilleszkedni.
De szerintem mi szívesen fogadunk mindenkit.
Ha egyetértettek, biztassuk kicsit, hátha meggondolja magát.

Sziasztok!

napsugár, igazán nincs mit, én köszönöm! Ha minden igaz, ma már készen lesz.

Zsó, igen, szedtem metet, magas inzulin-szint miatt, az 1 kezdésnek tényleg nagyon sok! 1000-es tabletta volt, féllel kezdtem, szédültem, hányingerem volt, gyenge voltam, fájt a gyomrom, de hozzászoktam, arra sajnos nem emlékszem, mennyi idő alatt.

Roni, GRATULÁLOK!!!!!

Angie, engem is szívesen fogadtatok, nem érzem magam kívülállónak, pedig nem régóta írok.
Írj vizsgálat után!

Kész a zárt topicunk, bejelentkezés után a főoldal legalján találjátok, aki nem látja, szóljon, igyekeztem mindenkit felvenni, humadenét is.

Hát én se túl rég csatlakoztam, de a fogadtatásra nem lehet panaszom! Judy5! Szerintem gyere bátran!

én nem látom a topikot, lehetséges hogy kimaradtam volna?