Hali!
Meg vagyunk, meg vagyunk, Violka szépen nő, és az óvodai összevont ügyeletre való tekintettel hármasban nyomjuk itthon csajok.. Néha érdekesen alakulnak a dolgok!
Juti!
Lilivel császároztak, most úgy futottunk neki a dolognak, hogy ha sikerül, akkor természetes úton hozom világra, de sajnos meg ismételte magát a történelem, elfolyt a magzat víz éjjel (01:20-kor), és nem nagyon voltak fájásaim. 9 óra virrasztás és várakozás után megszületett a döntés, hogy ismét császár lesz. /Oxitocinnal nem indítanak, hogy ne repedjen szét az előző császározás miatti heg a méhen./ Úgyhogy meg kellett várni, amíg dokker visszér a Balcsiról, és utána 12-kor betoltak a műtőben. Megint tanultam, kár, hogy nem lesz 3. mert akkor már még okosabban futottam volna neki a dolognak. Volt fogadott szülésznőm, aki fantasztikusan gondoskodott mindenről. Volt a megbízható dokim, aki profin műtött, vágott, stoppolt, minden király volt. ANESZTEZIOLÓGUST, na azt nem fogadtam... Vazze. Az érzéstelenítést elk....ták, de kőkeményen, felvágtak úgy hogy még mindent éreztem, és nekem kellett szólnom, hogy ez így nem lesz fain. Vagy 5 percig bizonygattam, hogy de én ezt érzem, amíg rájöttek, hogy jééé én ezt érzem.. khmmm.. és akkor gyorsan elaltattak... Aztán úgy ébresztettek fel a folyosón, hogy vagy még nem hatott a fájdalom csillapító, vagy a menet közbeni altatás miatt volt egy flash back, de mindenesetre a frissen szúrt gerincem ellenére szó szerint fetrengtem, üvöltöttem és zokogtam a fájdalomtól, majd ismét filmszakadás, és az örzőben tértem ismét magamhoz, szerencsére akkor már nem voltak ilyen mértékű fájdalmaim.... szóval ha még egyszer neki futnék, akkor az altató orvost is kiválasztanám előre némi kis pénzért. Terveztem ugyan, hogy majd a műtét után adok az anesztesnek is egy kisebb borcsit, de ezek után...egy túróst! ...
:):) De nem számít, ezen túl kell lépni. A baba gyönyörű, az ijesztgetések ellenére egészséges, és mindenki jól van. Ja és a 4 hét alatt hízott 1,1 kilót...
Amúgy a kórházzal elégedett voltam, a csecsemősöket nem nagyon tudom szidni vagy dicsérni, mert ahogy tudtam a gyermeket magamhoz ragadtam és többet ki sem engedtem a karmaim közül, csak a "kötelező" fürdetésre estenként egy-másfél órára. 72 órásan kijöhettünk, szóval péntekről szombatra virradóan mentem be, szombat délben műtöttek, és kedd délben már elhagytuk a kórházat.
:):)
Azóta facebookon tettem fel a tesókákról is közös képeket.
Megyek, mindjárt szopitájm.
Jó nyarat mindenkinek, élvezzétek!
Pusz
Macs