2012.06.17 21:53
Szerző: delfinke6
Sziasztok Lányok!
Hogy vagytok? Kivel mi történik?
Megtaláltam a topikot ahova eltévedtem,engedélyel osztom meg a története.
Köszönöm ha elolvassátok.
Sziasztok!
Sajnos 2 vetélésen vagyok túl, mindkettőt műszeresen fejezték be. (ha ez egyáltalán számít: 16 éve edzek, egészségesen táplálkozom, nem dohányzom, soha sem vagyok beteg, max. 2 évente 1x náthás, nincs túlsúlyom...)
Tavaly nyáron kezdtük a baba-projektet a férjemmel. Nagy szerencsénkre 2 hónap alatt sikerült teherbe esnem, nagyon boldogok voltunk.
Mivel sajnos a mensim eléggé össze-visszának mondható (37-49 nap között jön meg össze-vissza), ezért nem csináltam tesztet, csak a 7. hétnél, hiszen többször fordult már elő, hogy közel 50 napra jött meg, így benne volt a pakliban, hogy csak késik esetleg...
Amikor megvolt a pozitív teszt, elmentem a dokihoz, megállapította, hogy minden rendben, ekkor voltam az UH alapján 6 hét + 2 nap környékén.
3-4 hét múlva kellett visszamennem, amikor is hidegzuhanyként ért a hír, hogy bár még él a babám, de nem fejlődött eleget, így ezt a terhességet azonnal be kell fejezni. A dokim mondta, hogy tutira valami fertőzéstől alakult így.
Teljesen kikészültem, 2 napra rá meg is volt a műtét... Ez tavaly ősszel volt. Abban az évben nem is próbálkoztunk a párommal, bár az orvos nem írt elő "pihenőidőt".
Idén megint nekiláttunk a dolognak, márciusban sikerült teherbe esnem ismét, aminek nagyon-nagyon örültünk.
6 hét és 2 napnál voltam először UH-n, mondták, hogy minden rendben, tökéletes a mérete stb. Ez egy hétfői napon volt. Csütörtökön délután nagyon enyhe barnás folyást észleltem, amikor is felhívtam az orvosom, hogy mi a teendő, hiszen az első vetélésem után azért olvasgattam a neten a témával kapcsolatban, sokaknál hormont írnak fel ilyenkor gyorsan és akár meg is marad a baba.
Péntek reggel a dokinál kezdtem. Megvizsgált, a baba tökéletesen volt, kalimpált a kis szive, meg minden. Felírt nekem Klacid-ot az orvos, mondván, hogy biztos megint fertőzésem van (hozzáteszem, hogy NEM VAGYOK FOGÉKONY FERTŐZÉSEKRE, az elmúlt 8 évben 1x szedtem gyógyszert baktériumra, tehát nem vagyok az az érzékeny típus), az okozza a vérzést, ami nem friss vérzést jelentett nálam.
Kiváltottam a gyógyszert, azonnal elkezdtem szedni, de eléggé félve, hiszen ez egy erős antibiotikum. 3x kérdeztem rá a dokimnál, hogy ugye ez nem árt a babának. Csak mert én olyan rosszul voltam a gyógyszertől, hogy az elmondhatatlan...
Azt mondta, hogy nem árt, és majd ez a gyógyszer megállítja a barnás folyást.
Hétfőn telefonáltam reggel az orvosnak (akkor már péntek óta szedtem a gyógyszert), hogy nincs változás, sőt, talán erősebb a folyás.
Szerdára berendelt, megvizsgált és már akkor látta, hogy nem nőtt eleget a babám a legelső UH-hoz képest. Pontosan 4 napot tudott nőni/fejlődni szegény, egészen addig, amíg a barnás folyás nem jelentkezett...
Ezek után azt mondta, hogy a remény hal meg utoljára, meg ez nem jó jel és jöjjek vissza péntek reggel, lehet, hogy addigra már nem is fog élni...
Még szerda este elmentem egy másik orvoshoz, aki természetesen előzetesen azt mondta, hogy ha még úgy áll a terhesség, hogy van értelme hormonnal (utrogestan stb.) megtámogatni, megpróbáljuk.
Sajnos akkorra a kisbabám szíve már megállt. ((((((((( Péntek reggel megműtött az orvos és most rendkívül szomorú vagyok, el sem hiszem, hogy 2x előfordulhatott pontosan ugyanaz velem!
Az első vetélésem után és most a 2. terhesség alkalmával többször kérdeztem az orvosom, hogy nem kellene-e hormonvizsgálatot csinálni (amikor meg már terhes voltam, akkor hormont pótolni), de azt válaszolta, hogy teljesen felesleges, ez biztos valami baktérium.
Úgyhogy én azt javasolom neked "Delfinke6", hogy MENJ MÁSIK ORVOSHOZ S.O.S., amíg még nem késő!
Az új orvosom hormonvizsgálatot és immunológiai vizsgálatot is fog nálam csinálni, amint lehet...
Pontosan ugyanazokkal a feltételekkel nem szeretnék egy 3. babának nekimenni, nem lenne értelme...
A dokim, akit maximálisan hibáztatok (egyébként Dr. Koós-Hutás Piroskáról van szó) még most a 2. vetélésem után sem csinálna semmilyen hormonvizsgálatot, csak a 3. után, ami számomra totálisan felháborító!
Ha csak egy kis kétely merül fel bennetek az orvossal kapcsolatban, MENJETEK AZONNAL MÁSIKHOZ, jobb a több vélemény, mint az egy rossz...
Én akkor, amikor a barnás folyásom elkezdődött és beszéltem az orvosommal, aki antibiotikumot mondott a telefonban is, szóval akkor TUDTAM, hogy ez nem jó út, de mégis bíztam benne, hogy ő az orvos, biztos tudja, mit csinál. Hát nem... Megpróbálhatta volna velem az utrogestan-t is, bajom nem esett volna tőle, ha netán mégsem a hormonjaimmal van baj... És még rá is kérdeztem és hiába...
Köszönöm a figyelmeteket.
Üdv:Teréz
És nagyjából ugyanazok a kérdéseim, mint Wigyorkának... Remélem, hogy gyorsan túl leszel ezen és próbálkozhattok újra! Ha jól emlékszem, írtad a korodat valahol - és ha megintcsak jól emlékszem, azért nem olyan vészes, szerintem (remélem) a környezeted tényleg csak riogat a menopauzával!! Jól értem, hogy akkor te már anyuka vagy, nem is az elsõ baba lenne. A környezetemben van néhány példa a késõi második babára, szvsz ez még teljesen normális kor a család bõvítésére!! Persze, ilyenkor oda kell figyelni gondolom, genetikai szûrés, stb, de azért ne hagyd, hogy elrettentsenek!
De legalábbis legyen szép napotok! Puszi
, de az tény, hogy egy újabb "kaparáson" vagyok túl. Először nem jött meg a mensim, amikorra vártuk, csak több, mint egy hét késéssel (kezdtem reménykedni) aztán viszont olyan szinten ömlött belőlem, hogy éjjel már mentőt akart hívni a párom. reggel amint lehetett téptünk a dokihoz, na ő már ki se engedett a klinikáról. Babateszt (negatív-szerencsére), és irány a műtő. Másnap már itthon is voltam. Örülök, hogy most nem egy picikét vesztettem el ( azt már nem tudom, hogyan dolgoznám fel).
