Sziasztok!
Egy hétre a szülés után már itt vagyok!
Beillesztek ide nektek egy kis leírást a szülésről:
2011.04.01:
22.00 : Elkezdődtek a fájások.Már alvásidőt fújtunk , de olyan 20 percenként mindig fel-felébredtem és figyeltem , hogy mozog-e a kicsi Kíra , mert a napokban csak annyit éreztem , hogy egyre kevesebbet mozgolódik.De most rendesen jelezte" Anya itt vagyok!"-de nem tudtam milyen fájásoknak tudjam be a görcsöket , mert éjfélig volt , hogy csak 40 percenként ébredtem fel , hogy besúrt a pociba.
2011.04.02:
Kora hajnali órák: A fájások 10 és 7 percesek lettek és minden fájással a wc-re kellett rohannom , mert folyamatosan pisilési ingerem volt.
Hajnali 3 óra: Picur mozgolódik folyamatosan és 5 percesre váltottak a fájások.A tusolást gondoltam valamelyik irányba kimozdítja az eseményeket a pocakban és így kb. egy órán át tusoltam forró vízzel, de a fájások maradtak és se nem erősödtek se nem gyengültek.
Hajnali 5 óra:Ekkor már apit is felkeltettem illetve apum és anyum is velünk virrasztott várva , hogy haszna lesz a rétegesen ágymatrac fölé bekészített nedvszívó rétegnek , de a fájások érkezésével én a wc-re rohantam.Az egyik ilyen rohanás következménye , hogy kicsi véres vonalat találtam a papíron.
Na ekkor döntöttünk úgy , hogy felhívom a kórházat jelezve nekik *mert itt ez a dolgok menet , hogy előbb betelefonál az ember , hogy sürgősen meg és készüljenek rá*, hogy bemegyünk.
A kórházzal olyan 15 perces beszélgetés után megbeszéltük , hogy Ők is és én is akkor leszünk nyugodtak , ha a védőnőm kijön és megnézi mi a helyzet.
Hozzátenném semmi de semmi félelem nem volt bennem , csak izgatottság és türelmetlenség , hogy legyen már valami!
Reggel 6.10: Megérkezett a védőnő és kikérdezett illetve a vizeletből megállapította , hogy vér és fehérje is túlteng .
Felfektetett az ágyra és közölte , hogy akkor most Ő megvizsgál és megnézi mi újság Babóval.
Már kezdtem magam úgy érezni mint akinek otthoni szülés van elrendelve és inkább az járt a fejembe , hogy az ágy végéhez fektetett le és a rétegeim a magzatvíz ellen sokkal fentebb vannak elhelyezve az ágyban.
Ő kérdezgette ugye nem fáj ,de én csak arra tudtam gondolni , hogy mondjon valamit a babáról vagy hagyja abba , mert ha most folyik el a magzatvíz akkor a matrac elázik és még reflexes felugrásom közepette véletlenül megrúgom.
Vérnyomás mérés következett aminél úgy kikerekedett a szeme , de én nem tudom mennyi volt , mert ősrégi eszközzel csinálta és a saját órája alapján számolta a pulzust.
a végeredmény úgy hangzott csak két ujjnyi a tágulás , de jobb lenne ha most bemennénk , mert szeretné megnézni a babát a műszeren.
Így riasztva a keresztapát bementünk csomagostól a kórházba.
7.10:Megérkezve a kórházba kaptunk egy saját szobát és apival ott beszélgettünk miközben jöttek a fájások melyeket teljesen jól viseltem .Pocakon a készülékkel figyeltük , hogy dobod a kicsink szíve .
A védőnő ellátott bennünket kajcsival, vízzel ,üdítővel , kávéval , teával..terülj asztalkám volt- de a jeges vizet azt nyomatták belém .
Közben vért vettek és folyamatosan kérdezgették kérünk-e valami.
Mi meg csak füleltünk , hogy milyen ordítások és érdekes hangok jönnek a másik helyiségekből.
Néha nevettünk a farkashangokon a másik pillanatokban pedig befordultam és azt mondtam , hogy olyan gonosz vagyok kinevetem más kínját *na majd meg sínylem én ezt gondoltam magamban a másik pillanatban.
Volt egy állandó hang ami valami nevetséges volt -de szegény nőci 3 órán át szenvedett.
11.05: Közölték velünk , hogy minden eredmény még jó és a vérnyomásom is lentebb ment és mivel két ujjnyira vagyok kitágulva így még várnunk kell.
Ekkor már annyira befordultam a kínt átélt hangoktól , hogy kértük ha lehet elmegyünk haza még nem folyik el a magzatvíz vagy nem jönnek a fájások jobban , mert csak 10 percesek voltak és elviselhetőek.
a nap további része: Fájások voltak de elviselhetőek és jókat ettem egészen késő délutánig.
Kora esti órák: Megnéztük a híradót és a szokásos barátok közti filmnézés volt , de ekkor már a második résznél csak a wc-ről hallgatóztam , mert ha lefeküdtem már ugrani is kellett a wc-re.
21.00: Már nagyon keményen jöttek a fájások és telefon után irány a kórház , remélve már a kicsivel jövök haza.
A kórházba érve kaptam egy fürdőkádas szülőszobát , de én csak néztem ki a fejemből és kijelentettem , hogy nem fogok a saját vérembe fürödni!!
Aztán mondták , hogy nem kell ha nem akarom!
22.00: Azt hiszem nekem ez az időpont a kritikus fordulópont lehet.Ekkor már a kórházban voltunk és elment a dugó:) , de ekkor már kínlódtam a wc-n és szégyelltem magam , hogy jön a vér belőlem víz semmi és nekem most ki kell mennem a wc-ről , felfeküdni egy hófehér ágyra.Már az járt az eszembe , hogy kérem az injekciót a gerincembe , mert ez a fájdalom elviselhetetlen
22:30 Megkaptam az oxigént, melyet végig Api tartott nekem és semmi injekciót meg sem említettek , pedig én a szülési tervet leadtam és ott az injekciót is megjelöltem a gáz után , mert a gázban nem hittem.Megkértek kezdjek nyomni ha érzem , hogy jönnek a fájások.
Én tettem amit kértek ,de közben éreztem azt , hogy mintha hipnózisba esnék.
22:50: Gáztúladagolásom volt
Vigyorogtam mint a makimajom és kijelentettem , hogy majd kicsúszik én most alszok , mert nagyon berúgtam
Ezután visszább vették az összetételét a gáznak így visszatért a kommunikáció köztem api és a védőnő között.
Visszanyerve a tudatom irányítását felfogtam ha védekezek a toló fájások ellen és erőszakosan nyom ok csak és nem használom ki a fájások löketét nem fogok haladni semmire. Ekkor kikapcsolta a fájdalomküszöböm és csak nyomtam mikor kellett védőnő pedig minden második mondata , hogy ügyes lány -de közben sétálgatott és jegyzetelte az eseményeket mint pl. hogy megkérdeztem :
*Nem akarja kihúzni belőlem ?
*miért nem nyomja ki a hasamból?
*Miért nem fogja fel , hogy lecsúszott addig ameddig lehetett és innen már én ki nem nyomom , mert nem bírom és odaragasztotta magát a picur?
*Nem érti meg , hogy olyan jó dolga van ott bent , hogy ki nem jön az tuti.
.
.
.
Nem hagytam szó nélkül az eseményeket ...
Elkezdte mondani , hogy pozíciót váltunk na ez megtörtént 5-ször-kámaszutra tanfolyam gyorstalpaló-de babó bizony ki nem dugta a fejét!
23:30 láthatóan semmi erőm nem volt és minden kitolás utá sírás jött rám a következő nyomásig így dzsemmel kezdett etetni Api.
Újbóli sokszori nekifutás de semmi haladás.
03.04.2011
00.05 Megérkezett az orvos kire a megmentőként néztünk.Elmondta mit fog csinálni , hogy egy kis vágást ejt majd segít a pici kijövetelében.
00.11Kikötöztek
00.27 3 nyomás után megérkezett Ujj Kiara Netti 2670g-mal
Ránéztem Apira aki könnyekben tört ki és én kérdeztem Api jól vagy mi a baj?
Kislány ? Jól van ? Megcsináltuk ?
Api csak bólogatott és annyit mondott Szeretlek és nagyon ügyes vagy!
Ő sokkal jobban kimerült mint én láttam és próbáltam mondani neki , hogy mindjárt otthon leszünk együtt!
Ekkor a fáradságtól kidőltem és a gázzal a számban , mert még jött pár toló fájás , mely közben a doki összevarrt és mondta Apinak , hogy vegye el a gázt , mert annyira túlszívtam magam , hogy már arra sem volt erőm , hogy eltolja a gázt magamtól.
Egyből mikor egy kicsit magamhoz tértem pár perc után megkaptuk a karjainkba a picilányt és már szopizott is a kis Drágánk!
03.40 Lefürödhetem-de a tusolóba már saját lábamon mentem ki de Api segített sokat végig.
04.00-kor Apit hazaküldték pihenni és engem egy közös szobába vittek a többi babás mamával ahol hétfő délutánig voltunk a kicsilánnyal megfigyelésen.
Fájdalmak és a szenvedések ellenére gyönyörű 41 hetet töltöttünk együtt Kirával és most jön a csodálatok időszaka a mi kis UJJ családocskánknak
Imádjuk a tündéri csöppet és Api minden percben azt mondja gyönyörűséges pici lányom !- ez nekem mindennél többet ér azzal a ténnyel együtt , hogy van egy kicsi lányunk !